Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

Az országgyűlés képviselőházának 351. románok úgy hívtak, hogy Comitatul Se^uieni. Magáim is jártam ott még a felszabadulás előtti években. Ennek a vidéknek fővárosa Kövesd volt, amelyet ina Chiosdnak hívnak. Most is van ott 30 tiszte miaigyarnevu község és ha a lakosságot figyelem, szóbaállok vele, magyar tájszólást, székely szavakat -tailálok nyelvében! és a székely-magyar szavak töme­gét fedezem fel. Nemkülönben ruházkodása, szokásai is egészen mások, mint a románoké. Ha folytatni akarnám, hetekig tudnék erről beszélni, azonban felszólalásomnak nem ez a célja. Az a célom, hogy vessünk számot önma­gunkkal, nézzük meg, hogyan rekonstruálhat­juk a magyarságot, hogyan tehetjük a ftépet újra lélekben, testben és gazdaságilag erő­sebbé Ha a kormányzat koncepcióját nézzük, azt látjuk, hogy bizony az a régi liberal's rend­szer van érvényben ma is, az a liberális gaz­dasági koncepció, amely keveset törődiki a fa­luval és ha törődik is, akkor még nem nyúlt eléggé alája, abból a szempontból, hogy ki­emelje a mostani gazdasági rendszerből, amieiyben van; az őstermelésből. Ha ugyanis e területnek lélekszámát nézem, amint mon­dottami, egy bizonyos területen, egy bizonyos gazdasági rendszer, mellett csak ugyanaz a né­pesség lakhatik. így vtalgyunk Erdéllyel, de a magyar vidékkel is mindenütt. Ha azt aka­rom, hogy több gyermek szülessen, ha azt aka­rom* hogy ezen a területen, amely ma orszá­gos arányban négyzetkiilométerenként 96 lel­ket tart el, de vannak egyes vidékeik, ahol sok­kal kevesebbet. Faluban, vármegyében és or­szágosan is ne 96, hanem 200, vagy 500, vagy annak a mai lélekszámnak tízszerese, vagy százszorosa éljen! Lehetősége megvan, mert ha a tőlünk nyugatra fekvő telített nyugati államokat nézem, azt látom, hogy ennek a lé­lekszámnak a sokszorosa feltalálható. Egyszerű a dolog: az alacsony gazdasági rendszerből át kell térni magasabb gazdasági rendszerbe, az iparosodásra. 1890 óta, tehát fél­évszázad óta gondol a magyar' kormányzat amnai, hogy Magyarországnak nem ktell feltét­lemül 'agrár-államnak maradnia az idők: vég­telenjéig, hanem lehet az agrár-államból leg alább egy ipari-agrár államot csinálni. (Em­ber Sándor: Vagy iparosodott mezőgazdasági államot!) Mire gondolt a magyar kormány? Arra» hogy azt a kivándorlást, amely 1914-i/ olyan keservesen apasztotta évről-évre a» Ame­rikába, Moldovába és egyebüvé elvándorló, el­hajózó magyarok kivándorlásával a magyar nemzette stet, meg lehet állítani, mert hiszem merem mondani, a kivándorlásnak szuverén és egyedüli biztos orvossága az iparosodás­(Ügy van! — Helyeslés. — Mester Miklós: Csak tiszta magyar ipar legyen!) Ha most! rájöttünk és rádöblbentünk arra, hogy az iparosodás a lélekszám felemelésé­nek kizárólagos és biztos eszköize, hivatkozom arra, hogy m& méltóztassék azt gondolni, hogy Németországnak mindig 80 millió lakosa volt. Ne méltóztassék arra gondolni, hogy minden ország lélekszáma-olyan hatalmas volt, mint ma. A Hansa-városok, ai Hansa-kereskedelem idejében, amikor Európán végigvonult egy­egy kolera, egy-egy tifusz, kiíütéses tifusz, vagy egyéb járvány, bizony leapadtak egészen alacsonyra és feljegyzi a történelem és az or­vostudomány, hogy az egyik város polgár­mestere, aki elbúcsúzott a két évre elhajózó KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 december 4-én, szombaton. 659 népétől, két év multán, amikor a polgármies­ter látta ablakából, hogy visszafelé közeled­nek, egyedül fogadta Őket a város kulcsával, mert egyetlen egy lakója nem maradt kivüla a városnak. Ha visszaemlékezünk arra, hogy a 80 éves háhiorú után mennyi Németország lakossága, rádöbbenünk arra, hogy nagyon, de nagyon alacsony volt. Biológiával foglal­kozó emiber, orvos vagyok és tudom, hogy a mai kicsiny ^ népből gazdasági intézkedések­kel, jó politikával, helyes koncepcióval lehet hatalmas, nagy nemzetet fejleszt en r. (Úgy van! Taps.) Amikor tehát a mai állapotokat mérlegel­jük, ne vegyük ezt véglegesnek, ne vegyük úgy, hogy ittl már nincs mit tenni mást, mint a nemzetiségek előtt hajbókolni. De igenis le­het, még ped'ít? azzal, amiről éppen neszelni akarok, azi iparosodással. (Halljuk! Halljuk!) Szomorúan! kell kijelenteniem, hogy a ma­gyar iparpolitikával nem vagyok megelégedve. (Mester Miklós: így van! Teljesen igaza van! — Helyest és a szélsőbálo'Jdalon'. — Mester Miklós: Színmagyar szempontoknak kellene érvény esülniök !) Indokolna is próbálom. Kijelentem, hogy néni; teszem felelőssé a jelenlegi iparügyi miniszter urat, mert; ezt a rendszert, nem. ő inaugurálta, nem ő. csinálta, ö ezt mint örökséget, súlyo. s terhet kapta és hozta magával. Ez bűnös rendszere a múlt­nak, amelyet ő már így kapott, így örökölt. (Mester Miklós: Igen, de például a kultusz­m'ínásizter úr dói csinálja, pedig ő is rossz rendszert kapott! — Derültség.) Látom, hogy egészen barátságos mederben megy a tár­salgás, ém is bekapcsolódo:m : eib'bie, de méltóz­tassék a baloldali képviselő úrnak megengedi,, hogy — nekem adván meg az elnök úr a szót .— ém beszélhessek. (Halljuk! HatWjuh!) Az iparügyi kormányzat olyan koncerjciót, • olyant rendszert inaugurált, amelyet különö­sen a háborús ipari, anyaggazdálkodás tett szükségessé. E- rendszernek legnagyobb biäja, hogy nincs gazdája. Sok miniszterben tarto­zik az ügy és amikor egy csúcsminiszterről és csúcsminisztérium) felállításáról beszéltek. annak szükségességét én magam is súlyosan érzem- Látom, hogy egy és ugyanazon: dolog sok helyre tartozik. A tűzifát a. földmívelésügyi minisztérium osztja, Foghtüy miniszteri tanácsos úr, ellen­ben egyebeket már az iparügyi minisztérium, az anyaggazdálkodási hivatalon át. Érdekes dolog ez. Ne méltóztassék rossz néven venni, nem akarok rombolni, hiszen a miniszterelnök úr mondotta itt elhangzott beszédében, hogy kri­tizálni könnyű és ő a maga részéről nem kri­tikákat kér, hanem segítséget. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy amikor ezt itt elmondottam, makkor az a legtöbb segítség, amit é,n, egy kis­ember, ezen a téren adhatok. A kritikák el­mondása mellett meg kell állapítani a diagnó­zist. Az ország vérkeringésének a pulzusára te­szem a kezem és ebben a pulzusban felismerem a bajok okát és ha felismertem és rámutattam miagaim is, mint előttem sokan itt, ebben a Ház­ban, ennek a költse gr vetésnek a vitája kapcsán, akkor nem követhettem el 1 bűnt. akkor jót cse­lekedtem, akkor az egészségessé tenni akarást szolgáltam. (Helyeslés.) Nézzük meg, hogy mi történik az ipari anyaggazdálkodás frontján. Felhozok egy-két példát, amelyek kapcsán rá tudok mutatni ma­90

Next

/
Oldalképek
Tartalom