Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
Az országgyűlés képviselőházának 349. foglalástól, politikai hitvallástól függővé tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szükségesnek tarttom mindazoknak az intézményeknek anyagiakkal és erkölcsiekkel való támogatását, amelyekre rá van bízva a magyar gazdaközönség iskolánkívtlli tanítása és a jövő magyar generációnak iskoilánkívüli oktatása. Semmilyen összeget niem szabad ezektől az intézményéktől sajnálni azért, mert Magyarország jövő mezőgazdasági teljesítménye olyan lesz, amilyen tudással fogják a magyar parasztok és a középbirtokkal rendelkező gazdák a földet művelni és a gazdálkodást továbbfolytatni. T.Házi A nyugati állaimok évtizedekkel megelőztek bennünket a gazdasági tudományágak kifejlesztésében. Ez pedig saját szempontunkból azt a kötelezettséget rója ránk, hogy nekünk ezzel a gazdasági továbbfejlesztéssel párhuzamosan kell haladnunk és minden lehetőt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy mind gazdatársadalmunk, mind intézményeink lépést tudjanak azzal tartani. Németországban ma már a kutató szakemberek és a kísérleti intézetek munkájának eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a német gazdák egy kiló húst, egy kiló zsírt, egy kiló vajat, egy liter tejet és egy kiló gyapjút sokkal kevesebb költséggel tudnak termelni, mint a magyar gazdák, egyszerűen azért, mert a német állattenyésztést olyan nívóra vitték és olyan fokon vezették, hogy a német állat, bármiilyen fajta legyen is az, jobb teljesítőképességű, rninf a múltban. T. Képviselőház! A háború befejezése utáni időre vonatkozólag elénk vetítődik egy kép, amely azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaságot is bizonyos formában, át kell állítani, ha a magyar mezőgazdaság is meg akarja helyét állni az európai gazdasági sorsközösségben. Ezt pedig különféle termelési módszereknek részleges megváltoztatásán keresztül kell megcsinálni és ia tetnyész- és haszon állatnevelést, a különféle magternielóst, kertészti ; cikkeknek, főzelékféléknek termelését, szőlő- és gyümölcstermelést a mainál tökéletesebb fiotrmábani kell megvalósítani. Ebből adódóan szorgalmazni kell a különféle cikkeket előállító mezőgazdasági konzervipar fejlesztését is. Ha mi ezt a termelési átállítást sikerrel tudjuk végrehajtani, amire — biztosiam) tudom — a lehetőség megvan, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) akkor Magyarországon meg tudjuk teremteni Európának kertészeti, gyümölcs- és magas kultúrával rendelkező paradicsomát. T. Képviselőház! Mezőgazdaságunk zavartalan fejlődésének biztosítéka a vízkérdések helyes és tökéletes megoldása. Ezt úgy képzeljük el, hogy a csatornarendszert úgy kell felépíteni, hogy amikor vizes esztendők jön-' nek, ásóikról a helyekről, ahol a víz megsza*porodik. alkalmas időben elvezessük, aszályon esztendőkben pedig a vizet odavigyük, ahol arra öntözés szempontjából szükség van. T. Ház! Több helyről futott be hozzám panasz, gazdatársaim részéről, hogy egyes folyószabályozó társulatok elzárkóznak azon kéréseik elől, hogy locsolásra vizet adjanak nekik, azzal az indokolássál, hogy nincs elég víz. (Derültség a ,szélsőhcdoldalon.) Ezek a gazdák mind szikes területen gazdálkodnak, ahol nem lehet mást termelni, mint rizst, már pedig nagyon jól tudjuk, hogy rizst locsolás nélkül lehetetlen termelni. A rizs termelése pedig a ülése 1943 december E-án, csütörtökön. 539 mai háborús állapotunk miatt, tekintettel arra, hogy külföldről nemi tudjuk behozni, nélkülözhetetlen fontos a közellátás szempontjából. T. Képviselőház! Többször hangoztattam a kötelező serltésioltás bevezetéséneki szükségességéi 1 . Egyes vármegyei törvényhatóságok területén ez már meg isi történt. Nem tudom, mivel tudja indokolni a miniszter úr, hogy ha ez egyik vármegye területén szükséges, akkor miért nem tartja szükségesnek és helyesnek ezt az egész ország térületén beállítani. A közelmúltban különösen Dunántúlról hallottunk riasztó híreket a baromfipestis nagy elterjedéséről. Űgy tudom, a tudomány még nem tudta kikutiatni, hogyan terjed a baromfipestis, éppen ezért a földmívelésügyi kormánynak nem szabad semlmi anyagi áldozatot sem sajnálnia és pályázatot kell hirdetnie, hogy minél több szakember foglalkozzék, a baromfipestis betegségének különféle ' jelemtőségeivel és így meg tudják találni anniak sikeres ellenszerét. Szükségesnek tartom állattenyésztésünk alátámaszása szeimipontjából különösein) futóhomokos vidékeken, hogy a homoki tak ármány, termesztésének minél szélesebb, körben való elterjesztése érdekében homoki takarmánytemieszitő kísérleti állomások legyenek beállítva. Itt is az a nézetem, hogy semmi anyagi áldozatot nem szabad ettől sajnálni, mert ettől függ, hogy a homokon gazdálkodó parasztgazda is állattenyésztési és ennek révén más mezőgazdasági kötelezettségének is eleget tudjon, tenni. A tenyészállatokati tenyésztő gazdaságoknak irányítást kell adiniok ajbiból a szempontból, hogy a köztenyésztés számára tenyésztett állatokat ne olyan belterjes módon tartsák, mint ahogy eddig tartották, mert ennek következtében történt és történik meg ma is számos esetben, hogy a drága pénzem vásárolt tenyészállat idő előtt elpusztul, ami súlyos terhet 1 jelent a közlegeltetési, vagy pedig községi elöljáróságnak. A földmívelésügyi miniszter úr költségvetési beszédében azt mondotta, hogy a földmívelésügy a háborúban] gazdasági honvédelem. Ezt helyesen és nagyon szépen állapította meg a földmívelésügyi miniszter úr, csak' a hiba ott van, hogy a földmívelésügyet veeztni hivatott földmívelésügyi kormányzat politikája nem nemzeti gazdasági honvédelem. Igaz, hogy beszélt a miniszter úr arról, hogy eibben az évben circa 30.000 házhelyet fognak létesíteni, azonban nem beszélt azokról a súlyos birtokpolitikai esetekről, amelyeket a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a Ház tudomására hoztam, tehát ezirányban előterjesztett panaszaimra nem kaptáim választ. Pedig a magy nemzetépítési Programm) megvalósításánál fomtos volna, hogy a birtokpolitika terén is rend legyen. Különösen fontos volna most, háború idején,, hogy ne azok jussanak földhöz, akiknek foglalkozásuknál fogva semmi közük sincs a, magyar földhöz, (Űgy van! a széisőbalo 7 dalon.) hanem igenis azoknak kell odaadni a földet, akik tudásuknál, a földhöz való tartozandóságuknál fogva tényleg pillérei és gerince lehetnek ennek a nemizetnek. (Helyeslés a szélsőbalolalon.) l'Jgylátszik azonban, a miniszter úr ezt nem tartja fontosnak, mert nem ebben az irányban vezeti a birtokpolitika ügyét. így ezirányú ténykedését a legnagyobb bizalmatlanságarai 74*
