Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
Az országgyűlés képviselőházának 350. a régi alapítók és fenmitíairtók, mint kisebbeégi részvényeseik, vagyonuk elveszítésén kívül mindem, befolyásukat is elvesztették. Ezzel a folyamattal párhuzamosam) egy másik fíolyíamaitmak is tafmui voltunk ugyanekkor. A kommün után ugyanis a közéletiben hírlapok, gyűlések, sőt tatreaságiok i$ azt hirdették, hogy a® országot újjá kell építeni. Akkor ez általános szólani volt, mindeinki az országot, építette újjá. Ezzel a jelszóval egész sereg ember járta 'a vidéket, gyűjtötte a részvényékhez az aláírásokat és szedte fiel a pénzt. Szinte felesleges mondanom, hogy a legtöbb p;énz itt is elveszett és aimtelyik vállalat megmaradt — tisztelet a kivételeknek — az utólagos kérdezősködésre arról értesítettéi a régi jegyzőket, hogy az, ideiglenes elismervényt a hivatalos lapban közzétett időben elárverezték, tehát az a néhány pengő vételár a vállalat pénztárában rendelke : zésére áll. Végeredményben tehát a vidéki középosztály részvétele újabb alakulatokban ugyanoda vezetett, mint a régiekben; Megenge> dem, hogy min delekben neon az akkor i^ egyének hibásak, harnern egyedül hibás' az a liberális kapitalista rendszer, amelynek szülöttje a ina is ér\ényben lévő immár 68 éves kereskedelmi törvény. Ennek a törvényinek részvényjogi része nem tartja fefaadaiámpk a kisrészvényesek érdekein eik védelmezését (XJmi van! Úgy van!) hanem kiszolgáltatja őket az egyoldalú többségi akaratnak. T. Ház! Ez a múlt, amely még túlközel van: ahhoz, hogy az emberek vissza ne emlékezzenek rá, ha. arról van szó, hogy a magyar vidék a nemzet egyetemes érdiekében a fölös tőkéivel segítségére siessen a magyar iparnak. Mindaddig, amíg a, most érvényben lévő részvényjog helyébe új, a ina idők követelményeinek és a keresztény eszméknek megfelelő ríj részvénytársasági törvényt a parlament meg nem al kot ja, ezen a térem javulás' alig remélhető. (Ügy van jabbfeő 1 .) Ki kellene tehát törölni; a magyar Corpus Jurisból ezt a részt és akikor lehetővé válik, sőt be is következik, bogy^ezekbeni az ipari érdekeltségekben felesleges tőkéjével a magyar középosztály újra tekintélyes réiszt vállal. Nem lesz szüksége akkor a magyar iparnak idegen segítség után fordulni és nemcsak a versenyben fogja tudni megállani a he^ lyét, hanem; az egyetemesség érdekében haitékonyan fog tudni közreműködni a békegazdái kodásra való áttérés . nehézségeinek megül dacánál is. A mai állapot egészségtelen voltára a jellemző tünet az, hogy a szövetkezeti törvény céljával és szellemével ellemtétben nagy vállalatok létesítemek szövetkezetet, amelyre más indok nem lehetett és nincs is, mint ez a szó, szövetkezei mert a szövetkezet szó ma; népszerű ési jol hangzik. A magyar vállalkozás, a magyar ipar alapjait nemes érzésektől áthatott nagy, magyar ^elleniek rakták le, akik a haza oltárám minden áldozatna' készek és képesek is vofltak. Széchenyi István, Fáy An diras és sok más nemes munkatársuk, valamint az utánuk következő kiválóságok szelleme akkor téír vissza a magyar iparba és lesz ott ez a szellemiség,úrrá, ha a magyar ipar területein a magyar értelmiség, a magyar középosztály ott lesz a maga feles<leges tőkéivel és akkor fogja tudni a magyar ipar igazam teljesíteni azt a feladatot, amelyet az ország jogosan elvár tőle. ülése 1943 december 3-án, pénteken. 607 T. Ház! Ismerem az igazságügyminiszter úrnak nemesi érzéstől! áthatott intencióját. Engedje meg, hogy arra kérjem Őt én, aki a pártnak szerény közkatonája vagyok, hogy az új részvénytársaisiági törvényjavaslatot... amely úgy tudóim — már készen van az igazságügyminisztériumban, mielőbb nyújtsa be. Biztosan tudom, hölgy az országgyűlés miniden pártja kivétel nélkül örömmel fogja látni és elfogadni a törvényjavaslatot. (Ügy van! .jobbfdŐl.) De visszatérek tárgyamra és mint további meggondolandó kérdést vetem fel, vájjon a mezőgazdaság egymagábani rendelkezik-e azokkal a felesleges tőkékkel, amelyek szükségesek az átmeneti időre. A mezőgazda ságniak ugyanis voltak veszteségest évei. Most a háború ideje ben az ország egyetemes érdekében mégis ínég hozza a maga áldozatát. Elismerés és tiszteilet illesse' értlei! Nem tudom azonban, hogy ugyan ezt elmJondhaitom-e az iparról és a kereskedelemiről. Nem tudóim azért, mert ha így lenne, akkor nemi látnók az üzletek kirakataiban azokat a (fantasztikus árakat, melyek — enyhén szólva — visszatetszést kteltemek a, kisemberekben é« arra a gomídalatra vezetnek, hogy nálunk a békebeli és még annál is jobb élet-nívó nem egyéb, mint pénzkérdés. A mezőgazdasági tőkéken túl azonban van inak más segélyforrások is. Jelentékeny tőkék ezek, amelyekkel nem szoktunk számolni, tie magunllrí előtt látjuk, mert mapról-napra találkozunk velük. Ezeket a! tőkéket az itt vázolt célra igénybe lehetne venmlii és igénybe is kei lene venni. Mély tisztelettel felhívom az iparügyi miniszter úr és aí pénzügyminiszter úr figyelmét ezekre à tőkékre. Ezek nem tudják, hogy hol helyezkedj emek: el, hol keressenek menedéket idegeiS aggodalmukban az általuk feltételezett pengőromilás elől, ingatlanok után futnak, elfelejtek, hogy egymásra licitálásukkal a »aját tőkéjük rottnlását 'is elősegítik és hogy e^ az aggodalom ragadós. Ok nélkül meggyöngítik a nagyközönség bizalmát a gazdasági; életnek nagy kárára. Az 1940 : IV. törvénycikk 24—27. §-ai korlátozzák a mezőgazdasági ingatlanok megszerzését, mégis azok, akiknek a földhöz eddlig seraumi közük nem volt, mindent megkís* 1 relnek, hogy könnyen szerzett tőkéjüket mező gjaizdasági ingatlanokba mentsék át. (Ügy vum! tlgy van!) A vidéki hat óságok a tanúi annak, hogy milyen ostromnak vannak kitéve nap-nap után ebben az irányban azok részéről, akik egyszerre megszerették a falut, megszerették a vidéki városokat, ahova az ingatlanközvetítő ügynökön kívül más szálak sóba; nem is fűzték őket. (Ügy van! jobbfeüől.) Lehetetlenné kjell tenni a földszerzést minden ilyen esetlben> A magyar föld nem leheti üzérkedés tárgyal Ajálnlatos volna a háború 'alatt gazdát cserélt ingatlanok adás-vételi ügyleteit ebben a tekintetben revízió alá venni. Miután eképpen az idézett törvényhely rendelkezése folytán a földszerzés akadályokba ütközik, ellen bein Szabad a vásár a belterületi telkek és házak tekintetében, a pengőromlástól félő tőké, ha már a földben .nem tud elhelyezkedni, idemienekül. így lehetetlen árak keletkeztek m vidéfkien egyik napról a másikra és a lielyzet folyton romlik, úgy hogy az ottani lakosság számára kizárt! dolog, hogy becsületes munkával, szorgalommal és takarékossággal