Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-351
Az országgyűlés képviselőházának 351. dokumentumára» hogy ez a kontinuitás nincs meg. Nincs» meg, mert a dák földről, Dáciából kivonuló rómaiak lementek Moésiába- a római birodalommak határai délre eltolódtak. A Moésiába levonuló rómaiak uralma közölt 170 esztendős hiátus van; olyan, hiátus., amelyet semmiféle mieisiterkedés'sel sem tudnak .eltüntetni. fÚgy. van! Ügy van!) Ez, a hiátus igazolja a. z t hogy azon ai terület en, Erdély területén nem voltak a rómaiaknak olyan leszármazottjai. akiktől ők magukat származtathatnák. T. Ház! Amikor Eománia mint állam, a fejedéi eimségeki után megalakulhatott, akkor a román tudósok és elsősorban Jorga professzor, megkeresték azt az. elméletet, amely legalkalmasabb arra, hogy ebből a népségből, ebből a söpredék népből államot és ennek történelmet kovácsoljanak. Kisajátították maguknak egészein egyszerűen a világ legszebb történelmét, a római történelmet és kinevezték magukat románoknak. Mi nem állunk vitába a román professzorokkal, nekünk tudósaink vannak, akik elvégzik a maguk dolgát. Mi csak azt mondjuk, hogy ez a 22 esztendő ebből a. román elméletből nem hagyott semmi más nyomot Észak-Erdélyben, az északi falvakban, a magyarlakta területen, mint egy görögkeleti és gör. kai román templomot, nem hagyott mást ott, mint két üres» szószéket. Két templomot, amelyet a magyarság, a székely lakosság pénzéből, saját ma,ga fuvaraival, saját maga verejtékével és két kezével építtetett, del a két templom mellett nem ma"radt egyetlen román semi. Most, amikor ez az impérium megszűnt, nem maradt híve sem ezeknek a templomknak. Minden népnek megvan az a joga, hogy történelmét úgy magyarázza, ahogyan í;kar,ia. Kijelentem, hogy ez a terület, Erdély, annak dacára, hogy különösen a XVI. és XVIT. századtól kezdve a románok, az erdélyi fejedelemség megszűnése után, de az előtt is, kenézeik vezetése alatt beszivárogtak Erdély magyar földijére, magyar maradt. Annak dacára, hogy hovatovább mind többen és többen voltak, mert a romám vajdák üldözése és a törökök nyomása elől tömegesen el kellett meneküljenek. Sajnos, voltak, akik meggondolatlanságtól szállást adtak tfiekik é\? t voltak olyam földesurak, akik behívták őket, nem látva előre azt a hibát, amelyet befogadásukkal elkövettek. Ezek a földes urak a székelységet, amely nem volt zsellér, amely nem volt szolga és jobbágy, mint ilyet nem tudták nagybirtokaikon alkalmazni, a székely nem állott jobbágysorta, tehát utána kellett nekik nézniök, hogy munkáskéz legyen. Munkáskéznek pedig alkalmasnak mutatkozott az a románság, amely igénytelenségében és mostolha sorsában ott egy jobb hazát talált. (Úgy van! Úgy van!) A XVII. 4 XVT1I. század kapcsán, különösen Mária Terézia és II. József idejében, de már a török hódoltság megszűnése után is az üres területek kínálkoztak a telepítésre és azt a földet, amelyet a Hunyadiak védelmeztek, azt az Erdélyt és azt a Szerémséget, amelv színtiszta magyar volt, (Igaz! Ügy van! fobbfelöl.) lassan megtöltötte a román söpredék, s most vindikálja magának ezen a címen, de minden más címen, a dákoromán származás címén is a josrot. bogy e% a föld az övé. T. Ház! Meg kell emlékeznem Mihály vajdia 21 napos uralmáról is. Mihály vajdát az ülése 1943 december 4-én, szombaton. 657 erdélyi magyarok, a Báthoriak idejében hívták be, hogy a maguk vallási és egyéb küzdelmedben segítségül legyen. A székelyek alkotmányuk védelmében, a BáthoTíak ákal veszélyeztetett ősrégi székely alkotmány védelmére hivták be seregét, amelyben ott valtak maguk a székelyek is. Mikor Mihály vajda arra vetemedett, hogy moldovai uralmat kiterjessze Erdélyre és román birodalmat akart itt alapítani, a székelyek voltak azok, akik Tor dán a vajdát, aki szabadságukra tört, maguk végezték ki 21. napos uralma után. Ez a 21 napos uralom hányszor szerepelt 22' esztendős elnyomottságunk alatt, hányszor] szerepelt mint jogcím arra, hogy Erdélyt tőlünk elvegyék és magukénak tudják! Ma, amikor a miniszterelnök úr felszólalásából hallottuk, hogy a magyar nép egyeteme — hiszen a leghitesebib helyről kaptuk a megnyugtatást — hogyan gondolkozik Erdély földjéről és azokról, akik ott laknak, és hogyan gondolkozik a magyar nép Erdély magyarságáról, a könny a szemünkbe szökött és mélységes hálával megköszönjük a kormánynak, főleg a miniszterelnök úrnak ezeket a szavait, amelyeket hozzánk adresszált s amelyekben azt mondotta, hogy mondjuk meg: »minden magyar szív érettük dobog, (Hosszantartó taps.) minden magyar lélek Erdélyre, gondol, mondjuk meg nemcsak, otthon Észak-Erdélyben, hanem üzenjük meg a idélerdélyieknek is.« Ez nekünk teljes gajancia arra, hogy ez a föld nem lehet soha más, mint magyar, mint ahogy magyar volt mindig. (Lelkes taps.) Erdély nem lehet másé, mint Magyarországé, mint ahogy volt. a Szent Korona területe. (Ügy van! tfgy van!) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el!) T. Ház ! íme a veszedelem, amely emineínter, ezekben az órákban is olyan pneigriánsan jelentkezik? Kérdeziem azonban, nincs-e nekünk és a történelem folyamán nem volt-e elég veszedelmünk 1 ? Kérdezem, hogy a román fenyegetés, a gyulafehérvári 25 esztendős jubileum az egyetlen, amely minkéit óv és int arra, hogy öntudatosak legyünk, faow erősek legyünk, hogy készen legyünk és kötelességünket! teljesítsük? Ez az egyetlen? Minden magyar ember, minden gondolkozó koponyaja ennek az országnak tudja, hogy nem. Mi az okia azonban annak, hogy ©z a megfogyiaitkozott^ ma^yarsíá.g mégi;--/ fen,n tudta magát tartani és a legnagyobb törtiéineti krízisek kapósán át tudta életét, magyarságát! menteni? Valami őserő, az az őserő- amelyet Ázsiából magával hozott, az a szervező erő. amely Álmostól Árpádig. Árpádtól Szénit Istvánig, a szent királyoktól Szent Lászlóig, amely azután a netm Árpádházi királyoknál is mint' magyar hagyomány: Nagy Lajosnál, Mátyás királynál, végig az erdélyi fejedelmeknél olyani hatalmasan megnyilatkozik, amely a népet feltudta ruházni újra azokkal az erényeivel, amelyeket agykor magává! hozott és azokban az erényeiben) na'ggyá tudta tenni. Ez az őserő az a szei 'vezettség, amellyel az ázsiai küzdelmek során. azután, a bessenyők nyomása so : rán . bejött Európába és európai országot tudott magának alapítani ott aizon a területen, almiejy területnek nem volt tartósan; soha egy nép szállása, ahol egyetlen egy nép sem tudott soha. cfe söVi országot alapfeni. Ttt a népek útjának keresz.-
