Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Az országgyűlés képviselőházának SöO. nagyon modern foírmái vannak, a falragasz, a rádió. Miért nem. használjuk ki ezeket az esz­közöket az ily módon való köz vélemény for mú­lás céljából? A rádiót említetteimj. Korábbi felszólalá­saimban elmondottam egynéhány zokszót ez­zel kapcsolatban. Most nem akarom ezeket ismételni, (Haßfatk! Halljuk!) csak egyetlen dolgot szeretnék itt szóvátenni. Ezekben: a történelmi időkiben ,a rádión keresztül sok olyan hírközlés, ünnepi megnyilatkozás, prok­lamációszerű tájékoztatás történik, amelyet igazáM fontos, hogy a maga komolyságában és súlyosságában hallgasson meg minden ma­gyar. Azt szeretném, hogy ne történjék mleg az, ami különös véletlen folytán igen sofcszor megesik, hogy ezeket a súliyos mondanivaló­kat egyébként nagyon rokonsz enve& és ked­ves hangú »nlő'k, női műsorközlők mondják el, (Egy hang a szélsőbaloldalon': Nő moiadjw a hadi jelentésit!) ami által maga a közlés vala­hogy súlytalanabbá, könnyedebbé válik Leg­alább olyankor, amikor vitálisabb jelentőségű közlés történik, súlyosabb, keményebb dinami­kájával megfogóbb férfihang- legyen az, amely a ' közleményt bemondja. (Gesztelyi Nagy László: Palló hangját kell kölcsönkérni! — Palló Imre: Hogy rendreutasítsanak? — De­rültség.) A magyar államvasutak személyzete, miuiiikiahadserege iránt a. legnagyobb megbe­csülésemet és legőszintébb értékelésemet kell kifejeznem; kicsitől a nagyig értékeljük fele­lős, fegyelmezett, munkát végző seregüket. Minden szolgáltatásra, amit bármilyen címen kapnak, fokozott mértékben rászolgálnak. Amidőn, azonban azt a furcsa világot éljük, hogy Baross minisztériuma . kénytelén kérni, sőt rászorítani az ország népét, hogyne hasz­nálja azokat a közlekedési eszközöket, ame­lyeknek mozgatása az ország használatára van, akkor azt is kérjük, hogy ne legyen rossz házigazda a Máv. és a nagyon szűkössé vált helyeket igemi lényeges százalékban ne foglal­tassa el saját embereivel, fizető vendégei elől. Távol áll tőlünk az általánosítás, de az a sej­telmünk, hogy a vonaton batyuzó, feketén 'bevá­sárló utasok számát a magyar állam vasútiak szab ad jegyekkel és személyzeti jegyekkel utazó nyugdíjasai és esaládtagjiai is szaporítják. (Ügy vom!) Nem irigyelünk, újra hangsúlyo­zóim, semmit, amit a Máv. az övéinek ad, sőt fezeretnénk ezt a juttatást megszaporítani. (Meskó Zoltán,: Szerejtinénk őkeit a felesleges utazásoktól megkímélni! — Derültség.) Kapja­nak; olyan bő pótlást »amilyen csak lehetséges, de nem tudom, nem lenne-e tanácsos az uta­zási lehetőségeknek éppen, e kategóriában való megszigorítása, mert párszázfőnyi gárda — nem általánosítok — elég arra, hogy állandó mozgásával bénító és akadályozó hatásképpen jelentkezzék az egész magyar utasforgalom­ban,. A külügyi kormányzat vonaláról csak egyetlen mondanivalóm van. A külügyminisz­ter úr nagy figyelemmel hallgatott és súlyos mondanivalókat tartalmazó költségvetési be­szédében felemlítette, hogy fontolóra veendő egy konzuli-akadémia felállítása amely esetleg intézményesebben szolgálná a külügyi szolgá­latiban dolgozó munkaerőink utánpótlásait. Mi­vel nui nagyon fontos a-ak tartjuk ezt a szolgá­latot ás smporítandótnak az itt dolgozó felelős és hozzáértő munkaárok számát, ezért szeret­ülése 1943 december 3-án, pénteken. 59D nénk ebiben a kérdésbe ni is segítségére lenni, Ö azt az agályát fejezte ki, hogy nia démine is olyan intézményünk, kérdéses, akadna-e ojda elegendő jelentkező. Azt hiszem, hogy akadnia. Jarvasllom, hogy ajz illetékes igazgatási szervie­ken, tankerületi főigazgatóságokon keresztül kérdeztessék meg a pályaválasztás előtt álló középiskolás ifjúság legalább a két feliső osz­tályjban! arra nézve, hogy ha volna ilyen intéze­tünk, óhajtana-© annak növendéke lenni. En azt hiszem, középiskolás ifjúságunk­nak meglepően nagy arányszáma 'fogja ez­iránybam kívánságát nyiltvánítani. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) T. Ház! A pénzügyek területéin — előre is szíves 'elnézést kérve — egy nem szakembernek, a laikusnak gondolatát szereitném megszólal­tatni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Fáy And­rás volt az, akii az elliső magyar takairékpénz­tárat megaíapítoitita, ki vitális nemzeti, tehát közügynek tekintette azt, hogy legyenek taka­rékok, legyenek hitelügyleteiket lehetővé tévő bankok. Azt hiszem, ha derék jó Fáy András feltámadnia haJlottaiból, nagyon elicsocUálíkoznék azon, mivé lett az ő diriága, szép, nagy, minden ízében közügynek tekintett gondolata. Vájjon nem kell-e megkérdeznünk nekünk is aranyit, nem korlátozódott-e egész bankjegyjünk közügy helyett részérdekeket szolgáló szűk! körre! Nem keB-e attól félni, hogy közvetve hasizná Ihat ugyan a mai nagyban-rendszer a nemzet egyetemének, mert mindazzal, amivel bír, sza­poríthatja a nemzeti vagyont, de vájjon nem túl köZvtetve gyakorolja-e ezt a hatást, nem lefhet­nere azt közvetlenebbé tenni? Amennyire az én sízükkörű ismereteim terjednek, az a sejtel­münk, hogy ma a bank őrzi ás menti saját tő­kéjét, de nem invesztálja s a hitelműveletekre szinte kizárólag állami pénzt haisználL Már pe­dig ha állami pénzt használ, akkor miiért nem juttatja el az állam közvetlenebbül a maga pénzét mindazokhoz az akciókhoz és /berulháziá­sokihoz, amely pénz eddig a bankok közvetíté­sével jut ezekre a helyekre. Csak ezt óhajtot­tam tisztelettel megjegyezni. T. Ház! Legfőképpen arra való tekintettel, hogy éppen közöttünk tisztelhetjük a nemzet védelem, első, hivatalois munkását, hadd szól­jak legalább egy-két mondatot a nemzetvé­delmi-propaganda minisztérium munkaköréről. Annál is inkább szeretném ezt tenni» mert azok közé tartozom, akik ismételten kívánták és sür­gették egy ilyen szerv létesítését és éppen ezért örömmel üdvözölték annak megszületé­sét. A minisztérium nevéből szeretném eleve kihagyatni a »propaganda« szót. A propagan­dát mi szinte intem használat ban emlegettük csak, amikor erről a minisztériumról beszél­tünk, de maga ez a szó bizonyos mértekig el­riasztó hatású lett nemcsak országos viszony­latban, hanem világviszonylatban is. Azzal je­lentkezni, hogy én most propagandát fogok csi­nálni, annyi mint dobbal verebet fogni. (Antal Isfahan nemzetvédelmi és propaganda miniszter: Es a Congiregatio de propaganda fidei?) Ah­hoz hozzál van kötözve la fides is és a, »congre­gatio« is »fideikois és ha ezek nem szerepelné­nek, talán még ebben a vonatkozásban is el­lenszenves lenne a »propaganda« szó- (Közi­Horváth József: Azóta a propaganda-szót kom­promittálták világszerte!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom