Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

Áz országgyűlés képviselőházának 351. ülése 1943 december 4-én, szombaton. 633 ezt először azzal a szándékkal tettem, bogy a pártokat, az egésia Képviselőházat abba a helyzetbe hozzam, hogy tisztám lássák lefektetett politikai alapelveimet, másodszor pedig azért, hogy eziziel igyekezzem a villának olyan alapot adni, amelyet én, legalább a magiam részéről, a nagy nemzeti célok szolgálatában összefogónak tartok, nem pedig taszítónak. (Ügy van! Ügy vtam! Éljenzés a jobboldalon* és a középen) Egész''beszédeimnek a főcélja az volt. Azt hiszem, ha figyelemmel méltóztattak kísérni azokat a felszólalásaimat, amelyeket közeli! két év alatt mint miniszterelnök mondottam, méltóztattak látni, hogy sohasem mondottam olyant, ami ellentétet élezett volna ki, sohasem mondottam olyant, ami minden magyar polgártársam felé ne olyan gesztussal, ne olyan érzéssel és ne olyan szándékkal szólott, volna, ahogyan egyik magyar, embernek a másikhoz kell szólnia, különösen ezekben a rendkívül nagy időkben. (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) Azt hiszem, nyugodtan mondhatom tehát, hogy meglepett ,az a hang, amellyel ezt az én magyar becsületes törekvésemet bizonyos oldalakról fogadták. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Nem. gondoltam, nem hittem ezt, de természetesen, ha megtörtént, számolok vele és hozzá fogom mérni eszközeit annak a rendületlen magyar politikának, amelyen megindultam, amelyen állok, amelyen maradok és amelytől senki, semmi soha eltéríteni, eltántorítani nem fog (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon 4$ a középen.) Beszédeimnek ez az irányvonala, ha szabad magamat így kifejezni, ellentétben áll a túloldalról most elhangzott feszólalásokkal, amelyekben csupa taszítást, csupa kizárólagosságot és a senki által soha kétségbe nem vont nagy közös nemzeti gondolatok kisajátítását látom. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon-) Erre mondottam az ellenzék vezérszómokának felszólalása közben, amikor nagy szövetségesünkről és annak vezéréről emlékezett mieg, r hogy tiltakozom olyan gondéra tóik ki

: sajátítása ellen, amelyek közösek mindnyájunkban. (Ügy van! Ügy van! à jobboldalon.) És nemi hozzá intézem szavaimat, hanem ahhoz a tüntető és kizárólagosságot hangsúlyozni akairó tapshoz, amely körülötte felhangzott. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon. — Ellenmondások és felkiáltások a szélsőbaloldaIon: Miért nem tapsoltak odaát? — Kunder Antal: Elfelejtettek tapsolni!) Amikor azt a kifejezés't miasználtam, hogy olcsó trükk, ezt nem vele szemiben értettem, hanem erre a kísérő zenére vonatkoztattam. (Ügy van! jobb felől.) De ebben a tekintetben is óvatosabb voltam, mint Imrédy Béla képviselő úr, aki a belügyminiszter felszólalásával kapcsolatban azt mondotta, hogy olcsó élcelődés, ami itt a belügyminiszter úr részéről elhangzott. A szót, a meghatározást tehát tőle vettem, de én nem személyileg, hamem általánosságban használtam. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon l Költségvetési bevezető beszédeinbem a, napi politikától távol vázoltam fel az ország nagy kérdéseit. _ Nem szóltam én ab bain semmit a napi politikáról, nemi szóltam arról, hogy van ellenzék vagy kormánypárt ebben az országban- Ne vegyék rossznéven barátaim és ellenfeleim, aK'ik pártokba tömörülnek, amikor azt a, beszédet fogalmaztam, amikor a lelkemet beleöntöttem, nem jutott eszembe, hogy pártok is vannak ebben az országban, (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) csak a nagy magyar célok állottak, előtteim. (Éljenzés jobb-* felől. — Felkiáltások a szélsőbafoldalon: Nekünk is!) Az a rettenetes vihar, amiely körülöttünk tombol és amely mellett el. kell némulnia mindennek, (Éi'énk éljenzés és taps a jobolckèfan és a középen.) ami nem! ezeket a nagy magyar céloKiait szolgálja,, akartja és ér tűk dolgozik. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Saómálom, hogy vissza kell térnem

1 arra a vonalra, amelyet el akartam vetni. Sajnálom, hogy ezután arra is kell gondolnom, hogy pártok is vannak ebben az, országban. Mindenesetre, ha talián most elhangzó szavaimban át is megyek erre a gondolatkörre, ha reflektálod is az ebben a vonalban elhangzott felszólalásokra, tetteimben és cselekedeteimben a matgam ivonalám fogok maradni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Abonyi Ferenc: Szociálidtemokratapárt is van!) Ebben ,a bevezető beszédben külpoliti'ki kérdésekkel nem foglalKoztaim. Beszédem elején megemlítetteim, -hogy külpolitikánk változatlan, bízom fegyverünk győzelmében es hitet tettem a magyar becsület mellett. (ügy van! Ügy vam! a jobboldalon-.) Külpolitikai kérdésekkel azért nem foglalkoztaim, mert röviddel utána következett a külügyminiszter úr expozé ja

v akinek hivatása volt a kormány hivatalos állásfoglalását ezeüben a kérdésekben, leszögezni. Ezt meg is tette, tehát felesleges lett volna hogy én az övét megelőző beszédemben ezekkel a kérdéseikkel külön, is foglalkozzam. Az ismétlés nem célunki, a kormányon belül pedig teljies egyetértés lévén, à külpolitikaiban ellentétes felfogás úgyis ki van zár Va. ,, A külügyminiszter úr hitvallást tlett beszédében két niagyi barátunk, Németország és Olaszország mellett (Nagy taps a Jobboldßhn és a középen) azutáni rátért a kis nemzetek problémájára. Amit én mondottam a magyarságról, a magyarság feladatairól, a magyarság sorsáról és elhelyezkedéséről, azt ő egy világtávlatbat állította be, almikor a kis nemzetek jogairól ési kötelességeiről beszélt. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés a baloldalon.) Ez volt beszédének lényege. Nemcsak a mi jövőnfcmek, de Európa jövőjének is úgyszólván alapvető tétele, hogy elismerik-e az egész világon a kis nemzetek jogait. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalom.) Aki ezt fel fogja ismerni — és remélemi, hogy ez a mi olídlailunkon történik me

.g _ aaé lesz a diadal, fegyverekkel kiküzdve bár, de erkölcsileg a történelem előtt igazolva. (Igaz! Ügy van! Élénk taps a jobboldalon és a középen.) Amikor a külügyminiszter úr beszéde elhangzott, megdöbbenéssel állapítottam meg, hogy megtapsolták azokat a mondatait, amelyek olasz; és német szövetségeseinkről szóltak, id© 'niémámi hallgatták meg azokat, amelyekben rólunk szólott. (Ügy van! Ügy vlan! a középen.) Képviselő urak! Itt, ebben a pillanatban állt be a stzakadék köztünk. (Hosszantartó nagy H'aps a jobboldalon, a középen és balfelől. — Zajos ellentmondások és felkiáltások a szésőbaloldahn: Nem igaz! ~~ A viharcsengő megszólaf.) Most én kérdezem: most miért nem! tapsolnak? (Nagy zaj a szélsőba oldalon. — Zimmer Ferenc: Ez .az olcsó trükk! — Maróthy Károly: A baloldal miatt van a szakadék! — Élénk fe kiáltások a jobboMa^\om\ és a középen. Éljen KáUay! —Maróthy Károly: A baloldal miatt van a szakadék! Tessék tudomásul vienni! — Zaj. —