Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-348
Az országgyűlés képviselőházának 348. remdelkieaései latlaipjáni (Helyeslés jobb felel. — Kéthly Ajpna: Nemi Wyes-, mert ez törvényu ellenes!) Szombathely város polgármestere, dr. Mészáros Hugó, 95/1943. számmal a műszaki tanácsos aláírásával ez év február 23-án kimutatást küldött a földmávelésügyi miniszternek a város területének kataszteri illetékkönyvi helyrajzi számairól. Ebből at kimutatásból szándékosan kihagyták az úgynevezett népkert, a díszkert és házhelyterületeket. Hogy ez a kihagyás szándékos volt, azt igazolja az, boigy a kimutatás felterjesztése előtt felkereste az J érdekelt ingatlan tulajdonosokat a polgármester megbízásából a város ügyésze, dr. Szabó István és közölte velük, hogy az esetben, ha nem adják el a városnak azt a területet megfelelő áron, úgy majd olcsón veszik el. Itt vaun nálam a végzés, amelyben fel vannak sorolva ezek a területek. Van ebben kicsi, niaigy, kisebb, vannak ebben százöles, kétszázöles, négyszázöles telkek, belterületek, _ amelyeket igénybevésznek és ezt végrehajtja dr. Szabó István városi ügyész, akinek ebben már praxisa van azért, mert a kommün alatt is ő volt a szocializáló végrehajtó közeg. (Bakiy László: Peyer csak tudja! Együtt szolgáltak! Nem ülik leleplezni a régi barátokat! — Egy hang jobbfelől: A haverokat! — Derültség. — Elnök csenget. — vitéz Jaross Andor: Ez a baritásiaieság? Ezi az eüvtársiasság?) Szóbakerült a lakáskérdés is, amely lakáskérdést különböző módon bíráltak. Én elisme• rem azt, hogy lakáshiány van, de ezt a lakáshiányt nem kell mesterségesein felduzzasztani. Nem kell vidékről áthelyezni olyan tisztviselőket, akiknek az áthelyezése nem feltétlenül szükséges és akik csak azért helyeztetnek át, hogy aztán rövid idő múlva nyugdíjba menve, magasabb lakbér* kapjanak. Méltóztassék megnézni... Elnök: Képviselő úr, ismét kérem, ne tegyen ilyen általános kijelentéseket, mert nines joga rá. Peyer Károly: Én azt mondottam, hogy egyesek.. Elnök: Méltóztassék megmondani azt az esetet, de nem lehet általánosítani, hogy a hivatali felsőbbség így jár el. (Rassay Károly: Csak á Kúria elnökét szabad támadni! Azt szabad elnöki rendreutasítás nélkül! — Zoj.) Rassay képviselő urat rendreutasítom. Peyer Károly: Én csak azt mondottam, nem kívánatos, hogy ilyen esetek is előforduljanak,' tehát nem általánosítottam, hanem kihangsúlyoztam, hogy nem helyes ezzel is felduzzasztani a lakáshiányt. Szomorú volna, ha csak í^j lehetne lakáshoz jutni. Nem tartom helyesnek, hogy azokat a kérelmeket ... (A k otürlámpa kigyullad.) Kérek egy Óra meghosszabbítást. (Rassay Károly : M e a-a dj uk ! ) Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e megadni az egyórai meghosszabbítást/? (Igent — Eg%j hana jobbfelől: Hogyne! Ez kabaré!) A képviselőház "megadja az egy óra meghosszabbítást. • Peyer Károly: Nem tartom helyesnek, hogy a már elintézett kéréseket a 'belügyminisztérium felülvizsgáljál és nemi egy esetben előfórádul az, hogy amikor az illető lakó már beköltözött »'kijelölt lakásba, amikor törvényes végzés alapján költözött be, akkoí hónapok múlva kap egy végzést, hogy nem őt illeti meg a lakás, hanem más valakit. ülése 1943 december l-én } szerdán. 451 Hivatkozás történt itt arra is, hogy szociá lis biztosítás van. Én, nemi akarom ezen a téren lebecsülni azt, ami létesült, különösen az utóbbi évtizedekben. Nagyon szép intézmények létesültek, ezeknek az intézményeknek azonban egy hibájuk van. az, hogy ezek lélek nélkül dolgoznak. Nem lehet ilyen szociális intézményeket bürokratikus alapon vezetni, mert a bürokráciának célja, az. hogy önmagát fejlessze ki és maholnap olyan nagy lesz az intézmény bürokráciája, hogy azt a terhet az intézmény nem bírja el. (Rassay Károly: Ügy van!) Ami a mezőgazdasági biztosítást illeti, arra nézve csak egy dolgot kívánok megemlíteni és ez az, hogy nagyon furcsán hat, hogy az Oti. évi jelentésében a mezőgazdasági munkások biztosításáról, is lehet olvasni, de csak arról a területről, amelyet cseh-szlovák részről szakítottak le, illetőleg kaptunk vissza, amely területeken ezt a biztosítási ágazatot fenn kellett tartani. (Bródy András: Mert ott volt!) Mert nem Lehetett visszacsinálni, nemi lehetett visszafejleszteni, tehát meg kellett tartami a, biztosításnak ezt az ágát. Már most ebből következik az a fura helyzet, hogy az a mezőgazdasági munkás, akii a csehektől jött át hozzánk, szociális szempontból jobb helyzetben van. mint az, aki ittmaradt magyar területem, (vitéz br. Roszner István: Meg lesz csinálva az egész országban! — Czermaun Antal: De az Ombi.-val csináljuk meg!) Azért kell ezt itt megcsinálni. Mégpedig sürgősen és nem lehet ezt az idők végtelenségéig kihúzni, mert én emlékszem rá, — azt hiszem, Mayer miniszter úr volt annakidején ,a földtmívelésügyi minisztérium vezetője. — amikor ez a Ház hozott egy határozatot, amelyben a minisztert kötelezte array hogy mem tudom, hathónapon vagy egy éven belül^ a mezőgazdasági munkások biztosításáról szóló törvényjavaslatot terjessze a Ház elé. (Mayer János: A gazdasági válság megakadályozta!) Én most ezt nem kutatom, hiszen azóta jóeigypár év telt el (Mayer János: Ez volt az ofka!), ehelyett azt reklamálom, hogy miinél előbb csinálják meg. (Br. Vay Miklós: De nem az Oti.-val, hamenn az OMBI-val fogjuk megcsinálni!) Bírálat tárgyává tétetett és én is bírálat tárgyává teszem a kormány külpolitikáját, (FeikiáHások a jobb- és szé sóba } oldalon: No haHjuk!) amellyel én sohasem értettem egyet (Baky László: Azt úgyis tudjuk!) és amelyről való felfogásomat én minden egyes alkalommal, amikor a Házban ez a kérdés szóbakerült, ki is fejtettem, aminek addig, amíg a külügyi bizottságnak tagja voltam, kifejezést adtam ott, de miután nem vagyok tagia a külügyi bizottságnak (FelJdàïtârsofó a jobb- és szélsőbaloldalon: Nem natfif baj!) ezt ai felfogást itt fogom elmondani, amennyire lelkiismeretemmel öisiszeigyeztethetőmek. az ország érdiekében levőnek tartom. Megmondottam a külügyi bizottság ülésén a masrim felfogását és cspk utalni fosrok erre, ha elkövetkezik az az eset. Nem ma, hanem még a Bárdossy-kormánv idején mondottam el, amikor az akkori kormányelnÖk a miaga külpolitikájáról ott előadást tartott. Hogy mát, arról és itt nem nyilatíkozhatom. Fölvetődött itt már az a kérdés, hogy az a hadüzenet, amelybe belekerültünk, alkotmányo« f módon történtjét, igein vagy nem? Ha ez m kérdés itt felvetődött, akkor meg kell tárgyalni és el kell bírálni hogy ez törvényes akraom. az alkotmányos tényezők elhatározása alapján történt-e?
