Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

Az országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1943 december 1-én, szerdán. 45 Z lattá fel, a felsőház pedig elnapolta magát! — Z l) Elnök: Csendet kérek, képviselő úriak, (Szeddfi Ferenc közbeszól.) Szeder képviselő urat rendreutáisítomi. Peyer Károly: Mi ezekről a területeikről sohasem mondtunk, le és nemi is fogunk leimon­dani. Az a téted, -amelyet egyeßek felállítanak, hogy' nemzetiségek- szerint kell a teriileteket kialakíi'ani, már rég megbukott elmélet. (Egy hang a jobboldalon: Maguk wúk tlá!) Azért nemi lehet nemzetiségek szerint kialakítani ezeket a terül eteket (Baky László: Osztályok szerint kell?), mert a, lakosság máskéntl helyea­kedik el és nem lehet áttelepítéssel, meg nem tudom, mivel ezeket a 'kérdésieket megoldani. Ha Svájcban együtt tudj élni három, nép (vitéz Jaross Andor: Jászi Oszkár! Itt vannak a régi eilveikL — Donath György: 1918-bam is Svájcot emlegették! — Tildy Zoltán: Svájcról van szó képviselő úr! — vitéz Lipcsey Már­tlom: No! No! A képviselő úr sokszor nem tudja, hogy miről van szó!) Itt áll előttünk Svájc példája. Annak ellenére, hogy a világ mindéin oldalán háború vau, hogy úgyszólván a világ minden részében hadban állnak a 'né­pek (Botár István: Egészen más helyzet!), Svájc meg tudta őrizni a, maga semlegességét és sem a francia,' isem a német, sem az olasz elleni nem volt hajlandó hadba lépni. (Zaj) Amikor mi is ezt hirdetjük ési mondjuk (vitézi Jaross Andor: Nagy különbséggel!), akkor nagyon csodálom,, hogy ezt az, urak nem értik meg. (vitéz Jaross Andor; Nagyon Jól tudjuk! A trianoni ország és Svájc közt lényeges kü­lönbség' van! Ezt talán megérti a, szociáldei­mokraia párt is. — Kuhajda, Vilmos: A nem­zetközi szociáldemokratái párt és hasonlók!) Elnök: Kérem, tessék folytatni képviselő úr. Peyer Károly: Ha engedik, (Derültség.) Egyelőre Jaroissék szólnak! — Donath György: Ne tessék provokálni!) Ez a politikai elfogultság nem mehet el odáig, hogy; ha valaki egy józan gondolatot exponál, arra is azt mondjam, hogy nem igaz. Ha én azt mondom» hogy a magyar néppel együtt éltek tótok, románok, németek hosszú éveken keresztül és a jövőben is együtt élhet­nék, továbbá, hogy ,a magyarság sohasem nyomta el a nemzetiségeket — amit bizonyíta­nak a soroksári svábok meg a többiek — (Zaj a jobboldalon.), akkor nem lehet azt mondani, hogy ezeknek a • területeknek az elszakításával lehet csak ezeket a pnorblémákat megoldaná. (Rassay Károly: Ha egy szociáldemokrata mondja, akkor is az a logika, hogy helyesel­jenek!) Most jobb volna helyeselni... (Zaj. - Haljuk! Halljuk! — vitéz Lipcsey Márton: Timeo I)amaos ...) A mi egész állapotunk a há­romhatalmi egyezményből keletkezik. A kor­mánynak az, az álláspontja, hogy ez a három­hatalmi egyezmény kötelezett bennünket eb­ben a hábotrúban való részvételre. Kérem én fölállítok egy kérdést és tessék nekemj erre fe­lelni. (Habjuk! Halljuk! — jobbfelöl.) Jugoszlá­viával szeimjben barátsági szerződésünk volt. (Baky László: Most jön a Bácska kérdése!) Ez a barátsági szerződés örök időre szólt. Ez a barátsági szerződés meigszünt arra való hivat­kozással (Felkiáltások h jobboldalom: Ammt Megszűnt Jugoszlávia!) Tehát meigszünt Jugoszlávia és a barátsági szerződés ezen az, alapon is megszűnt. Ha a háromhatalmi egyez­ménynek egy tagja kiválik, akkor az még há­romhatalmi egyezmény vagy kéthatalmi egyezmény? (Felk'áltásdk a jobboldalon: Ki vált ki?) Olaszország ebből a háromhatalmi egyezményből kivált. (Eilentmandások jobb­főJől. — Felkiáltások: Árulók voltak! — Zaj.) A kormány a maga felfogásainak megfelelően miért nem alkalmazza ugyanazt az elvet 1 a há­romhatalmi egyezménnyel szemben, mint amit alkalmazott a jugoszláv szerződéssel kapcso­latban;. (Donath György: Ugyanazt alkalmaz­zál! Ott is volt emigráns kormány! — Zaj.) Ezt a kérdést sem hanggal, sem szavazással itt az úriak nem fogják eldönteni, ezeket a tényeket más ok és más, tényezők 1 foigják eldönteni. (Donath György: Mindent mii döntünk el! — Baky László: Nemi Peyerék! Az biztos! — Szöllősi Jenő: Azt az olasz kormányt, fogadja el. amit az angolok, vagy azt, amit ta magyar királyi kormány fogadott el?) Elnök: Kérem iSzÖllősi képviselő viiPat. szíveskedjék csendben maradni! Peyer Károly: Én ezt az egész háfc >rút eledétől fogva elítélem és ezt a felfogásomat most nyomatékosan kihangsúlyozom, azért is, merifc ebben a háborúban Magyarország meg­tett« kötelességét, megítéléseim szerint többet miint kellett volna. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Seimlmiire sem 1 volt kötelezve! Egy ka,t>ona adá­sára, sem volt kötelezve!) Ismeretes az a pa­rancs, amelyet 1943 február 24-én adtak ki... (Baky László: Kicsoda?) ...és amelyet én nem > fogok itt felolvasni (Csorba János: Halljuk! Halljuk! — vitéz Jaross Andor: Kár megemlíteni! — Szöllősi Jenő: Ki adta ki azt a parancsot? — Zaj a jobb- és a szélsőbal­oldalon.) Jány hadseregfőparancsnoki! Olyan súlyos megállapítások vannak beülne, hogy eze­ket a megállapításokat megítélésem szerint nemi lehelt szó nélkül hagyni a mlagyar parla­mentben. (Felkiáltások jobb felől: Jobb arról nem beszélni! — Jaross Andor: A miniszter úr a múltkor beszédélben megcáfolta. — líassay Károly: Igazságtalan dolog volt az, ami eb­ben a piarancsban volt.) Van egy másik pa­rancs, amelyet Krasznoja, Olinbain adtak ki 1943 február 1-én. (Zaj.) Ügy tudom, a szom­bathelyi hadtest parancsnok, laki aizt mondotta, — csak egy mondatot —... (Donátíh György: Kár ezt felolvasni!) »... tíz töltéinnyel puskán­IkénítJ és ürest gyomorral kiküldtekf...« (vitéz Lipcsey Márton: Nem idevalók,! — Baky László: 1918. így kezdődött! — Rupert Rezső közbeszól. — Zaj.) Elnök: Rupert képviselő urat rendreutasí­tom. Peyer Károly: Ha én tagja vagyok azok­nalfy a testüMeknek, ahol el tudom ezt mon-, daui, akkor természetesein nem* kell idehoz­nom, (vitéz Jaross Andor: Ez nem lehet fel­mentvény!) Én tovább megyek és szükséges­neik tartom, hogy ezeknek a kérdéseknek a, ki­vizsgálására parlaimeinti bizottság küldessék ki. Igenis fel kell vetni ia felelősséget! Százezer ember életéről van szó! Százezer ember élete minden magyar embernek drága. Meg kell a[­"fâpitani: történtek-e hibák, nem történtek-e hi­bá'ki? 1 Ki felelős ezekért és ha felelős valaki ezért, akkor azért felelni kell! (Egy hang jobb felől: Nagyon szép! — Felkiáltások a jobb­oldaton: Gyönyörű! — Baky László: Fehér tógában! — Alatta vörös!) Nem 1 lehelt sízó nél­kül elmenni amellett, hogy ugyanakkor, ami­kor a míagyar nép fiai ilyen súlyos áldoza r o­kat hozjnak, amikor kint a fronton véreznek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom