Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

($ Az országgyűlés képviselőházának 341. tésemelés megosztásánál az játszott szerepet, hogy nagyobb rész jusson a családi pótlékra, mint a törzsfizetésre. Ha ugyanezt a rend­szert végrehajtottuk volna munkásoknál, ahol, amint kifejtettem, a nőtlenek és fiatalok vanniaki többségbein, ez a rendszer kétségkívül nem hozott volna megnyugvást Mindenesetre foglalkozunk a családi pótléknak a viszonyok kívánta emelésével és kiterjesztésével. Szűcs "Kálmán képviselő úr az iparosok nyugdíját sürgette és az ipartestületek mun­kájának honorálását az .'anyagelosztás lebo­nyolítása körül. Megígértem a képviselő úr­nak,, hogy mindkettőre figyelemmel vagyunk s az ipartestületek munkáját az anyaghivatal részéről nagyobb mórtékben kívánom hono­rálni. (He iyestés.) Közi Horváth képviselő, úr említette, hogy az ipari munkások nehezen telepíthetők visz­sza. Mondottam, ezt magam is elismerem és ezért kell gondoskodnunk az átmenetgazdálko­dáeban az ilyenek ipari elhelyezkedéséről. Azt is mondotta nekem, hogy ne ígérges­sek felelőtlenül. (Derütség.) Megnyugtatom, hogy én nem szoktam ígérgetni felelőtlenül, (Ügy van! Űgy van!) inkább őszintén meg­nioindom, hogy nem tudom végrehajtani, vagy nem tartom helyesnek, végrehajtani, ahogyan előzetesen is volam már bátor negative vála­szolni, A negatív választ sokszor esetleg nem olyan jószívvei de mindenesetre épp olyan ha­tározottsággal és őszinteséggel szoktam meg­mondani, mint a pozitív választ. (Élénk hely es­té».) Kérte a képviselő úr ; hogy a női munkai­erőik igénybevételénél legyünk figyelemmel ' a női gyengébb szervezetre; Köszönöm ezt a figyelmeztetést s magam is utána fogok nézni, hogy a női munkaerőknél, különösen a fiatal­korúaknál tartsák be azt a rendelkezést, hogy az éjjeli időszakban ezek nem alkalmazhatók. Spák Iván képviselő úr említette ...hogy a cse­peli cellulózegyár még mindig nem működik. A gyár készen van, a közeli napokban, meg fog indulni. Említette azt is, hogy a fafeldolgozó ipart vigyük fel a felvidékre és ott ai magán­fafeldolgozó ipart továbbra is tartsuk fenni Azt hiszem ; Spák képviselő úr is tudja, hogy az iparügyi minisztérium mindig kívánta a ma­gán-faüzemeik fenntartását, annál is inkább, mert az ország különböző területein vannak szétszórva és a leszállított fa feldolgozása és értékesítése helyben a fogyasztó piac közelé­ben valósítható meg a legjobban- mert a Fel­vidéken a száldeszkákat alig lehet értékesíteni. De ettől eltekin vei, a magángazdaság alapján állunk és minden jól, becsületesen dolgozó ipar­vállalat támogatását elsőrendű kötelességem­nek tartom. (Helyes és.) Horváth Ferenc képviselő úr felszólalására tulajdonképpen már vázoltam, a munkakama­rák kérdését és a munkaközvetítést illetőleg. Hogy a haditermelés egységes vezetés alá helyeztessék, ea nagyon helyes lett volna, de 1939-ben kellett volna végrehajtani. Felhívom ai t. képviselő úr niagybeesű figyelmét arra, hogy azokban a nagy ipari államokban, ahol ilyen intézményekkel indultak meg, hovatováb viszatértek ahhoz, hogy az ipari vállalati ve­zetőket teljes felelősség mellett bekapcsolják, Ma már — azt hiszem, egy új minisztériumi fel­állítására! gondolt a t képviselő úr — eigyi ilyen megoldással nemhogy egyszerűsítenénk, ha­ülése 1943. november 22-én, hétfőn. nem komplikálnánk az ügymenetet és az eljá­rást- (Piukovich József: Ügyis eilég komplikált az egész!) Ami aíz energiagazdálkodásra vonatkozó ja­vaslatát illeti, erre már voltam bátor vála­szolni. Szabó Gyula képviselő úrnak hálásan kö­szönöm, hogy a Magyarországon igazán eléggé elhanyagolt tanonckérdést meleg szívvel hozta a képviselőház elé és igazán helyesen válasz­totta meg azokat a problémákat, amelyeknek a megoldására a figyelmet felhívta. Tökéletesen igaza van a képviselő úrnak abban, hogy az ipari pályát vonzóvá kell tenni, a ivonzóvátétel egyik módja pedig kétségtelenül elsősorban az, hogy az iparosok öregségéről gondoskodunk. ! Lehet, hogy ennek anyagilag nincsen túlnagy jelentősége, lehetséges, liogy az iparostársada­lom az ebből eredő terheket esetleg idővel so­pánkodva és nehezen fogja elviselni, figyelembe kell azonban venni, hogy ez talán nem annyira gazdasági, mint inkább pszichológiai kérdés, hiszen az egész iparostárs^dalolmi annyira bele­vágódott már ebbe a problémakörbe és annyira ezt látja boldogulása centrális kérdésének, hogy — azt hiszem — ennek megoldása nélkül a ma­gyar kézművestársadalom problémáját nyugvó­pontra hozni nem lehet. (Úgy van! Ügy van! a középen.) A kormány el is határozta, hogy ezt a kérdést rövidesen tárgyalás alá veszi. Szá­molnunk kell azonban azzal, hogy míg az ilyen nyugdíjintézménybe összegyűjtött tőkék befek­tetési, elhelyezési lehetősége meglehetősen szűk határok között mozog, talán nem lenne cél­szerű ezt az intézményt ilyen változó és nehéz viszonyok között útnak indítani. Kakjuk le en­nek az intézménynek az alapjait most és akkor azokra építsük fel alkalmas időben azt az épü­letet, amely azután a kézművesiparosság kí­vánságának^ beteljesedéséhez és boldogulásához hozzá fog járulni. Szabó Gyula képviselő úr szóvátette a munlkásszálllodák létesítésének kérdését. Na­gyon köszönöm a gondolatot Az O'ti.-val fo­gok etekintetben érintkezésbe lépni, mert az az érzéseim, hogy elsősorban! az Oti, hivatott az ilyen kérdések megoldására. Ami a bányászoik elHáftását illeti, mint említtettem, a bányászok és családtagjainak az élelmiszerellátása is biztosítva van, sok ecet­ben lényegesem magasabb fejkvóta' alapján, mint egvéb munkásoknál. Ami a textilellátásu­kat illeti, ez beíletla.rtozik a népfelruházási ak­cióba; és. mint említettem, bizonyos határidőn belül egyformáni fognak részesedni abból a szűkösen rendelkezésre álló textil- és bőr^ anyagból, amelyet biztosítani tudunk. Mélyen t. Ház! Ezekben voltam bátor rész­letesen válaszolni a, vr ta során felszólalt kép­viselő uralklnak. Nagyon köszönöm a szíves figyelmet. Köszönöm minden felszólaló képvi­selő úrnak tárgyilagos fejtegetéseit és azt a szeretetet, amely — bármennyire kritizálták is ennek a tárcának a költségvetését — a felszó­lalásokból kicsendült, (ŰQy van! Ügy van!) azt & jóindulatot és megértést, amellyel a magyar ipar éls annak vezetősége: iránt viseltetnek. Ezt) mégegyszieír 'köszönöm ás kérem tárcám költségveitiéfeéneíkl elfogadásai. (Hosszaníartó éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és ba felöl. t — A szónokot tömegesedi: üdvözlik,) Elnök: A tanácskozást befejezttnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Kérdem

Next

/
Oldalképek
Tartalom