Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

Az országgyűlés képviselőházának 349. ülése 1943. évi december hó 2-án, csütörtökön, Tasnádi Nagy András, vitéz Tors Tibor és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Meskó Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése A kormány részéről jelen vannak: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos. (Az. ülés kezdődik délelőtt 10 óm\ 6 perckor.) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Elnlök: A t. Ház ülését megnyitom. ; Az ülés jegyzőkönyvének, vezetésére Mocsáry Ödön, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nyilas Ferenc, a javiaísíMok ellen felszólalók jegyzésére pedig Porubszky Géza jegyző uraikat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a házszabályok 163. §-ának rendelkezése értelmében a függőben lévő

1 interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. •Áttérünk a napirendre, az 1944. évi állami iklölltségVeitésrőli ISEÓIÓ ítörvényjaivasílat folytatólagos tárgyalására. (írom.: 806. sz.) Szólásra

1 következik!? Porubszky Géza jegyző: Meskó Zolítán! Elnök: Meskó Zolltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltám: T. Ház! (HaMjuk! Halljuk! júbUfelők) Ügy is kezdhetném, hogy »tiszteit kormánypárt!«. (Derültség. — Czermann Antal: Nem a! Tessék hátranézini !) A javaslatról csak úgy imondhatoik tárgyilagos és igtazságois bírálatot, ha. külön-külön beszélek a kormániyf külpolitikai és bérpolitikai tevékenységérőt. (Inántsy-Pap Elemér: Igateia van!) Kezdem a külpolitikával, mert ebben közelebb állok a .kormányhoz, amennyiben a. kormány külpolitikai vezetését, irányát, céljait és gesztióit hagyjában-egészébení helyesleim. (Ellenzés jobbfeő.) Különösen heliyieslem azért, mert több ízben is felelős helyről, így az igen t. (miniszterelnök úr ég,, a külügyminiszter úr megnyiliatkofziásaiból is arról szere ztemi tudomást nagy megnyugvással, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ennek az országnak a külpolitikájában elsősorban, mindenekelőtt és kizárólag csak a'magyar érdekeket tartjuk szem előtt. T. Képviselőház! Háborúban vágyjunk, de ezt a háborút nem kerestük. Hiszen jól tudjuk, hogy a maigy magyar államférfiú, boldog emlékű Teleki Pál minden eszközzel el akarta kerülni ezt a háborút. Ebbe a háborúba belekényszerültünk, benne vagyunk, ezzel a ténynyel tehát számolnunk kell. Amikor az igen t. miniszterelnök úr a kormányt átvette, az országot m!ár ebben a háborús állapotban találta.. Nekünk nem hódítás a célunk, ezt a költségvetési vita sorián valamennyi szónok kifejtette <már. Nem akarok hosszadalmas ismétlésekbe bocsátkozni, magiani is csak annak a kijelentésére szorítkozom: nem hódítani akarunk, ai másé nekünk nem kell', csak azt akarjuk megtartani, amit őseink megszereztek és ami ezer éven át a máénk volt ! (Ügy van! Ügu van! jobbfelől.) A háborúban való részvételünk mérvét.-— ismételten hangsúlyozom már itt a Házban — az ország biztonságának tudata, az ország, függetlenségének megóvása érdekében, szükséges haderők létszáma, adja meg. Nem azért akarunk és nem adunk több katonát ki a -határon túl, mert szembe akarunk helyezkedni bizonyos szöveltlségi kötelezettségekkel, hanem azért, mert nemi tudunk, mert elsősorban az ország biztonságát, függetlenségét és határait

1 akarjuk megvédeni. T. Képviselőház! A múltkorjában az egyik tekintélyes lapban olvastam, hogy a románok három hadosztályt visszavontak a frontról és azokat hazahozták. Szeretném hivatalos helyről hallani, mennyiben felel meg ez a valóság70