Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
* 60 Az országgyűlés képviselőházának 341. es Szabó Gyula képviselőtársiam szintén említette a harmadik év© szolgáló bányászok felmentését. Örömmel jelenthetein, hogy a honvédelmi miniszter úr ehhez, már hozzájárult és 1 a harmadiki éve szolgáló bányászok leszerelése a lehető legrövidebb időn, belül meg fog történni. (Helyeslés.) A munkaikamarával kapcsolatban! felemlítette a képvisel'ő úr, hogy elődöm, megígérte fix terminusra' a kamara létesítését és Horváth Ferenc képviselő úr határozott nyilatkozatot kért tőlem a tekintetben 1 , hogy hajlandói vagyok-e a magyar munkakamarát felállítani vagy nem és a, munkaközvetítésről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Mélyen t. Képviselőház! A munkaközvetítésre vonatkozólag nyilatkoiziatoin, &z, hogy amint említettem, a munkaközvetítés fokozatos kiépítését ebben az éivben is folytatjuk, a munkaközvetítésről szóló törvényjavaslat pe>dig remélhetőeg a legrövidebb időn belül elkészül. A munk|a!kamiar,a kérdésével azonban — méltóztassék megengedni — nem vagyok hajlandó most foglalkozni. A mai viszonyokat nem tartom alkalmasnak árral, hoigy súlyos szervezési válságba sodorjam a magyar munkásmozgalmat. (He'yedés jobbfelW.) Ennelk; az ideje el fog jönni. Méltóztattak volna ezt 1939-ben sürgetni (Horváth Ferenc: Sürgettük!), de hogy a háború negyedik-ötödik évében, ilyen kérdésekhez, nyúljunk, arra, az idő nem alkalmas. (Horváth . Ferenc: Állandóan. sürgettük ! -- Ügy van! Ügy van! a széhőbaloldéfím'.) Megay képviselő úr emiitette az iparéLenes hangulatot- és ennek okai között megjelölte az ipari árak kérdését. Meg vagyok győződve arról, hogy ha van is iparellenes hangulat, az mindig a felületen mozog. Aki;aiz ipar kérdéseibe mélyen belehatol, aki ismeri az ipari termeléshez fűződő érdekeket -az ipar munkamódszereit, az nem lehet iparellenes, sőt meggyőződésem, hogy azok ai vidékek, ahol volt ilyen úgynevezett iperelleneisi hangulat, mihelyt arról volt szó, hogy; egy iparvállalat letelepülhet, a legnagyobb örömmel álltak annak megvalósítása mellé. (Ügy van!) Ami a képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy aiz ár-kérdés is bizonyos (mértékben befolyásolja az iparellemeis hangulatot, erre azt mondom, hogy az ip&ri árban minden józanul gondolkodó ember nemcsak a termelési, költségeket látja, hanem tudja azt, hogy az ipari árban ma nagy tétel a fázisadó- általában a különböző adók tömegei, amelyeiket tulajdonképpen az ipar hajt be a kincstár javára. így minden számítás, ..amely kapcsolatot akar teremteni bármilyen kiindulási pontról a mezőgazdasági és az ipari ár között ér agrárollóról beszél', hamis, mert az ilyen szálmításoknál figyelembe kell venni mindazt a tételt, amely az ipari ámávóba, mint közszolgáltatás beirattatik, Mint méltóztatnak emlékezni, ezt említette a képviselő úr, hogy több mint 900 miliőt, majdnem egymilliárdot tesz ki a fázi^adó és forgalmi adó, atmeílyet csaknem 90%-ban az ipari árakban szed be a kincstár. Ami azt az anyaggazdálkodásra vonatkozóan tett megjegyzését illeti, hogy ezzel több minisztérium foglalkozik, elég baj, hogy ez így van, de azt hiszem, hölgy ha ennek még egy újabb fórumot csinálnánk, még nehezebb lenne a helyzet, mert egyik minisztériumi sem lenne hajlandó feladni a beleszólási jogát, valami át- 1 ülése 1943. november 22-én, hétfőn. hidaló megoldás kellene és ez még csak komplikálná a mai helyzetet. Teljes mértékben igaza van a képviselő úrnak abban, hogy az adatszolgáltatás túltengése ma már a túl adminisztrál tsá,g" hullámával fenyegeti a vállalatokat. A miagam részéről mindent elkövetek &z ellen — aast hiszem- a képviselő úr is tudatában van ennek, -— az anyaghivatalban intézkedtem, hogy ,a felesleges kimutatások számát csökkentsük, olyan kimutatásokról, amelyekből csak. hathónap múlva, fogjuk tudni megállapítani a való helyzetet., mondjunk le, nines értelme annak, hogy^ ezzel' terheljük meg az adminisztrációt. (Élénk he y estes.) Sajnos azonban nemcsak az anyaghiyatal és az iparügyi minisztérium az, amely ilyen kimutatásokat megkíván. A magáim részéről igyekezni fogok e K t ezt az egyszerűsítést más hellyen is szorgalmazni. v Horváth Sándor képvisei]fő^úr sürgetle az átmenetgazdálkodláis előkészítését és azt mondta., hogy ipari vonatkozásban ezen a téren tulajdonképpen nem történt semmi. Lehet, hogy •az ipaíri vonatkozású átmenegiazdálkodási előtanulmányoknak nem adtunk olyan nagy publicitást, mint ahogyan mások csinálták, de mégis szeiretmek rámutatni arra, hogy éppen az én elnökletem alatt a Mérnökegyletben; tartott ankétról egy vatskos könyvet adtunk most ki. (Bencs Zo'.tán: Gyönyörű munka.) amely az ipari állami gazdálkodásnak — ménem állítani! — minden műszaki szoeiáilis^ s financiális problémájára is bizatnyos mértékben fényt derít. (HelyeMs.) Mélyen) t. Képviselőház.! Azt (hiszem, erről a kérdésről kár sokat beszélni, "jobb többet cselekedni. (Helyeslés.) és megnyugtathatom amélyen t Képviselőházat, ha nem fognak • tőlemi hétrőOi-ihéítTe átmenfetgajzdálkodási nyilatkozatokat hallani, ennek az az oka, hoigy sajnos, még nem érkeztünk eil ahhoz az időponlthiozihíoz, amikor az ;!átmen(etg , aízJdp.lkodás^ IprtoMémái't' és az ezzel kapcsolatos imnrikia eredményeit fel lehetnie tárni. (Helyeslés. — vitéz Jarcss Andor: Sokkal jobb is. ha nem hallunk róla!) Egy minisztériumban nem egy évre. nem két.' évre. hanem évtizedlekre kell munkaterviét' készíteni és reméljük, hogy ilyen munkatervbe már az átmenet gazdálkodás munkálatai is beletartoznak. Ezért a minisztériumolkibiainl, ha neim is egy kifejezetten 'egyioisztály, de igen; prominens egyéniségek vantnak kijelölve árral, hogy foglalkozzanak az atme nietgazdálkodás kérdéseiivefl. Nemcsak az iparvállalatok, de most már a szakképviseletek, érdekképviseletek, is sotrra kerülnek sorozatos intern tárgyalások során a Mmerült problémák megbeszélésére és mjeg var gyok róla' győződve, hogy ha; nemi is annyira retkdámmial, de annál komolyabb munkával elő folgunk tudn>i készülni egy olyan átmenetre, (Helyeslés és taps-), amelynek még sémi kezdő időpontját nem ismerjük, sem azt niem tudjuk, hogy ia: politiiliiai körülmény ej milyenek lösznek s így azt sem tudjuk, hoigy meddig tarthat el ez az átmenet. Én szeretném az áítmenetlet rövidnek látni, mélyem t. Képviselőház, hiszen i ha az átmenet hosszú, akkor még egy átmenetre) van szükség ahhoz! is, hogy. a hosszú átmenetből fokozató« an át tudjunk menni a békeioazdiálkiodásra. CDériWtsêg.) Mélyen t. Képviselőház! Venczel képviselő úr felszólalására megjegyzem, hoigy a Nemzét'klöizii Munkaügyi Hivatallal évekéin' keresztül együtt) dolgoztam, s tudom, hogy voltak orszá-
