Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
Az országgyűlés képviselőházának 352. üi Elnök: Inántsy-Pap Elemér képviselő úr, n a képviselőház egyesített pénzügyi és véderőbizottságának eladója Mván jelentést tenni. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Képviselő ház! Van szerencséim beterjeszteni a (képviselőházi pénzügyi és véderő bizottságának, együt; tes jelentését »az egyszeri hatdikötelezetiségi adóról és a, rendkívüli hadiadóról« szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során elfogadott és .alkotmányos hozzájárulási céljából a, képviselőházhoz áttett módosítás oki tárgyában. Ti szelettel kérem, bdgy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni, tárgyalásáiia- pedig a sürgősséget kimondani iméltóztassék. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja és szétosztatja^ Napirendre tűzése iránt később fogok' javaslatot^ tenni. A javaslat tárgyalására az előadó úr a sürgősség kimioldását kéri. Méltóztatnak & sürgősséget kimondani? (l n en!) A Ház a javaslat tárgyalására a sürgősségeit' kimondja. Szólásra következik ? Thuránszky Pál jegyző: Bajcsy-Zsilinszky Endra . Elnök: *Ba.jesy-Zsilinszky Endre képviselő uriat illteti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre': T. Ház! Neim kívánok jóslatokba bocsátkozni, /die az az érzésem, hogy ez az utolsó megajánlás! vita a magyar országgyűlésben a mostani második világháború alatt. Rettentő felelősség terhel itt valaimenynyiünfcet, nemcsak a kormányt és a kormánypártot, az ellenzéket isi, Magyarország megmentéséinek, jövője biztosításának, a történelmi Magyarország újjáépítésének nagy müve körül.. Bennünket a világeseményekből legfőképpen az érdekel» mi lesz az úgynevezett kis nemezetekkel, főleg pedig: hogyan élhetjük a jövőben szabadon a magunkí életét É betölthetjük-e a magunk évezredes' mia gyár hivatását, itt, Európai szívében. Erős 1 ,a hitem, hogy az emberiség új fejlődése az egyéni, népi. nemzeti szabadság és önkormányzat, ai teljesebb szociális igazság, a, mes tárain ál tisztultabb és tökéletesebb demokrácia, az úgynevezett kis népek nagyobb megbecsülései és nagyobb, főleg szellemi akeióisizabadsága, teljesebb önrendelkezése irányában halad. És a vajúdó történelem sodrában felvetődik a sorsdöntő kérdés enlelkiismeretünlkj előtt : hogyan illeszkeidijék bele a magyarság, a magyar nemzet, a ! tmao-va.r állam a nemsokára megszülető világdemokrácia eszmei és intézményes keretébe. Az, én mesntélésem Fzerinrt nemi teli idegenből tanulnunk és ide; Magyarországra betelemtenünk a demokráciát, hanem csak helyreállítanunk államiunk őssredeti demokráciájának folytonosságát és megvalósítanunk azt a mjai kor jogi, politikai, muvelo-'dlesi. szociológiai formái között. Aki ezt az óseredeti magyar demokráciát tagadja, az próbálja kivakarni a históriából és a magyar Corpus Jurisból mindenekelőtt az Arany Bullát, amely újból megrögzítette az akkori politikai nemzet, «i nemesség minden tagjának egyenjogúságát A populus werbőczianus. a magyiar nemesség ia maga belső konstrukciójában később is abban különbözött a nyugati, hűbéri eredetű rendiségből, hogy a imiagytar alkotmány sohasem ismert el klülönb>séget alapvető jogokban az akkori politikai ] ése 1943 december 9-én, csütörtökön. 699 emzet tagjai között, a közép- és kisnemesek rovására, a főrendűek javára. Az Arany Bulla 1222-bcn kétségtelenül sokkal demokratikusabb és egyenletesebb, közjogibb szellemű okirat volt. mint a néhány esztendővel aaetlőtt megalkotott angol Magna Charta. És ez a demokraf fcus szellem, miiait nemzetünk egyik! legjellemzőbb politikai vonása végigvonul az Árpádok egész történelmén. Minden igazi niagy Árpád a közép- és kisneimesek széles tömegeibe gyökereztette le a> maga politikáját, az idegenből importált és formailag soha el' nem' ismert oligarchia letörésére. De az Anjouk, is, főleg pedig a Hunyadiak. Ez a magyar ősdemokrácia és szabad önkormányzat különösen tisztán nyilíatkozik meg Erdélyben, egyfelől a Székelyföldön, ahol minden székely ember szabadnak, tehát! jogilag nemiesnek született, másfelőll az! erdélyi fejedelmek ailatt kiiteljesült erdélyi alkotmányosr ságlben, a három nemzet és ai née-y bevett vallás eigyenlőjógúságában és uniójábam Á Székelyföld demokráciája egyenesen páratlan égés?, Európában, legfeljebb a svájci paraszti demokrácia, hasonlítható hozzá, csakhogy ez utóbbi sokkal később és csak elkeseredett, évszázados harcok után alakult ki, ami a Székelyföldön úgy termett, saabadon, természetesen. És akii egy kicsit belemélyed az erriélvi fejedelmek korszakának történetiébe, alig szabadulhat attól a gondolattól, hogy ide, menekült va lójába ni Erdélybe, és* szűkös, nagyon nebé« körülmények között itt teljesedett ki a, magyar politikai, államalkotó szellem;. Aztán nyomiról-nyomra követhetjük Erdélyben ennek a pol'itikai és államalkotó szellemnek lassú sorvadását, annak a keserves eseménynek sodrában, hogy 1691-ben' tényleg és 1744-ben jogilag is megszűnt a fejedelemség. Erdély pediír még szorosabb kötelékekkel köttetett Ausztriához, az ausztriai házhoz és, a német-római császársághoz, mint a szorosabb értelemben veitt Magyarország. Ez az ősi: magyar demokrácia és önkormányzat, szellemében! és intézményeiben', válójában ennek a fél szolgaságnak évszázadai alatt sikkadt el nemcsak Erdélyben, hanem a töröktől visszafoglalt egész Magyarország területén, amely csak azért nem válhatott egész «zolgasággá és a magyar nemizet temetőjévé, mert Erdély fejedelmei és a mlar gyarság nagy szellemi vezérei, 1606-tól 1711-ig hét nagyszabású fölkelésben és szia bads ágharctmn mozdították meg ai nemzet életerejét és állították vissza, szinte évtizeidről-évtiz^dre, a ( magyar szabadságnak es alkotmányosságnak legalább ünnepélyes jogt elismertetését és ezáltal tovább fennmaradását, jogi folytonosságát is. T. Házi! Amint a szentistváni önvédelmi külpolitika kereteibe állítottam ai külügyi tárca 1 során való felszólalásomlbant tegnapi,..-mai és holnapi külpolitikánkat, akként ebbe a széles történelmi távlatba állítom a magyar nemzet évezredes demokráciáját, elpusztíthatatlan önkormányzati saellemét, és énniek ke : rétéibe azt a történelmi magyar nemzetiségi politikát is, amely csupán modern kifejeződést kapott az 1868. évi XLJV. törvény cikkben, Deák és Eötvösi és egyben* ia magyar törvényalkotó szellem eglyik legnagyszerűbb művében. À magyar nemzet 1848-ban és ebben az 1868-as törvényben újból a maga hivatásának magaslatára emelkedett. Ide tartozik a hor96*
