Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

584 Az országgyűlés képviselőházának 350. ülése 1943 december 3-án, pénteken, tárca tárgyalása alkalmával nem tudtam stóla beszélni. Meggyőződésem, hogy ez^ a növény forradialffii átalakulást fog az egész magyar mezőgazdaságban előidézni és mind állattartási, mind . népélelmezési szempontból óriási jelentőségű lesz. "Ezt a növényt már éveik óta termelik -iái kisgazdák, Füzeteket és tanulmányokat is írtaik ,rúla,„ óik maguk ki is adták, de a tudományos világ csak ez év tavaszán vett először tudomást' róla. Azelőtt tudniillik egyszerűen lebagatéllizálták ezt m> egész kérdést és nem is akartak tudomást szerezni róla. ÉBI" nemi akarom ennek a növénynek a leírását riélslzte'tesen ismertetni, mert ez túl sokáig tartana-, esalk egy-két tulajdlonságát

1 említem meg. Népéi elmèzési szempontból óriási jelentőségű az, hogy egy katasztrális 'hold területen ter melt méznád kipréselve 1000—1200 kg mézet szolgáltat. Ez a'méz a méhmézhez hasonló, de nagyobb cukortartalmú, kellemes: ízű méz és à háztartások mindenféle cukorigényét biztosítani -tudná. A legszegényebb ember is néhány négyszögölnyi földön biztosítani tudja családja cukionszükségle-tét. Mint említettem, az állattenyésztés szempontjából is igen nagy jelentősége van. mert nemcsak tömegre, hanem tápértékre nélzive is utolérhetetlen s> az eddi ír ismert kultúrnövényeinlkat sokszorosan felülmúlja. Ezért is figyelemre méltó e?, ai növény. Főleg azért hoztam; ide ezt a kérdést, mert úgy hallottam, hogy tekintettel ennek a növénynek' ilyen -nagy cukortartalmára; a kormányzat azon eondolkzik, hogy nagy adót vessen ki rá. valószínűleg arórt. hogv a

1 cukorfogyasztás terén csökkenő jövedelméért magát kárpótolja. E-zi óiriási vét'ék; lenne a nemzettel szembeni, és kicsinyes szempont is. A legfontosabb ate volna, hogv az összes magvar gyermek annyi mézet és cukortartalmú ételt, táplálékot fogyaszthasson, amlennyit! ûaalkl aklar. Ennek a most meghonosodó úí növénynek ;a téried黫 elé nem szabad sátat állítani, mert sokszorosan visszafizeti az államnak mind az állattenyésztés terén* mind mlás térien kifejtett hatásával «zt n, veszteséget, amelyet a cukorfogyasztás csökkenésével azt állam elszenveidnei (Via-înla! Gábor: Mi lesz akkor a feketiecukorkereskedelemmelfi A továbbiakban rá kell térnem a legfontosabbnépmházlaii cikkek kiér délére. Ezt a...kérdést! a leghatározottabb fortmiáib?tn kell szóvátennem, mert, ezí -az alpont, lahol a falusi Ïálnokság türelfrne má^

1 vêse felé jár. Az alsó- és. felsőruhák árai hihetetlenül magadak és sem az olaidott tenmeIvények árával, sem pedig a mtankahérekkel nem állnak arány ban. Ennek következtében a falusi nép nehezen tud ruházkodni, amit még foko? az. hogy a. túlnyomórészt műanytaigolkhól készült ruhák! rövid 'idő alatt semtmivé válnak. Szemtanúja vol talmi annak, hogv a vásáron- vett nagykabátban bfl.witért gazda, aki az űtofa -megázott, darabotban szedte le mlagáról a kabátot.'mert egyszerűen szétmállott: a« is megtörtént, hogy egy 60—80 pengős ingben ment aratni az arató'és mire a déli nap hevében verejtéktől

1 át vizesedett, az iíTig már calf a tokban lógott le rólh*. úgyhogy többé már nehrv tudts használni. Más esetben oedig drága új nadrágban a harmatos fűben kaszált egy gazda és egyszerre csak azt vette 'észre, hogy térdén alul BÍmcs~-még a nadrágjai mert a' nadrágja szára a térdigérő vizes fűtől egyszerűen leolvadt róla. Jószerencse, hogv nem derékig-ért a .fű. mert akkor a-falun végigmenve, közbotrányokozásért bizoinnyal még eljárás is indult volna ellene. (Vájna Gábor: Szomorú dolog!) • ' •.,• T. Ház! Vájjon sziaibad-e dolgos földmíyes pimiberek ^számára ily&n árut forgalomba hozni méregdrága pénzért! és ha már ilyen műrostos anyagot hoznak forgaloimba, amely egyáltalán nem bírajai a használatot, nemi bírja az esőt, a vizet, akkor miért olyan drága? meg kell állapítanom, amit már eddigi képviselőházi heszéi^taiben máadtata\ hogy minden iparcikk avrt olyan drágái, mert túlsók embernek kell osztoznia a nyereségeken. Talán ma is úgy van, aíminti tavaly mondottam, hogy amíg azelőtt talán egy zsidóé volt a nyereség, ima még (Bodor Márton: Egy zsidó, két Aladár!) ott van egy Aladár és a termelési biztos meg ellenőr, meg -nteimí tudom ki, akit odaállítanak; valószínűleg ez" okozza, hogy ilye«i óriási árakon hozzák forgalomba azt az anyagot- Nemi leihetne-e felelősségre vonni azokat a gyárakat, amelyek ilyen árut hozniaik forgalomba a falusi nép ,számára 1!i Mert felelősinek kell lennie annak, aki ilyen árut hoz fogalomba. Az ilyen ruha megfelelhet az. -aszfalton járó éëi íróasztalnál ülő városi embereknek, de a dolgos magyar ' földmívelő nép • .számária-, amely az 'Isten szabad ege - allait dolgozik és verejtékezik reggeltől esig, neim szabad ilyen anyagot' í'orgalomlbia hozni. Kérem a koflmányt, hogy, ha azt akarja, hogy munkáját "' xavairtalllanul ; végezhesse a magyar nép, lássa el a, legszükségesebb, tartós ainyagból készült ruhaneművel. Itt a tél is, aimákor az erdő» terül étieken a falu lakossá-: gát erdei munkára., kényszerítik, de ha nin?s lábbelije és. jó ruháia, ezt a nehéz munkát nom lesz képes elvégezini. Ezzel az, erdei munkára való kényszerítéssé] tavaly is sok' baj volt. Tudomásom szerint ,ai kormláinlyi az idén még szigorúbban és nagyobb mértékben, kívánj.a igéirivheverini a falusi lakosságot éspedig katonai behívóval, fog ez, törrtéinmi. ; Igen

1 sok visszaélés, helytelen eljárás származott ebből. Válogatás nélkül kirendelték, egy-egy tiailu egész, lakosság át fiataloktól kezdve : 60 ; évesekig, olyant gazdákat is, akik favágással sohasem foglalkoztak. Az eredmény sok szerencsétlenség, sok baleset lett. Rájuk dőlt a íai és halálos, vagy .más, súlyos kimenetelű balesetek! történtek,; Megértlem, hogy ae ország, faeillátása niagy gondot Qkoz a kormánynak, eísŐsorhani azonban, azokat kell igénybe vennie érre ai célra, akik másker is favágással foglalkoznak, ' de ezeket is csak akkor', ha gonldbskodik a kormány ' megfelelő lábbeliről és ruháiról, mert máskülönben nem tudják nehéz munkájukat a hi'deg téli időben elvégezni. Ha pedig ezeknek az embereknek igénybe vét ele nem elég, óriási munkaierő tartalékaink vannak erre a munkára, még bozizá kitűnően felruházva; kitűnő " ruhával, cipővel, bundával ellátva Budapesten még rengeteg z.sidó ül ai kávéhiá'zakban, a. szórakozóhelyeken., akik mind el őse sí tik a feketézéstl, ,sőt tlalán énpeini ők az előidézői a feke teniae felburján fásának. Tésisék ezeket, is igénybe vejnni. mert ha azt á 60. evés magyar; gazdát, aki azelőtt so

: b.asem vágott fát, ki lehetett terelni áz; erdőbe öl fát "vágni, akkor" az a zsidó' senr hal heV és hiai őket kirendelik, ezt megnyugvással fogja tudomásul venni az, ország köizyéleménye.(Bodor Marlon: Ött sem haszmálható! Semmire seim használható!) ; • :

. Mivel a feketepiac újra szóbafe^ült, ; erről; is szeretnék néháíny szót szólni. Kinia a vidé/