Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

530 Aà országgyűlés képviselőházának 349 A magyar nép kulturális felemelése terén megnyilVánuló tevékenységet is elégtelennek taírtjuk. ' Szociális téren felnin állanak még" azok az -egyoldalúságok, amelyek csak a nemzet egyik rétegét biztosítják be bajok, balesetek,: betegségek, egyebeik' esetére. Gazdaságilag is azt látjuk, hogy a magyar föld né-péne.lv felemelése érdiekéiben komoly törekvések nincsenek és a gazdaságpolitikai intézkedések elsősorban mindig a) magyar -p-araszttársadálmat sújtják. Azt látjuk, hogy a politikai vezetésbe sem igyekszik a kormány a nép széles rétegeit bevonni, ilyen körülmények között tehát mi ai kormány politikájával szén» ben bizalommal nemj lehetünk és éppen ezért a megajánlási javaslatot nem fogaidom el. (Éljenzés és tavs a batfJcözépenJ Ellneik: Szollásra következik? Vámos János jegyző: Váró György! Elnök: Váró György képviselő urat illeti a szó. Váró György: T. iHázi! Az előttemi szólott Nagy Ferenc igen t. képviselőtársam nagy magyar sorskérdéssel, a parasztkérdéssel foglalkozott. Én szintén egy magyar kérdéssel szeretnéík! foglalkozni: a székelység kérdésével. (HalMjuk! a szsél&ëbulo\daon.) Nem először kerül e?j a kérdés az országgyűlés és a magyar

1 közvélemény elé. de az a tény. hogy ma még; mindig beszélhetünk székely kérdésről, azt mutatja, hogy ez még mindig megoldatlan. Különösen a múlt évszázad végéni vált szinte divatossá a székely kérdéssel való foglalkozás, itt az országgyűlés színe előtt Orbán Balázs foglalkozott elió'iször a székelység kérdésével, majd Dobránszkv Péter, Győrffy Gyula és más képviselők hangoztatták a kérdés lényegét és fejtettek ki azt a veszedelmet, amely a szé^kelyséiget fenyegeti. Hatalmas hírlapi irodalom keletkezett e körül a kérdés körül. Röpiratokat írtak, de ezek majdnem mindi eredmény telemül hangzottak el ugyanúgy. mint az ellenzéki oldalról' elhangzó képvise/IŐháizi beszédek is. Orbáni Balázs 1872 március 14-én egy alaposan indokolt javaslatot terjesztett be a képviselőháznak, amelyben rámutatott arra a veszteségre, amely az egész magyarságot éri a székelység kivándorlása következtében és kérte etmnek a kérdésnek sürgős és gyors orvoslását. Lónyay Menyhért gróf, az akkori miniszterelnök, nem sok megértést tanúsított a kérdés iránt. Azt mondta az indítványrai, hogy azt feleslegesnek véli, mert a kormány minidig gondos figyelmet fordított a székely problémára. Később a századfordulón mégis olyan, súlyossá vált a székelykérdés, hogy már a kormánypárti padserokból is mind gyakrabban hangzottak eil felszólalások a székelység érdekében és a székely kérdés bekerült a nagy magyar életkérdések közé. Ebben nagy szerepe volit az 1902-ben megtartott csíktusnádi székely kongresszusnak is, amelyről későWb kívánok részletesebben megemlékezni. Székely kérdés ma is van. Van azért, mert a székelység nimicsen olyan életkörülmények és adottságok között, hogy szabadon fejleszthesse ki népi erőit és szabadon terjeszthesse ki annak a határait. Nincs megfelelő élettere a székelységnek, tthát az államhatalomnak kell segítségül jönnie, a székely kérdésben az állaanhatialomnak kell segítenie. Ha nemi akarunk la székegységgel foglalkozni, megoldódik az magától is. Amint a nagy feszítő gőzmegtaülése 1943 december 2-án, csütörtökön. Iálja a levezető utat, éppúgy a székely kérdés is megoldódhatik. De a népek és népfajok törvényei titokzatosak, mert azt látjuk, hogy a szociális és gazdasági kérdések elől az egyes népcsoportok, amiint azt az Ormánságban láttuk^|ji&z öngyilkosságba menekülnek. Éppen így W székely kérdés is rosszul oldódhaiik meg, mert a székelység megtalálhatja telítettségének levezetödését, de ez esetleg idegenbe kergetheti székely testvéreinket, vagy pedig a városokba hajtja, ahol munkásokká válnak és elproletarizálódásnak vannak kitéve. Pedig ezek. egyike sem kívánatos magyar nemzeti szemipointból. Nem; tekinthető a Székelyföld egy félmilliónyi magyarság partikuláris kérdésének, vagy a Székelyföld regionális kérdésének. Ez az egyetemes magyarság kérdésének egyik fontos fejezete. Az egész magyarságot közelről érdekli az, hogy mi történik Erdélyben, mi lesz ennek a földnek sorsa. Ma Észak-Erdélyibem még mindig több mint egymdlliónyi románsággal kell számolni és ezzel szembeni áll több mint félmilliós székely tömb, amelynek feladata, hogy szaporasága és nagy adottságai folytain ezen a területen, a magyarság etnikai határait tágítva, a magyarság népi erőit mindinkább kiterjessze és egy új magyar honfoglalást végezzen eV ezen a területen. Nem partikularizmus tehát as mi részünkről sem az, hogy most a székely kérdéssel behatóan foglalkozunk, hanem ennek a kérdésnek fejtegetésével az egyetemes magyar kérdéseknek egy fontos részét kívánjuk megvilágítani. Hangsúlyozni kívánom még ászt, hogy a székely kérdés nem pártpolitikai ügy. Ez nem lehet egy pártnak a vesszőparipája, egy párt se sajátíthatja ki magának, ebben a kérdésben pártállás nem válasizthat el minket egymástól, ebben min doni magyar embernek egyformán kell gondolkodnia. {Ügy vent a jobbés a baloldalon.) Már Darányi Ignác földmívelésügyi minisater Bedőházy János székely képviselőtársunk interpellációjára válaszolva:, kijelentette 1902. május 10-én, hogy (olvassa): »Életerős nemzeteknek kell, hogy legyenek kérdésied, amelyekben a pártpolitikai hullámok nem csapnak fel.« Majd így folytatja (olvassa): »Én aizt talrtom, hogy különösen Magyarországom kell lentniök ilyen kérdéseknek, amelyek bizonyos irányban minden párt részéről immunitást élvezhetnek. Es ihar van ilyen kérdés, akkor Magyarországon m olyan kérdések azok. amelyek

1 ai magyar faj fennmaradását érdeklik. Ezeiw kérdésekben kerülnünk kell mindent, ami elválaszt és keresnünk kell mindent, ami egyesít bennünket.« Daránlyi Ignácnak ez a kijelentése élénk és általános tetszésre talált a Házban. Mi is magunkévá tehetjük ezt aiz álláspontot és azt hiszem, magunkévá is kell tenni. Az erdélyi pártnak mindig az volt a törekvése, hogy a nagy magyar kérdéseket kivonja a pártpolitikai küzdelmekből és ne engedje, hogy ezekben magyart és magyart pártpolitikai álláspont válasszon el. (Helyeslés iobbfeïol.) Hai mégis- az Erdélyi Párt részéről hangzik el a székelység érdekében felszólalás, ennek az atz egyszerű magyarázata, hogy mi vagyunk a Székelyföldről valók és mi érezzük pnnek a kérdésnek súlypontját naponta ódabasa, T. Ház! Székelykérdés van, amióta a ezé-