Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
Âz országgyűlés képviselőházának 350. mány àagtott'a végre — a magyarság kárára. Tudjuk jól, hogy 1918 után a románok 1 Erdélyben, a csehek a Felvidéken és a szerbeik a DéLvidéken csináltak radikális földreformot — szintén a magyarság kárára.. Kérdőin, ki és mikor fog ebben, az országban már egyszer radikális földreformot csinálni a magyarságnak a javára? (Ügy van! Ügy van! -— Tap s a szélSöbala dalon.) T. Ház! Hallottuk Matolcsy Mátyás képviselőtársunk felszólalását a túlsó, a kormánypárti oldalról. Meglepődtem azon, hogy az egész föildbirtokpolitikábam elegendőnek, tartotta megdicsérni a siló-akciót és a házhelyakciót. (Egy hang a szélsőbal oldalon: Innen másképpen beszé t!) Más kif ogásolnivalót nem talált. (Rajniss Ferenc: »Harcom a földért«. — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kérdezzük, hol van Matolcsy Mátyás, a gyökeres magyar i'Öldbirtokreform fanatikus, és felkészült harcosa? (Zaj a\ jobboldalon. — Baky László: Most már nem hívnák Földoisató Mátyásnak:!) Úgy látja tán, hogy azok a gondolatok, amelyeket ő hirdetett, megvalósultak? Vagy ott, ahol van, sürgősen, meg fognak valósulni? Majd mieglátjuk, nogy az idő a régi. vagy a z új Matolcsy Mátyást fogja-e igazolni? (Zaj jobbfelől. — Baky László: Csak az idők változnak, Mátyás nem változik. — Derültség a Szélsőbaloldalon,) A házhelyakció n'eín jelent megoldást a földkérdés terén*. Kerületemben hiába sürgettem, három) év utáni csak most kezdik meg a ihiáizhelyiakció lebonyolítását, 'de facto jelenleg még senki házhelyet nem kapott. Ä főoka annak, hogy a kormánypártból kiléptem, az volt, hogy az 1940. évi IV. törvénycikket a kormány nem hajtotta végre. Ennek a törvénynek ailjapjáaii már többszázezer hold földet lehetett volna négy év ailatt magyar kezekbe juttatni. Becsületbeli kötelessége a kormánynak, hogy a sajátmaga által hozott törvényt sürgősein, mjatradéktaianul, minél előbb végrehajtsa. (Riajniss Ferenc: A váilasiztáskor szép plakátokat csináltak! — Baky László: Kortesfogás; voltosak!) T. Ház! Magyar országnak nem olyan földmívelésügyi miniszteriekre van szüksége, akik egyénileg szeretik a földet, haneui olyanokra, akik fanatikusan szeretik a- magyar népet. (Ügy van! Úgy van! — Nagy taps a szélsőbaloldalion'. — Baky László Jakab nem! szereti! — Horváth Géza: Jakab nem!) Vaj join mit várhatunk az olyan földmívelésügyi kormányzattól., ameliy iá mai magyarság legjelentősebb telepítését, ai bukovinai magyaroknak a Bátoskábaí való letelepítését nem vállalta, biainem másnak engietdte át a telepítés munkáját, (vitéz Lipcsey Márton: Annak adta kezébe, akinek a kezében szervezet volt!) Tudomásom sezieirint a földimívelllésügyi miniszter úr a báoskai magyar telepeket a mlaí napig meg sem látogatta. Vájjon a földmívelésügy.i kormíányzat, amely nem vállalta a 13.000 bukovinai magyar hazatelepítését, hogyan fogja viáillalni ai sokkal nlagyobb feladatot, a 100—120.000 moldvai magyar haeatelepítését? Mündeim oldalról halljuk azt a jelszót, hogy a magyar föld nem portéka, nemi lehet spekuláció tárgya. Az elv helyes, de a gyakorlat azt mutatja, hogy éppen azok jutnak a legnehezebben földhöz, akiknek a föld nem portékía, hanem egyedüli és kizárólagos létalap'. A magyar földműves és föildmuaikáis tud a legneheKehben 1 földhöz jutni viásárlás útján is. Ezt évekkel ezelőtt szépein kimutatta itt a Háziban ütés* 1943 december &án } pénteken. 563 statisztikai] aidjatokkalll éppen; ai tulfeó oldaloű Gesztelyi Nagy László képviselőtársam ifi, lakiról valamennyiéin elismerjük, hogy a földkérdésben szakértő. T. Ház! A vitézek! és a hadirokkantak minden további nélkül megérdemlik a magyar fö'ldet, még akkor is, ha nem földművesek. (Ügyi vani' Ügy van! ® szélsőbaloMalon,) Az állami hivatalnokokról ezt aaonban csak egészem rendkívüli esetbein, ismeremi el, ha valóban páratlan nemzeti szolgálatot teljesítenek. (Helyeslés cú szélsőbaloldilonC) A földet milndeiniekelőtt a magyar föld földművelőniépének kell juttatni. Követeljük a román, szerb és oseh földreform! sürgős, revízióját, nem egyesek, nem csaláidok és osztályok, hanem az egész, földművelő magyar nép érdekében; (Helyeslés a széls baloldalon.) Követeljük, hogy azoknak! névsorát hozcák a Ház elé, akik zsidób irtokban részesültek. Ezekről a követelésekről mi soha lemondani nemi fogunk. Mindem olyan mozgalmat, amely osztályalapon próbálja megszervezni a Itaiagyar falu népét, helytelenítünk. Nem ismerünk grófi osztályt és nem ismerünk paraszt-osztályt, sem. A magyar népet sem osztályok szerint, sem műveltség szerint nem sízabad széttagolni, hanem egyedül osak foglalkozási ágak szerint. Arra kell törekedni, hogy minden magyar embernek egyforma alapműveltsége legyen, minden magyar ember, földműves, iparos, munkás és hivatalnok a nagy nemzeti kérdésekben egyformán gondolkozzék, csupán a szaktudás válasszon el minket egymástól. Meggyőződiétseim szerint ezt követeli meg a nemzet érdeke, A magyar falu népében nem a paraszti öntudatot kell meggyökereztetni, s ezt szerinteni véglegesen, eredményeséin a társadalmi fej lő déls vas törvényei miatt nem is lehet, hanem a magyar falu népének leikéiben meg kell gyökereztetni a magyar közösségi öntudatot (Piukovieh József: Vissza kell állítani!), de ugyaneat kell tenni ja magyar ipari munkásnál, a magyar hivatalnok rétegnél is egyaránt, mert csak egy öntudat lehet bennük, a magyar közösségi öntudat, mert mindannyian egy nemzeitnek vagyunk a tagjai. (Tap s a Ház mindem oldalán.) A paraszti gondolatnak és a paraszt elnevezésnek ellene volt Nagyatádi Szabó István is, akinél johban, azt hiszem, a magyar falusi nép sorsát azóta sem hordozta a szívén senki. T. Ház! Ami a volt, megszállott területek magyarságának helyzetét illeti, kétségtelen. hogy sok helyen erős ellenzéki magatartás tapasztalható. Nem mondom, vannak minden pártban olyanok, akik egyéni érdekből állnak be oda.. (Rapcsányi László: Ez már igaz! — Korpomay Ede: De mások is vannak!) Aránylag sokkal töibb ilyen vant a kormánypártban, mint az ellenzéki pártokban. Állítom, .hogy sokan vaunak ma az ellenzéken olyanok, akik. a Felvidéken. Erdélyben és a Délvidéken a legkiválóbb magyarok voltak a húszéves megszál1 ás w alatt, (Zaj.) akik akkor is és most is meg- • győziődésükért a legnagyobb áldozatot, vállalták. Most ezeket az emibereket szerintem; teljes tisztelet illeti meg minden becsületes magyar ember részéről. Amit mondtam az ellenzéki magatartással kapcsolatban, azt igazolja azi is, hogy az Erdélyi Párt, lelkiismerete szavára hallgatva, nem adja fel teljesen ellenzéki magatartását. Mi az oka anniaik, hogy ma is erős ellenzéki 77*
