Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

590 Az országgyűlés képviselőházának 350 »égével egy helyesebb és igazságosabb társa­dalmi rend kialakítása. Szükséges tehát* hogy a kialakításnak ebben a munkájában «a másik tényező, a társadalom is 'aktive részit vegyen. Ügy érzem tehá't', hogy beszélnem kell a kér 1­désmek másik vonathozásáról: hogy miképpen! lelhet az állam és a társadalom közötti távolság leküzdésére a társadalom oldaláról a szükséges lépéseket megtenni BesEédemnek ebben a ré­szében legyen szabad azokat az elveket is fel­mutatnom, amelyeiket a kisebbségi sorsot átélt magyarság alakított ki a miagiai tapasztalatai alapján. A kisebbségi élet lényegében véve azi állam néllkül, tisztán társadalmilag szervezett ma­gyar életet jelenítette. (Ügy vam! a bàtkvzépën.) A Magyarországtól elszakított magyar slagnak meg kellett kísérelnie az állami élet 'tevékeny­ségeit a lehetőség legmesszebbmenő határáig társadalmi szervezkedéssel és munkával pó­tolni, és vitathatatlan, hogy ez a munkai bizo­nyos területelken igen komoly eredményeket is tudott felmutatni. (Ügy vaun! Ügy vtatn! a bot­középen.) A kérdésnek ebben a vonatkozásában hi­vatkozhatnék külföldi példákra is, de minek hivatkozzunk külfÖldli példákra és minek men­jünk azok után, amikor itt bent a. magyar élet­ben is találhatunfk ösztönzéseket és tanulságo­kat. Annyit azonban mégis megemlítek, hogy Európában a világháború után csaknem min­den országban felmerült az állam és> a társa­dalom egyensúlyánaki. megbomlása, és a leg­több országban, legalábbis igen, sotk helyen, különböiziő kísérletek történték i» a kettő kö­zötti .szakadéknak az áthidalására»: egyik he­lyen a 'társadalomnak elsorvasztásával, másik helyen az államigazgatás, a® erős központi ha­talom meggyengítésével. A kisebbségig sorsot átélt magyarság szin­tén ezzel a kérdéssel találta magát szemben és kénytelen volt az összeomlás után a maga, tár­sa dalmi szervezkedésének alapjait megvetni. Einneki a társadalmi szervezkedésnek az alap­elve az volt, hogy' a nemzeti élet minden i-'unkíciója szalmára külön szervezetet létesít­sünk, azaz a kulturális, a gazdasági és a társa­dalmi élét kielégítésére külön-külön kereteket kell felállítani és ezeket azután egységes irá­nyítás és az összhangbahozás szempontjából egy csúcsszervezetben kelül egyesíteni. Ezz,el a rendszerrel lett volna talán a legtöbb lehető­siég arra, hogy az önkéntes együttiműködés szellemét felébresszük a társadalom legszéle­siefob rétegeiben, azután hogy kiialakítsuk a társadalmi rétegeknek; egymás közötti bizal­mát és a vezetők kiválasztását is szélesebb kör­ben biztosítsuk, azonkívül pedig, hogy mód nyíljék ezáltal arra is, hogy a mai időkben egyre jobban kidomborodó szakmai és szak­szerűségi érdekeknek is eleget tudjunk tenni­Ami a kulturális, életet illeti, azit hiszemi, ezen a téren a legeredményeselbb munkát és a legrugalmasabb és legmesszebbre kiható szer­vezetet ia felvidéki Szmke. alakította ki, ame­lyik tudomásiomi szerint mai is kitűnő p ered­ménnyel végzi a visszatért félvidéki részeken ffz iskollatnkíviill népnevelési munkát és ezzel az államot tehermentesíti egy nagy feladattól. A meizőgiaízdasági életben viszont az Er u délyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezete a legjelentősebb, amely a földmíves réteget igyekjeizjett gazdasági tudásban és műveltség­ben aUkakmaissá tenni arra, hogy sorsát megja­víthassa. (Ügy Vén! a balközépen.) Társadalmi ütése 1943 december 3-án, pénteken. térem a kolozsvári tízes szervezetre hivatkoz­hatnék, amely a közigazgatásnak szociális, kulturális éh . közeilSl'atalsiij imjunkáiiba; kapcso­lódva, bizonyos 1 fokig a közvetítő szerepét játssza a társadalom! és ;a közigazgatás között. Ha ezeket a szervezeteket nem a reália szükségesség, hanem csak a közös elnyomatás és bitaszítoittság hívta volna életre és nem, lett volna elég okos ás reális Programmjuk is, a felsziabladulás után alighanem felbomlottak: volna. (Ügy van! a szélsőbatoldalon.) Az élet azonbaÚ! a Visszatériés után is igazolta ezeknek a céloknak és ezeknek a munkamódszere kaeK a helyességét és időtállóvá tette tai kisebbségi időben kialakult imiunkát. Az államigazgatás pedig felismerte azt, hogy miiyen értéket jelent az ő számiára a szervezett társadalom közremű­ködése, hogy milyen terhektől mentesíti a tár­sadalmi munlkta az államot iéis ennélfogva *»• maga különlböző munkaterületein igény beveszi ezeknek segítségét és közreműködését. Ha ezeket a szervezeteket a kisebbségi sors is állította munkába, bizonyára vannak az or­szágban imég ihasonló jeüiefnitöségű 'és liasonló ered­ményességgel működő más társadalmi szerveze­teik JB, aimelyiekeiti én nem ismerek és ezeri nmesen) módom bam megemlíteni, amelyek szin­tén az állami feladatoknak egy részét, különö­sen a végrehajtás vonalán, sikerrel vállalhatják és vállalják is. Ezeknek a közösségeknek, amint a kisebbségi időben rájötitünik, az a kü­lönös nagyi jelentőségük, hogy felébresztik: az euiibteirekben azt a tudatot, hogy a közügy való­ban mindnyájunknak ai közös ügye, s annaik érdekében Önkéntesen ©gyütltí kell dolgoznunk. (ügy van! a baimözépen.) Ezek kis foglalkozási csoportok! vagy itájegységek szerint alakult közösségek, kultiurálist vagy! gazdasági célra alakult egyesületek és autonom, szervezeteik, amelyeknek viszonylagos önállósága nélkül neim alakulhat ki szerves élet. Nem egyébről van itt sző, mint ai magyar alkotmányban' ki­fejezéstre jutó ősi Önkormányzati szelileim al­kalmazásáról társadalmi vonatkozásiban is, vagy akár vármegyei vonatkozásban, tájegy­ségek önlkiorniányzatlainiaik vonatkozásában. Ezek a szervezeteik) ébresztik! fel a kiseimiber felelősségtudatát, közelebb hozzák a közélet­hez!, lehetőséget aidnak neki az érvényesülésre és nozzászoktaitlják ahhoz, hogy a maga életé­nek problémaival elsősorban neki magának ikiell foglalkoznia!. Tehát ezeknek ai szerveze­teknek az útján válik leginkább lehetőivé a ma­gyarságban neijilo! mindéin enő és érték felszín­rehozása, kiollaiboirációs készségéneki és öntu­datának felébresztése. Ezekből kell merítsen a nemzet életereje és az államigazgatás feladata <m kell legyen, hogy úgy fűzze ezeket a tár­sadalmi szervezeteket! eigylbe, hogy minél ered­ményesebben egészíthessék ki az állaimgépe­zet munkáját. Csak ilyen módon hidalható át az állam és társadalom közötti távolság, így adódik mód és lehetőség az egyéni tehetségek és közéleti képességek teljes kiboniiakozásiáira és a. nemzet minden egyes tágja között a teljes életszolidaritás kialakítására, így válik lehe­tővé az, hogy a nemzet minden rétegei ai nem­zeti sorssal magát önként azonosítsa és ai ma­gyarság ügy éti ai maga belső ügyének iri te­kintse. T. Házi! Társadalmi aktivitásit és autonó­miát legtöbben csaki a liberális! állami beren­dezkedés kenetében tudnaik elképzelni, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom