Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

Äz országgyűlés kêpviseîôhazanak 35 È. tok felé. A 67-es korszak politikailag; és gazda/ságilag elsősorban a magyarságot, a vérbeli magyar milliókat nyomtat _ Ez az elnyomottság fejlesztette ki a sovinizmus kezdetleges, ejjemisizerét és a magyarság eieani, szociális, gazdasági, művelődési kérdéseinek megoldatlansága nem engedte felülkerekedni a mi inepünk igazi nagyvonalúságát, akár külpolitikai. akár ' nemzetiségjí vonatkozásban. A sovinizmus szelleme és módszerei valósággal idegenszerűen rinak ki mind a magyai* törtenelemiDől, mind pedig ai magyair nép józan és tárgyilagost értelmi és egyben mélyen etobenségjeisi éírzieiuni viliágaiból. A .sovinizmus egy és mási tünete jelentkezhetett epizódszerűén történelmünk: folyamán, különösen a kiegyezési karszak második felében — jórészt a tömeges és tökéletlen asszimiláció egyik káros melléktermékeként, — de sohasem válhatott nemzetünk- és népünk jellemző vonásává. A sovinizmus csak beteg korszakokban jelentkezett Magyarországon, de rövid, néhány évtizedes epiaódokjkal. szemben ezeri esztendő áll, t. Ház, és ennek az ezer esztendőnek té niyied, inlténzményeii', alkotásai, szelleme. Ki meirné jogosism és igazságosan az angoloknak az írekkel szemben való évezrede* magatartásából kiemelni csupán azokat a korszakokat, melyeikben a végsőkig f éleződőt i ki az ellentét közöttük és csúcsát,érte el az irek elnyomáslat, mint az egész brit törteneîiemlrte jellemző vonálst

1

? Ugyanakkor' nyu godtan állíthatom, hogy a magyar nemzet és a magyar állam évezredes történelme során sohasem, állott egyetlen hazai nemzetiséggel szemben sem olyian éle® é& engesztelhetetlen ellentétben, mint bizonyos korszakokban az angolok az ir néppel. Ha tehát a_ józan. és tárlgyiílagos itöiitiéneltíráísnak nem tiut telszéhe, Ihogy az égés» angol történelmiét az írekkel szemben való sokszor valóban brutális és kegyetlen elnyomás évtizedleikíg, talán évszázadokon át tartó jelenségeinek szemszögéből ítélje meg, minő jogon akarják végképpen eknaraisztalmii magát a szentistváni nagyszerű rendszert egves magyar nemzedékek kisebb-naigyolbh hibájából és tévedéseiből? Magyarország és Anglia alkotmányos élete sokáig, évszázadokon át párhuzamosai} fejlődött. ' A mohácsi vésszel a XVI. század elején azonban megtört az egyenes és természetes magyar tör tán elírni fejlődés. Mert; két idegen hatalom tört be a magyar birodalom területére: délről az ozmán birodalom, nyugatról a német-római birodalom. A^ tőrök hódoltság országunk déli és közepe táján másfél évszázadig tartott, a német uralmi befolyás négyszáz évig. Utóbbi/ az osztrák-magyar kiegyezés utáni félszázad alatt, is, egészen az első világiháború végéig, egyfelől azáltal, bogy az osztrák-magyar kettős monarchia szellemi /* politikai központja valójában Bécs volt, min den józan érte ém. földrajzi adottság, történelemi tanulság ellenére, másfelől pedig a hárninsszövetség német és osztrák túlsúlya révén Ki merné jogosan és igazságosan egészen ,n magyar nép és a magyar nemzet nyakába varrni mindazt a tévedést, aminek igazi oka a magyar állam teljességének több évszázados hiányossága s magának a niagyar népnek is üldözött volta volt? És ha hibás is volt egy és más nemzedékünk, ki merné kellő történetbölcseleti biztonsággal állítani, hogy gyarló és üldözött nemzedékek hibái Ûêse Í943 december Ù-ên, vsfytőftökön, ïûï révén, értelmét vesztett© volna maga a rendszer is, a szentistváni koncepció? Amíg

1 ez a szentistváni rendszer hat évszázadon át szabadon érvényesülhetett a mi nemzetünk szellemében, azáltal, is, hogy nem tartozott sem a gerben és életrendjeiben, azáltal is, hogy nem tartozott sem a germánokhoz, de földrajzi, nemzeitközi helyzete s különleges tehetségeij révén is, legelső megvalósítója volt itt Európa köziepén a balance of power nagy és szerintem elpusztíthatatlan politikai gondolatának. A magyar történelmet, annak teljesítményeit, hibáit és mulasztásait szerintem ebből a magas szemszögből kiell vizsgáin!! és megítélni. A XIX. század liberális optimizmusa s minident az egyén jogai szempontjából bíráló > és éirtékelő szellemei kevéssé volt alkalmas /aara, hogy visszaállítsa vagy- éppen továbbfejlessze f a szentistváni birodalmi szemléletet nemzetiségi vonatkozásban. A mi korunknak azonban vissza kell nyúlnia a magyar história mélyebb igazságaihoz és a magyar állameszmét vissza kell gyökereztetnie történelmiünk amaz őstalajába* ahol idegen hatalmi befolyás, idegen szemlélet és idegem 'birodalmi cél niem rontotta még meg &, magyar államai!kotás «zielleíinét és rendszerét. T. Ház! Nekem csak a legutóbbi időkben adatott meg az idő, mód és alkalom, hogy mélyebben beletekintsek! Erdélyország törtéaetébe. Erdélyt a kiegyezési korszak vérlázító módon hanyagolta el mind politikailag, mind gazdaságilag. Hiszen még mindig van erdélyi vármegye, a legmagyarabb az egész országban, amelynek ma is csak 23 kilométernyi vasúti vonala van. (Felkiáltások a balközépen: Ügy van! Udvarhely!) De még fájdalmasabb talán, hogy nem ismerjük eléggé Erdély történelmét eszmeileg, politikailag és a maga jogi felépítésében. Felülkerekedhetett a magyar történetírásban is az a téves felfogás, hogy Erdély valaminő szeparatista, kismagyar álláspontot képviselt önálló államiságának másfélszázada s fejedelmei alatt. Én meg" azt mondom, hogy elragadóbb tényét és nagyszerűbb bizonyságát a magyar államalkotó szellem gazdagságának és a magyar jogalkotó Géniusz kifogyhatatlan, páratlan ötletességének semmiféle korszaka, históriánknak nem példázza jellemzőbben, mint az erdélyi fejedelmek kora. Ez az erdélyi fejedelemség nem a régi erdélyi vajdaság regionális autonómiájának folytatása volt, hanem az, egész szentistváni állam folytatása. A három »erdélyi nemzet és a négy bevett vallás alkotmánya a világtörténelem egyiik legzseniálisabb konstrukciója, időben még Svájcot is megelőző ragyogó igazolása annak, hogyan tud a magyarság rendet és igazságot, belső békéli teremteni és e>gy magasabb állami cél szolgálatában való együttműködést megtervezni és megszervezni különböző-fajú népek közt. Az árpádházi birodalmi eszmény a török hódoltság idején így költözött át Erdélybe s ha, ennek a kis Erdélynek politikáját, diplomáciáját, vezető államférf iáinak, kiváló fejedelmeinek alkotásait, világszemléletét, politikájuk emberi és európai színvonalát szembeállítjuk azzal a hanyatlással, mely Erdély önállóságának megszűnése után következett s a bécsi császári államférfiak szellemi színvonalát hasonlítjuk össze a Bocskai, a Bethleni Gábor, az, I. Rákóczi György, Teleki Mihály kormányzatának szín-