Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
610 £% országgyűlés képviselőházának 350. amelyek úgyszólván az ellenség szövetségét keresik, az ellenség győzelmét várják', mennyiben igyekszik a kormány a rendelkezésre álló hjajtalmi eszközökkel elnémítami élsi Ira kell, az orsiziág, a nemzet életéiből örökre félreállítani. T. Ház! Mindjárt bevezetőbe:! meg kell állapítanom, hogy mivel külpolitikánk belpolitikánkkal nincs összefüggésben, vizsgáltaim;, vajjiom mii leihiet ennek háttere. Rá keli eszmélnünk! arra, hogy az itteni belső baloldali mozgolódáson, a demokrácia újabb felvirágoztatásán a világzsidóság itteni 800.000, mások szerint egymillió, megiirífc mások szerint 1,200.000 élharcosa dolgozik. T. Ház! Az antikomintern és ai háromhia,talmi egyezményben szövetkezett államok — közöttük, mi is, akik elsőnek csatlakoztunk özekhez az egyezményekhez, —- egyöntetűen harcolunk alz akár amgol, akár amerikai» akár szovjet egyenruháiba öltözött, a zsidó világhatalmi törekvésekért küzdő ellenségekkel szem; ben. Hogyan kívánjuk mi a zsidóság itteni harcosaitol, hogy ne szabotálják azt a isaaí^, amelyet mii az ő faljtájuk ellen folytatunk? Hogy ez a háború szovjet részem, angol részen valóban az ő háborújuk, legyen szabad idéznem a Pravdának 1942 október 14. számát, amelyben Csoibruczkij, a moszkvai zsidó hitközség elnöke üdvÖizilő; cilkjkiet írt Sztálin elvtárshoz, azt írván, hogy (olvasm): »mi hivő zsidók mélyen meg vagyunk arról győződve, hogy ezzel a győzeleniimieil! Isten a mi vitéz vörös hadseregünket fogja megajándékozni, amely győzeleimről-győzelemire törve«, stb„ stb. — elsöpri majd az ellenséget. T. Ház! Az óriási zsidó befolyás nálunk is érvényesük Hiábai volt az első' és a második számú zsidótörvény, hiába voltak a rendeletek, eizek megjelentek azért, hogy azután ne kelljen betartani. Megmételyezték a közerkölcsöket, megmételyezték a lelkeket. Hivatkozom újólag az egyik felekezeti lapra, amely például a zsidó miunkatáborosok érdekeben izgatja a keresztény magyarságot és azt írja: »merdkl kérni, kívánni az olyian hozzátartozódtól, aki mnpk a táb őrparancsnok, hogy olyan felettese legyen a munkszolgálatosoknak, mint amilyen felettest ő az ő fiának kíván a fronton, vagy az ellenség fogságában!« Tehát még meg is femvegetik a keresztényeket. Erre van nyomdafesték és van papír. (Piukovich József: Ki írtai? — Budinszky Laszlo: Zsidó szelliemű keresztény lap! — Egy hang n szélsőbalöMd.on: Schhchta MargU!) Vagy megjelent egy felhívás, hogy adjunk apát a hadiáríváikniaJkl. Magyar munkások összeállnak* elvállalják két hadiárva gyerek neveltetését és akkor az országos "hadigondozó bizottság kiutalja Spitz Károly és Kardos Klára gyermekeket, akik itt, Budapest mellett, az egyik üdülőben üdülnek. Azzal a közszellemet osialk el lehet^ rontani. Magyar munkások fizessék! zsidó, tígynievezett honvédéi mi árvák neveltetését? A vagyon, a nagytőke még ma is miajdnem 80%-ban zsidó kezekben vati és ha ezek az emberek munkaszolgálatosként véletlenül) meghaltak valahol a harctér közelében, sokkal nagyobb tőkék állanak rendelkezésre a zsidóságnak bátramaradottak neveltetésére, mint a keresztény magyaroknak, kiülöniöisen a magyar munkásoknak. (Gr. . Serényi Miklós: Az Ömzsa. milliókbal rendelkezik!) Itt van 'aíziu'táni az. Koi<*y az egyifc főegyházmegyei hatóság elrendeli, hogy téli ruhát ülése 1943 december 3-án, pénteken. gyűjtsenek azoknak a kliikiea'esztélkedett zsidóknak számára, akik kint vannak % munka*sziolgálatosoík táborában, A zsidóra öüthetnek akármilyen keresztvizet, az csak zsidó miairad. (Ügy van! Ügy vaw! a szé^dbdiu dalon.) Lehet az rómiai^ katolikus, evangélikus vagy unitárius vallású, de zsidófajú marad. Hát nines nekünk elég magyar anyánk, elég hadiözvegyünk, haidaárválnki, hogyl még az egyházmegyéinkf is azt motndják. hogy! gyűjtsünk a zsidókmaik, amikor a több- miillioimios;. adócsalásokból és svindlikből mieggazdagoidott nagy zisidó játszi könnyedséggel ki tudná kabátja ujjaiból rázni azt a párszázezeír pengőt, amely ezdkneki a szerieuosétléneknek a felsegítésére szükséges. (Gr. Serényi Miklós: Ilyet Pro hászka raiemi tett volnai!) Egy másik egyházi értekezleten — nem akarom megnevezni, hol történt — fiatal papok azt mondták» hogy a belügyminiszter iirhoz kellene fordulni a szociáldemokrata agitáció ellem, íilogy tegyenek valamit, hogy a Népszavát neí terjesszék a községekben. Erre az egyik ott jelenlevő magasnatnigú úr' azt mondotta, hogy hagyják ezt a dolgot, ez nem idevaló, ez nemi i dőis'zerű, nemi kell ezzel a kormániylnalki Ike'lemetlenisegeit osinálni. (Egy hnna jobVfeloh Tdzé bajosan Mwem. — Zaj n baloldalon. — Gr. Serényi Miklós: Ingyen osztják a Néoszavátn Mit csináljunk, hogyan várjuk 'atót, hogy idehaza megfelelő közszellem leeryen, amikor az embereket beleneveljük a z<4dó szellemiségbe? A zsidókérdéssel kapcsolatban KáUay mi; misizt er elnök úr is beszélt 1942 áorilis 19-i beszédében. — amit a, Magyarország másnarj vastag betűkkel hozott — a zsidók eltávolításáról a maievar 1 földrő'i, (Gr. Serényi Miklós: Azóta már elfeledtette!) A miniszterelnök úr megállapította, hogy tudja, nincs más megoldás mint a 800.000 főnyi zsidósás: kitelepítése. Miniszterelnöki kijelentés volt. örömmel hallgattuk és meg is írták az újságok, hogy milyen vastapsot kaoott érte a. miniszterelnök úr. (Gr. Seréfiyi Miklós: Azóta revideálta álláspontját!) VártuV ezt a kitelepítést, vártuk a még szigorúhíb intézkedéseket a zsidó földbirtok elvété-: lével kapcsolatban is, d© még ezt sem sikerült azóta; végrehajtatni. ÍPiükovich Joœsef: Még mindig bejönnek a zsidók, nem hogy kitelepül nemek!) T. Házi! Keresve azután, hol lehet itt valami hiba, űj-bó.] elővettem azt a zsidó-lexikont, amelyből annyiszor volt alkalmam idézni itt a t. Házban és amely 1929-ben a magyarországi zsidóság hatalmai törekvéseinek idejében jelent meg Ujviri Péter szerkesztésébeiu Ez a könyv még? ina sincs elkobozva. (Rácz Kálmán: Legjobb a, Sióm Bölcsei!) Az »Ellenforradalom« rovatban ezt írja (álvassa): »Szegeden május 19-éni 'alakult meg gróf Károlyi Gyúlta vezetésével az ellenkormány, amelynek működését ai szegedi zsidók készítettéV elő. A.z ő közreműködésük nélkül a szegedi ellenforradalom nemi is sikerülhetett volna.« (Kátz Kálmán: Zsidók is voltak benne, valljuk be. Towébb n^-iïsiïh »A nemzeti hadsereg céljaira' szükséges pénzt a zsidók hozták össze.« (Zaj. — Egy hana a tzé%őbatcldalon: Pedig m<ok csinálták!) Es még ma sincs elkobozva.^ Ezekután gondolkodni kell, ÍRajníss Ferenc: Mindenben benne van a zsidó! — vitéz Lipcsey Márton: Ne beszéljen ilyent, kérem!)... Elnök: Csendét kérek, képviselő urak.
