Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
!> 578 . Az országgyűlés képviselőházának 360. kai nagyobb az eltolódás, a magyair nép akaratnyilvánítása még sokkal nehezebben érvényesül, .mert ha megnézzük» milyen alapom jutottak be a felsőházba annak tagjai, meg kell állapítanunk, hogy alig van köztük egy-kettő, akit a szélesebb néprétegek választottak meg, tehát a törvényhatóságok küldtek be, a többséget a kinevezettek, a született arisztokraták és a bürokraták alkotják. Mindezek alapján úgy látom, ha bel© akarjuk vin ; ni a magyar politikába az őszinteséget, ba netnicsiak prédikálni akarunk, — hiszen nagyjában ugyanazt kívánjuk mi, mint a túloldal és a túloldal ugyanazt, amit mi í— akkor elsősorban őszintévé kell tennünk legfontosabb alkotmányjogi tövényeinket és odia kell natnuniKv hogy a magya,r parlamentben) kifejezésire juthasson a magyar dolgozók akarata. Ennek pedig előfeltétele egy új választójogi törvény. (Ügy van! Ügy van! a $zé&sőbdfo>daÍCüiíJ A jelenleg is érvényben levő régi válasiztáisti törvény egyik legnagyobb hibája az életkor megállapítása. Pártunk álláspontja szerint mindjén iférfiúniaki erkölcsi jogosultsága, van ahhoz, hogy választási joga legyen, ha katonai szolgálatát letöltötte, mert ha az a magyar férfiú érdemes és alkalmasi arra, hogy vérét ontsa a hazáért, akkor a politikai jogait is meg kell adni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalodalonj Meg kell adni továbbá a választójogot minden magyar anyának, ment ha a magyar anya teljesítette kötelességét nemzetéivel szemben^ akkor természetszerűen járnak neki is a politikai jogok, {ügy van!- ügy van! a szélsőbaboldalon* — Krantz Rajmunld (vitéz Lipcsey Máifon\fee): Mint katona, nem fogadod el?) . A választójogi Törvény egy másik nagy hibája a választókerületi beosztás aránytalansága. Szembetűnő, hogy olyam választókerület tokben, ahol a munkásság túlnyomó számú, igen sok szavazóra van szükség egy mandátum elnyeréséhez, ott pedig, ahol nagybirtok vanj, ahol tehát befolyásolni lehet a cselédséget és az alkalmazottakat, kisi választókerületek vannak. Ez természetesen; mind csak arra való, hogy a magyar nép tisztául, világosan ne tudja a» akaratát kifejezni. Végül a kauciós-rendszer teljes felszámolását követelem, mert a kauciós-renidszeír csak azoknak biztosítja a választáson való indulás jogát, akik megfelelő tőkével rendelkeznek, (Ügy vm! a\ szélsőbaloldalon.) a dolgozóknak pedig nincsen tőkéjük. Tehát ki kierül abba a helyzetbe, hogy egyáltalában jelöltesse magát? Az, akinek tőkéje van. ez pedig a plutokráciákhoz vezet. (Ügy van! a szélsőbalold a l on.) Ami pedig a felsőházat illeti, a magam részéről egyátalán nem látom szükségét ennek az infèzmeryiies. Ahogyan tat legffőlblb akaratelhaltározási szervben nincsien meg az osizdnteség, úgy az ősziniteséget mem tailálom meg az önkormányzaitlolkinál sem. Naigy on büszkék vaigyunk iaz alkotmány umktnai (vitéz Lipcsey Márton: Lehetünk is!) és nagyon büszkék vagyunk törvényhiatósáigalnkriai Büszkék isi lehetünk, dp akikor legyenek valóságos autonómiák, őszintén és uecsak formalitásból, {vitéz Lipcsey Márton: Mag& nagyoni őszinte?) Megvannak a törvényhatóságok, megvannak aa iantonómiá!k, dte 1 mézzük meg azt, hogy mi a; jogkörük. Az autonómiák nem válasizthaltlják meig a maguk tisztviselőit, pedig annakidején az egyetemen azt tanultaim, hogy az autonómia fogalmi körébe tartozik az, hogy önmagát irányítjia', ömmqgiai - álülésé 1943 december 3-án, pénteken. itial választott tiszviselőlk irányítják a törvén yhaltíóságolk lautiüinómiáját- (Krantz Raymund: Az iskola ée gyakorlat persze ellentétes!) Ezzel szemben kinevezési rendszer van« Ha viszont laiat nézzük meg, hogy kik ja tagjai a törvény (hatóságnak, akkor azltl fogjuk látni, hogy töryónyhatóságoklban csak egy kisebb hányiaidot jelentenek a magyar nép széles rétege alttal választott (törvényhatósági hizoittsági tiaigok. Mi sem természetesebb, minthogy jogkörűiket állandóan nyirbáljuk. Ha ez így van, akkor viszont ne dicsekedjünk véle, akklor ne a formadíitásib állítsuk oda, hanem mondjuk meg őszintén, mondja meg a kormánypárt őszintém, hogy, voltaképpejn mi az autonómiákkal a céjjatTgyaiajez |a| )hel)yzet iái igjazdaságii íiaiutOinómiákj esetében ifi. A kereskedelmi és ipairkamatrákban kormánjyíbi(at(oso[k működnek» de egyáltalán nincisí megszervezve a kereskedelmi és) iparkiamarák önkormányzati áfcA állítása és valószínűnek tartom, hogy ezért nem működik a z önkormányzati. (Úgy van\! a szêl\sêbwlo&daion.) Mi ennek az akadálya? Mel'tózitassanaík idehozni egy 1 törvényjavaslatot, meg fogjuk szavazni és akikör nem lesz szükség airna\, hogy ott is kormánybiztosok üljenek. • Ne ostak & látszatot) tartsuk meg, hanem valósítsuk isi meg, adjunk tantlalmiaít annak, amit nagyhangon kijelentünk. Minthogy a kormány egész politikájában iaz őszinteség hiányát itlalálom, (Úgy van! a szélsöbnioidaDon.) a nagyhangú kijelentések mögött a tetteket seholsem látom... Elnök: Kérem a képviselői urat, hogy be. szédének utolsó monidiaitlaiban ne méltóztassék olyan kifejezéseiket használni, amelyek sértők. A képviselő urat rendreutasítom. Haala Róbert: ..ja, törvényjavaslatot nem fogadom el. (Be}d(ye$Ms és tapsi a szêl$obaioiïda<km, A szónollmt üdvözlik) Elnök: Szólásria következik? Porubszky Géza: jegyző: Molnár Lajos! Elnök: Molnár Lajos képviselő urat illeti a szó. ' Molnár L^ios: T. KépváselóTház! (Halljuk! HaWâuk!) Figyelemmel hallaraittam végig Haala Róbert előttem felszólalt képviselőtársam fejtegetéseit amelyeket a képviselő úr nyugodt hangon adott elő. A történelmi, materializmusról szóló (fejtegetéseit természetesen — ezt nem is kell bővebben kifejtenem —száz százalékban aláíróim (Hëfy&siés u szélsőbrifioldalon.) Arra a kérdétere, hogy a keresztyén egyházak miért foglalnak állást ai nemzetiszocializimussal szemben, csupán annyiit válaszolhatíok (Holdjuk! Halljuk! a stzélsőbaloMSon.), hogy egy parlamenti vita nem alkalmas arra, hölgy keretében! a nemzetiszocializmus és a keresztyiénséjg; nagy kérdéseit vita tárgyává tegyük (Ümj van! jobbfelë\.) és ezért igen t. képviselőtársam rosszul tájékozottsága fölött nem szállok vitába. (HefjylesMs er jobbközépen.} Haala Róbert képviselő űr beszéde végén, ha Jól emlékszem, azt mondotta, hogy ez a parlament rnielm * ! a néjp aikaraitából van egiyütit, hogy itt földibirtokosok, papok, bürokraták és egyebek ülnek. T. Ház! Református lelkész vagyokl, egy tizenegygyermekes és háromholdas kisparasztnak a gyermeke. (Éljenzés $s taps.) Vissza kell utasítnom képviselőtársam; nak ezt az állítását. (Heiyeslés $obbfelö\\.) Vagyunk itt többen, mindannyian szellemi és
