Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Áz országgyűlés képviselőházának 350. íratni az országot, ösak arra ; vigyázzanak, hogy a hatalom forradalom esetén a ő kezük­ben legyen,, Ilyen mozgalom volt az úgyneve­zett Petőfi-mozgailom. Emlékszünk; még rá, hogy Petőfi-jelvényekkel az idén január 17-én akartak ilyen ünnepséget rendezni, vissza­élve Petőfi nevével, mert meg vagyok győ­ződve, hogy ha Petőfi sírjából feltámadt volna, valószínűleg 'agyonvágta volna ezt a társaságot, anieJy így akart nevével vissza­élni! Csak meg akaróin még említeni, — ezt nem én mondom, ezt az újságból olvasom — hogy január 17-ére nagyszabású ünnepi ma­tiné rendezését vallaltaki, A Magyar Tudósító közlése szerint a bevezető beszédet Bajcsy­Zsilinszky Endre, a . Népszava cikkírója és országos képviselő mjopd|aj; a nagy költőt a polgárság, parasztság és munkásság szem­pontjából Mahay-Petkovics fSőiszerkesiztő mél­tatja, akinek az újságjában a minan írt Peyer Károly ragyogó vezércikket: felszólalnak még Darvas, József nevű író és Kállai Gyula nevű hírlapíró. A Petőfi-matiné különösségét az adja, hogy annak védnökségét Eckhardt Sán­dor é« Koríniss Gyula eery etem i tanárok. Her­ozeg Ferenc a Revíziós Ligia, elnöke. Szakácsi ts Árpád titkár, a Magyarországi szociáldemo­krata párt és szakszervezeteinek egyik * oszlo^ pqs tagja, továbbá Kédev Tivadar, Schöpflin Aladár és Vojnovits Géza, végül Szekfű Gyujlri. az ismert történész, egyetemi- tanár és a. Népszava, gíyakori cikkírója vállalták. — A magyar királyi kormány — hála Is­tennek — valószínűleg többünknek közbenjá­rására ezt a matinét nem engedélyezte. TJtána közölte is a sajtó, hoey a matiné technikai oklok miatt elmarad. (Bodor Márton:: Igazán nem hiányzott!) A kommunistáik magyarországi pártja arra a nevetséares elgondolásra, högv a Koanitern feloszlik Magyarotszágotn is, bejelentette, hogy: »Mi moszkvai paraaicisíra a mai naptól kezdve fe] vagyunk oszolva«. — de megvigasztaltak minket, hogy: »Ne búsuljatok magyarok, mert mi mindenütt ott lesnünk, alhioi ránk szükség les,z«. Valóbain ott' is voltak, mert azután meg­jeleniteik »Békepárt« és más címeken, hogy a független szabad és demokratikus Magyaror­«zágért harcoljanak. Ezt kiaibálták 1941 már­cius ^15-éni, amikor a Petőfi-szoibrot megkoszo­rúzták a földnxunkásság, az intelligencia és az ipaili munkásság nevében a kommunistákkal egyiüitt. Szövetségeseinkéig gyalázták, Eckhardt Tibort éltették, és — amit annakidejéni a par­lamentiben szóvá iis tettem, — békét követeltek. A rendőinség elfogott vagy 90 embert és őket előállította a rendőrségre, de két óría múlva el­engedték valamennyit azon a címen, hogy ha­zafias tüntetés volt március 15-én. (FolyJon&s zaj a jobboldalon^ Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! VajWia Gábor : Hogy mit jelent az a füget­ien demokratikus Magyarország, arra nézve legyen szabad a magyar országgyűlés 1910— 1915-ös ciklusának képviselőházi naplóját idéz­nem. (Olvasm): »829. országom ülés 1918. évi november 16-án, szombaton, Szász Károly el­nöklete alatt.« — Ez volt a Ház utolsó ülése. Tárgyai: Az országgyűlés feloszlásának ki­mondása Szász Károly elnök bejelenti: T. Képviselőház! A múlt hetekiben lezajlott sors­döntő történelmi események során a^ magyar nép megvetette az aliapjaíi't az önálló, függet­len, demokrata Magyarországnak. (Éljenzés.— ülése 1943 decemher 3-án, pénteken. 6J8 Sümegi Vilmos: Éljen a magyar köztársaság!-.) Az elnök azután miegtbivta a megjelenteket, hogy menjenek el 11 órára a kupolacsarnokba, ahol a Nemzeti Tanács ülést tart. Ezzel azután az országgyűlés önmagát feloszlatta. T. Ház! Akkor is hirdették a független, de­mokratikus jelszót, a Wilisiom-féle 14 pontot, a népek önrendelkezéséről beszéltek. Ugyan úgy, mint ma. Ugyanezen jelszavakat halljuk ma is. Már 1918. novemlber 1-én; /bejelenti Az Újság, — ezt a iszabadkőmüves lapot veszem elő, ne­hogy valaki valamilyent jobboldali újsággal gyanúsítson meg — hogy Károlyi Mihály mi­niszterelnök lett, Tisza Istvánt meggyilkol­ták. 1918. novemiber 3-án megalakult .a Mun­kástanács. Kondor Bernát az állandó hadsereg eltörlését követelte. Ladányi Ármin az összes külföldi Munkástanácsok üdvözlését követelte. Horovitz Gábor a muukáslhadsereget köve­telte. Eddig hazafiak voltak,, idáig hirdették a hazafiságot s most egyszerire követelték a hadisereg feloszlatását, hogy a fegyver a ke­zükben legyen. Nem is beszélek Linder Bélá­ról, a deliriumos hadügy miniszterről, aki ki­jelentette, hogy nem akar katonát látni. De nézzük meg, az idők hogyan változtak egypár napi különbséggel. 1918 november 6-ám Az Újság- »Rovás« című első pldali rovatában már panaszkodik, hogy (Olvassa): »A testvér jugoszlávok kifosztják a mi katonáiinlkat, a testvér német-osztrákok fiaidnak bennünket s örök gyűlölséget fogad­maik. Ez lenne a Népszövetségbe tömörülők testvéri együttélése?« — kérdi a szabadkőmű­ves Az Újság. Majd ugyanezen, az oldalon el­parentálja a »hősi halál«­1 !-!, mondván, hogy ezután hősi halott csiafc a tudós, a rendőr, a tűzoltó lesz, aki munkája teljesítése közben meghal. Majd bejelenti a következő számban, hogy megalakították a római katolikus pap­ság szervezetét is. Pár nap múlva bejelenti a rendőrszervezeí-" tnek megalakítását, ugyanakkor közli Lu­kaichieh Gézának őrízetbevételét. Haragszik na­gyon Hadik Jánosra, hogy kisajátítja a Nem­zeti Tanács programmját. T. Ház! Ezetkt voltak azok a rövid törté­nellmii' visszapillantások, aimelyeket szükséges­nek tartottjaim idevarázsolni azért, hogy lássuk a párhuzamot, halljuk azt a hangot es lássuk aizt a vörös kezet, amely 1918-ban »független», szabad, demokratikus Magyarország« jelszavá­val mételyezett, roimlbolt. Önrendelkezési jog­gal, 14 ponttal bolondították a lelkeket. Ma ugyanezeket halljuk (Bodor Márton: Miskolc!), ha megnézzük, amit ellenfeleink hirdetnek. "Ezekt utam nem akarok a Parasztszövetség­ml részletesen beszélni, hiszen ezt igen t- kép­viselőtársaim ismételten megtették. Hatósági tá­mogatással szervezték meg a Par aszjtsizövetsiáget. És mit -mondanak erről aiz egyik szociáldemok­rata vezetőségi ülésen?' Azt, hogy: »Nem sikerült volna soha; a parasztságot megszervezni léte imé, most a kormány jóvoltából tálcán szállítják ne­künk a parasztságot a Parasztszövetségen ke­reszítüli.« (Ellentmondások jobb felől. — Emi hang a jobbold lón: N. m a szocialistáknak! — Bodor Márton: A szociáideimolkiriaták mondot­ták!) A szociáldemokraták mondják. Szakasits Árpád, a »Független Magyaror­szág« október 4-i számában közölt beszédében a Kiisgaizdiaipárt és a Szjoéiáldeimjokrata! Párt együttműködéséről van szó. Megírják azt, hogy Szakasits azt mondotta (olvassa): »Kétségtelen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom