Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Az országgyűlés képviselőházának 341, Visszatérek most a magyar ipar jövőjének előkészítésére. Ügy vélem, feltétlenül szükséges, hogy nemcsak az átmenetre, hanem a későbbi időkre is terv dolgoztassék ki arra, hogy milyen iparok honosíthatok meg, milyen feladatokat kell elvégezni. Kétségtelen, hogy sok a tennivaló eziem a téren. Hogy iaz általam, képi' viselt terület, Kárpátalja speciális iparügyi kérdéseit is megemlítsem, elsősorba megint a faiparról kell szólnom. A fa manapság egyike a legfontosabb ipari nyersanyagoknak. Készül belőle cellulióze, a műselyem alapanyaga, készülnek ibelőle különféle vegyi cikkeik, nem is beszélve a fa technikai feldolgozásáról. Mivel Magyaroinsizágnak van fája, még pedig kemény- és puhafája, arra kell törekedni, hogy ebből semmi feldolgozatlaiiuli ki ne menjen a® országból, de egy lépésééi még továbbmennék, — nem, lokálpatriotizmusból, legalábbis nem csupán lokálpatriotizmusból mondom — még csak az, országban se vándoroljon ia fa feldolgozatlanul, hanem lehetőleg ott helyiben legyen elhelyezve aa illető iparág, ai fa a jövőben ott -dolgoztassék fel. Nemcsak lokálpatriotizmusból, de szociális szempontból is kívánatosi lesa, főként azért, bogy az ottani lakosság munkaalkalmat kapjon;. Nem azt akacromi ezzel mondani, hogy ma nincs ott munkaalkalom. Sőt, ellenkezőleg, talán munkáshiány van egyes helyeken, azonban a jövőről' beszélek. Amikor vissza jönnek a katonák, tehát több lesz a munkaerő is és megszűnnek a különféle honvédségi munkálatok, Kárpátalja népe az állattenyésztés mellett főleg ilyen ipari vállalatoknál helyezkedhetnéik el, mert a íöldmívelés ott nem igen jöhet számításba, A fáról lévén szó, egyúttal meg kell említenem azt is, hogy Kárpátialja legfontosabb nversanyagának, a fámák ipari hasznosítása révén bizonyos dolgokat tapasztalhattunk. Szükség volniaf a kárpátaljai fűrészek modernizálására, erre azonban nehezem kerülhet sor, mert a kárpátaljai fűrészüzemek nincsenek eléggé foglallktaztatya. Kárpátalján az erdők "teaniagyobb részét az erdőkincstár birtokolja, utániai a Latorca Ez. ai két mam mut vállalat a magánüzemeket valósággal megfojthatja, mert late erdőkincstár mostan valahogyan

1 aizt az álláspontot foglalja el, hogy az Ő saját fűrészein foeria feldolgoztatni a fát, a jövőben pedig teljesen ki akarja zárni, állítólag a magánüzemeket. Nem akaróik víatkozní arról, líoery ez helyes-e vagy helytelen) álláspont, Erről kéthárom esztendővel ezelőtt beszéltem egy miniszteriális úrral éppen a>z roarüsTi miniszterumból és> ő, méír mielőtt befejezhettem volna fejtegetéseimet, félbeszakított és

1 azt mondta, hogy amilyen elcsépelt, ugyanolyan hamis okoskodás az, mintha ártalmas

1 lenne, ha az államkincstár a saját kezelésbe vesz át valamely vállalatot, mert ezzel adóalanyokat teszünk tönkre. Azt mondta, igaz ugyan, hocv Í»Z állami kezelésbe vett vállalat nem fog adót fizetni, elleniben» itt az államé nemcsak az adó, amely ígv elesett, hanem az az egész jövedelem, amelyet a kereskedő vagy az iparos vágna zsebre, szintén az államkincstár kasszájában mariad. Mondom, ez is álláspont, — bár talán már egy lépés az államszoeializmus felé és nem akarok arról vitatkozni, hogy ez^ helyes-e vagy .helytelen — de akkor az > erdokincstár rögzítse le világosan az álláspontját, hoigy legülése 194o november 22-én, hétfen 39 alább a magánüzemek tudják, mihez tartsák magukat, mert nem lehet elvárni tőlük, hogy korszerűsítsék az üzemeiket, befektetéseket eszközöljenek ilyen körülmények között, amikor azt sem tudják, hogy egy vagy két év múlva egyáltalában dolgozhatnak-e. Ezen a téren is kérek a miniszter úrtól valamilyen intézkedést ( Szeretnék még egypár szót szólni a malomiparról. A malomipar Magyarországnak majdnem a leg elhány agoiltabb ipara. Ez. talán a legmostohábban kezelt ipar. Igen; kevés- szó esik róla még itt is, pedig azt hiszem, ez az ipar szintén több figyelmet érdemelne, mint amenynyit nelki) sízentelnek. Kezdhetem mindjárt ott, hogy nem tudok elképzelni más iparágait, amely olyan kis bruttó haszonnal 'dolgoznék,

v mint amilyennel a ma iomipar dolgozik. A hivatalos árkalkuláció szerint 5.40 pengő volna mázsánként a bruttó ha*szón, amiben tehát benne van ai rezsi is. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: És az üzemanyag!) Mindem rezsi benn© van ebben. Azonban ez a kalkuláció sem állja meg a helyéit, teljesen, mert például ax árlépcsőegyenértéket 175-nek vették), azonban a búza ára nem október ] tői kezdett emelkedni 25 fillérrel, hanem már szeptember 1-én, úgyhogy tulajdonképpen 219 pengő volna az árlépcsöegyenérték. Minőségi feláregyenértéknek 120 pengő van felvéve mázsánként, tudjuk azonban, hogy ma a búza mindenütt minőségi búza, tehát; a legmagasabb felár, vagyis 2 pengő járna, eszerint 80 fillérre! megint csak ' kisebb a malomi haszna. Ütközi. hiányra 0.5% vam számítva. Ez, a 0.5 százalék nagyon kevés, hiszen az útközi hiány 1.5 százalék is megvan. Itt vannak a kezemben égy* havi próbának az. «datai. 46 vagonnál 9165 kiló, vagyis majdnem egy vágón az útközi hiány. Van olyan vágón, amelyből alig egypár kiló, mondjuk 50—60 kiló hiányzik, de van; olyan vágón, amelyből 11 mázsa hiányzik és ,azt senki sem téríti meg. Űtközi hiányra tehát legalább 1.5 százalékot lehetne venni. Ez az alacsony százalék megint rontja; a bruttó hasznot, úgyhogy 5.40 pengő helyett a valóságban talán csak 3'62 pengő jöni ki, ez, pedig annyit jelent, hogy alig 5 százalékos hasizonnal dolgozik egy malom, amelynek mégis csak óriási befektetései vannak, óriási nagy rezsije, drága gépei* amortizációs költségei, stb., stb. Hiszen egy iisztniagyikereskedő is ugyanennyit keres anélkül, hogy a rezsije csak mieg is közelítené a malom költségeit. Minthogy meggyőiződésem az, hogy a miniszter úr szívén viseli az imént elmondottakat és nem helyesli a vázolt visszásságokat, s mert iránta bizalommal viseltetem, a költségvetést elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Boczonádi $<zabó Imre jegyző: Horváth Ferenc! Elnök: Horváth Ferenc képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Horváth Ferenc: T. Ház! Előttem szólott képviselőtársam beszedő bevezető részében a magyar

1 ipar fontosságával foglalkozott. Én nagyon örülök, hogy ezzel s beszéde többi részével is teljesen egyetérthetek', eltekintve a konzekvenciák levonásától. A magyar ipar fontosságáról ma már —