Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-348
Az országgyűlés képviselőházának 348. való tekintettel pártom, ma kijelenteni szükségesnek tart, tZm. — Halljuk! Halljuk!) A háború elhúzódása, az azzal járó rendkívüli vér- és anyagi áldozat és az ebből mind 1 bel-, mind külpolitikai tekintetben előállott és bizonytalansággal terhelt helyzet téliesen igazolja (Zaj. — Halljuk! Ha'ljuk!) pártunknak a háború 1 kezdete óta következetesen elfoglalt azt a magatartását, hogy gondosan kerüli olyan kérdéseknek nyilvános megvitatását (Helyeslés a jobboldalon), amelyeknek egyszerű felvetése is súlyos következményekkel járhat. A most lefolyt vita eddisri f elf órásunkban csak megerősített bennünket. (Ügy van! Ügy mm! « Hwl-kozépm.l Nem: jelentette és nem! is jelenti azonban ez a magatartás azt, hogy pártunk úgy, mint a múltban mindenkor megtette, a jövőben is kötelességének fogja tartani, hogy az arra illetékes fórumok előtt a kormány által követett külső és belső politik a tekintetében álláspontját világosan kifejezésre juttassa. Éppen ezért van, is felveti a vitás kérdésiek nyilvános tárgyalását mellőzve, a nagy elvi kérdésekben deklarációban kívánja kifejteni a maga álláspontját. (Halljuk! a jobboldalon. — Olvas®*): »A Keresztény Néppárt, híven sz elm alt nehéz időkben tanúsított politikájához, ma is feladatainak tekinti, hogy a válságos idők előtt a nemzeti esrység előteremtését előmozdítsa és. erre szolgálatát felajánlja. Természetes, hogy a párt a maga nyilvánosságra hozott íprogrammjáhíoz hűségesen ragaszkodik. Az etlőttünk álló nehéz időkre való tekintettol azonban ebben a deklarációban csak azokat a. pontokat emeljük ki, amelyeknek alapján hazánk a kis államokat fenyegető veszedelmeket elkerülheti és állami önállóságunkat, függetlenségünket és történelmi keresztény jellegünket megőrizheti. Fenntartás nélkül felajánljak közreműkö^ désümket. hoi»y a kormány az országot a háborús állapotból kivezesse^ (Helyes-és a- balközépen.), hogy az átmeneti idő nehé?i közrendi és szociális problémáit megoldhassa. Mi tudjuk, hogy pártpolitikai szempontból ez áldozatot jelent ráuknézve is. mégis azt hisszük, hogy ma minden pártnak kötelessége egyébként tiszteletreméltó pártoroaíranimiáhól kikapcsolni minden o*y an kérdéíst. amely akadályozhatná az együttműködést. ' (Ügy van! Űgv van! a jobboldalon.) Meg kfll találnunk azokat a közös alapelveket, amelyek az átmeneti idő alatt a nemzet érdekében szüksége? békét és együttműködést ' biztosítják. (Helyeslés a brf közéven.) A Keresztény Nepnárt a mösr-ai részéről ezeket az alapelveket a következőkben látja: Nincsi vitai aj felett, hogy az ország vezetése csakis a népképviseleti alapra és a miniszteri felelősségre felépített piarlaimemti, koirimányzás alíálp járni nyugodhat, (Ügy va>n! Úgy nam a balközépen;) Minden kíisénléttel tehát am elv e helyett egyéni- vagy o<sztályd ; ktatúrát akairna,, szembielhe'líyezkedüniV. (Helyeslés a jobboldalon.) ; Alkotmányosl élltülnk i^agflodytonosiságániaík teljessége, , megköveteli a. törvényes magyar királyság Visszaállításának előkészítését (Helyeslést at boWßözepen.) ê$< a nemzet éirdekeinek megfelelő időpontban valló megvalósítását. A keresztény életi elfogás kötelességünkké teszi, hogy — mint aizi a, pápaái enciklikákbaniis le vaun fektetve!, — biztosítsuk az ország mindem jiakioiaa számára az egyént megillető ter» mészeti jogokiait és ennek megfeléloleg az- álülése 1943 december 1-én, szerdán. 457 tani polgárainak nemzetiségre, nyelvrev faijra és vallásra! való tek : jnteit nélküli jogegyenlőségét. (Helyeslés és taw a bdlkÖzépJn) Deiugyanenimelk a keresztényi életfelfogásnak kell érvény esülinie a kulitúrálisi és gazdasági élet minden vonalán, amellty többek között meigköyeteli lazt is, hogy az ifjúság nevelése ai család és '}&kolia kettős alapján valló erkölcsi elveik szerint 'történjék. (Helyes és >ÍB balközépen-) Ugyanebből! az ellvbői] folyik ai személyei, vallási-, lelkrsímereiíi-, _ vélemény- és munkasziabadság törvényes biztosítása, amely szabadság jogok(niak korlátai csiak az erkölosli törvények égj a/ közrend parancsoló szempontjai lehetnek, (HeiHy,\srés' ai bailközépen.) Biztosi tani kell a magántulajdonra épített gazdasági rendet, amelyet az állani csak közérdeki eímén. teljes kártérítés és az ezt biztosító bírói védelem mellett korlátozhat. , A keresztény életfelfogás és aj közrend feJnntartásániak 1 megóvása paramcsolólag megköveteili, hogy az átmeneti idő alatt időszerűvé váló gaízdasági átalakulással szükségképpen egyiütltijáró társadalmi megrázkódtatást előrelátó isizioc'ális pdlitikávial megelőzzük (Helyeslés a balközépt'n.), elislősorbian a háború közvetlen áldozatai sorsának kielégítő rendezésével. Azt hilssizük, hogy akik az idők súlyát átérzik, azokra nézve nem jelent nasgy áldozatot ia'z áilmieneti idők alatt ezekre iái vezérelveikre koriátozuT politikai ambíciójukat és működésüket. Einlgediie 'meg tehát nekeim ai t. _ Ház, aki ennek ai Háznak egyik legrégibb Wagja vagyok (Éljenzés), hegy nyomatékosam ki jelenthe?sem: Vannak a nemzet életé beau döntő pillaniatok, amikor felül keil'l 1 emelkedni w pártszempontokoni (Ügy vaw! Ügy van! a jobbcfdalon.) és még hal eizi pártszempontból áldozatot' ielent is, a, nemzet pillarnatlnyi életfeiladia tairai ikefld az erőket összegyűjteni. (Úgy vim! Úgy van!) T. Ház! Mentsük tehát ai nemzetet és azután keljünk versenyre abban a tekintetben, — mi vagy azok, akik utánunk köveitkeanieük —, hogy mely utakon tudjuk tökéletesebben a; ' nemzet sorsát előbbire vinni. (Élénk helyeslés és taps <t Ház minden oldalán.) Elnök: Miieliőtt iái következő vezérszónoknak al SKÓt meigadínám. bejelentem al i Háznak, hogy a gyorsírói feljegyzésekből megálliapítottajm, hegy Börosi Jánosi képvisello úr Peyer képviisielű úr beszéde közibeni azt kiáltotta, hogy »vörös patkány«. A képviselő 1 urat ezért a sértésért utólag rendreratlaisítom. Szólásra köveiJkezikt a vezérszónofkok közül? m Nyilas Ferenc jegyző: Bródy András! Elnök: Bródy András, képviselő urat illeti a szó. Bródy András: T. Ház! Az előttem szólott igen t. képviselőtársam pártja deklarációjában a parlamentarizmus és a feltétlen jogfoiiytonioss|ájg elvének, sízülkséigieisségét hirdleti, egyben a miagyar élet, a magyar jövő és a magyar sors kérdéseit főképpen a keresztény gondolat éls a nemzeti gondolat jegyében vizsgálja, keresi és értékeli azt azi élő erőt, amely társadalmunkat mai is formálja, alakítja, cselekvéseit irányítja és cseileíkvéseiben serkenti. Abban feltétlenül igaza van, hogy a keresztény gondolatnak és a nemzeti gondolatnak, de külÖnösképpeni aiz utóbbinak ma egész tár63*
