Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
532 Az országgyűlés képviselőházának 349. gazdasági létesítményt,, .gazdasági iskolákat, gazdasági kutatóintézeteket, kísérleti telepeiéit; hal tenyészeteket, stb., amelyeket a 22 esztendő alatt létesítettek., Ezep a« térképen a négy székely szék területe teljesen fehéren marad, ott nelmi. csináltak semmit, sőt, apai volt, még azt is igyekeztek megszüntetni. (Gaal Alajos: Romamzáltak!) így érthetjük meg azt, hogy miért voltak kénytelenek Erdélyben az egyházak létesíteni gazdasági iskolákiat. Häi gazdasági téresni mem is segített nekünk a román állam semmit, hanem még inkább lezüllesztett mindent, annál veszedelmesebb volt az a kezdeményezés ev amelyet erkölcsi téren kísérelt meg a székelység ellen: úgynevezett tudósai által kisütötte, hogy^ a székelység roriiání eredetű eis megkezdte tűzzel-vassal az általuk ; visszaroimánosításnak! nevezett munkát. (Árvay Árpád: Vérvizsgálattal 1 akarták bizonyítani!) Ezt a téves véleményüket arra a néhány ronián csáládrai állapították, akik a székelységbe beszivárogtak, mint pásztorok; mert néprajzi szempontból ismeretes az, hogy a székelység nem akart pásztorkodással foglalkozni, tehát pásztorait a környező riotmáns ágból fogadta • meg. Èz a néhány felszívódott család azonban még. nem teszi a székelységet román eredetűvé. Elképzelhető tehát, hogy milyen leszegényedett és gazdaságilag tönkretett állapotban került vissza az anyaországhoz a székelység. Örömmel kell itt is megáll a-pítanoni^ ami külömben már több képviselőtársam ajkáról elhangzott, hogy ai: Székelyföld újjáépítésére a kormány már eddig is nagy -gondot fordított és sokszor meglepődve látjuk azt, hogy még most is, a háború viharában is a kormány építeni tud utakat, vasutakat, középületeket, mindent és még szociális téren is nagy anyagi áldozatokkal siet ai székelység segítségére. Ma .'ia székely kérdés lényegét hat szóba tudom összeisűríteaii: siók az eszkimó, kevés a fóka. A Székelyföld túlságos népsűrűsége okozta azt, hogy székely kérdésről beszélhetünk. Akik figyelemmel kísérik a legújabb statisztikákat, azt mondhatják, hogy eiz nem felel mieg a valóságnak, hiszen a Székelyföld mutatja a legkisebb vlszonylagiois népsűrűséget, mert a Székelyföldön négyzeitkilométerenként 41 főnyi lakosság vau 1 , a trianoni Magyarországon 93 fő volt, a mai Magyarországon! pedig 85 fő az egy négyzetkilométerre eső lakosság, tehát a Székelyföld népsűrűségének kétszerese, azonban az adatok ilyen vizsgálása nem mutat reális képet. (Albrecht Dezső: Mechanikus vizsgálat!) Sokkal közelebb jutunk a valósághoz, ha a termőterületre eső népsűrűséget vizsgáljuk. (Ügy van! Ügy van! a ba 1középen.) Ha ezt tesszük, akkor azt látjuk, hogy a trianoni Magyarországon egy .négyzetki lomié ter re 147 fő esett, Udvarhely vármegyében: — egy átlag székely vármegyében — 158 fő esik, tehát ll-gyel több, mint a trianoni Magyarországon, Csík vármegyében pedig 208 fő. tehát 61 fővel több jut egy négyzetkilométer termőterületre, mint a trianoni Magyarországon, Még közelebb'jutunk a valósághoz, há tekintetbe vesszük azit, hogy a székelységnek körülbelül 70 százaléka él őstermelésből, míg ia triain-o'ni Magyarországon az őstermelésből élők száma 50 százalék alatt marad, a többiek iparban, kereskedelemben keresik meg a kenyerüket. A válóság teljes képét akkor kapjuk meg, ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. y ha ezekhez az adatokhoz még hoizzászámítjuk a Székelyföld mostoha időjárási és talajviszonyait is. Ezeknek következtében! sokkal kisebb a meglévő kis székely termőföld hozama, mint az ország többi részében../??#2/ vam! tfgy van! a balközépen.) Csak egynéhány példát említek ennek az állításnak a megvilágítására, öt év átlagában a búza átlagtermése Udvarhely vármegyében — egy átlag jó székely vármegyében — 5:6 mázsa, míg a trianoni Magyarországon 7-6 mázsa az átlagtermés, tehát holdanként 2 mázsával több. Még rosszabbul állunk a kukoricával, a székelység főterményével. Öt év átlagában Udvarhely vármegyéiben a kukorica hozama 7 mázsa, míg ugyanezen idő alatt a trianoni Magyarországon a kukorica átlaghozama 13-3 métermázsa, tehát majdnem a kétszerese a székelyföldi hozamnak. Az árpánál a trianoni Magyarország 6'9 métermázsási átlagtermésével szemben Udvarhely vármegyei 5'74 métermázsa« átlagtermése áll holdanként. így mehetnénk végig földünk összes terményeim Ezeken az adatokon nem sokat változtatna, ha hozzászámítanék á Székelyföld fahozamát, mert ez vajmi kevéssé billentené a székelység javára ezt a mérleget. Megállapíthatjuk tehát, hogy á Székelyföld! sűrűn lakott, nagy néptöbblet mutatkozik itt, mert a termőterületre több ember esik, mint az ország többi részében, mert nagyobb számot mutat az őstermelők aránya, " mint az ország többi részében és mert kisebb a föld hozama, mint az ország többi részében. Meg kell itt említenem', hosrv a föld hozama nem azért kisebb a Székelyföldön, mert a székelység nem műveli meg l elea:p:e területét, hanem mert rosszak az éghajlati viszonyok és mostoha a föld. Isren elcsodálkoznék az az alföldi paraszt, ha eljönne Székelyföldre és látná, hogy milyen köves hegyoldalakat kell ott felszántania a székely gazdának úgy, hpgy sokszor a vállával tartja meg a tehenet, hosry oldalra ne dőljön. (Ûay van! a balközépen.) A Székelyföld túlnépesültsésrére vonatkozólag érdekes adatokat állítottunk össze a visszacsatolás után és ezeket el is juttattuk néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök úrhoz, akit azonban közbejött tragikus halála megakadályozott albán, hogy cseleked'jék a túlnépesültsésr levezetésére. Községenként végzett összeírással megállapítottuk, hogy Csík vármeavéhp közvetlenül a visszacsatolás után DélerdéVből és az úgynevezett Regátból, román ókirályságból hazatért 4227 fő és arra a kérdésre, hogy hánynak nincs a megyében megélhetése, hány készül el munka után, 5741-en adták azt a választ, hogy el kell menniök a megyéből munkaalkalom után. Udvarhely vármegyében ez az összeírás 8515 fő hazatért embert mutatott ki és 7496 főt, akinek el kell mennie. Marostorda vármegye székelylakta községeiben 8817 fő a visszatértek száma, mig az innen elkészüJ lők száma 6882 fő. Ugyanilyen nagy számban | vannak ezek Háromszék vármegyében is. úgyhogy a Székelyföldön az összes hazatértek száma 22.854 fő volt, míg ezzel szemben áll 20.742 fő, aki már az első pillanatban látja, hogy otthon nincs kenyere, nincs megélhetési lehetősége, el kell mennie máshova Ezek nagyobbára munkások, iparosok vagy es eléd ek voltak de ezek részére is. meg leb ejtett volna találni a módot arra, hogv ÉszakErdélyben maradjanak. Pártunknak általában a» a»; álláspontja, hogy minden hazatérő
