Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-348
Az országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1943 december 1-én, szerdán. 439 jévő politikust is kötelez, elsősorban saját nemze'tünkkel szemben áll fenn. Kérek öt perc meghosszabbítást. EiiiÖk: Méltóztatnak ia meghosszabbításhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház ai meghosszabbítást megadja. Gr. Apponyi György: T. Ház! A becsület kérdésében aß ,a megjegyezni valóm, hogy minket — önöket is, minket is — elsősorban a nemzet felé kötelezi a becsületünk 1 , miár pedig, hogy egy német idézettel fejezzem be beszédemet, Stein báró .a, múlt század! .elejének híres, német diplomatája azt írjtai egy levelében: »Main, muss soviel .als möglich, die ware Ansicht verbreitern, djajsts tdbr: Vaterland dort ist, wo sich Ehre und Unabhängigkeit finden«, vag*yis minidig terjeszteni és hirdetni kell azti az igazságot, hogy iái haza ott van, ahol ,a becsület és függetlenség találkozónak. Becsület nélkül 1 minio« függetlenségünk és függetlenség nélkül nincs* becsületünk. Azt kívánom és -azt kérem a Mindenhatótól, engedj© meg, hogy a jövőbe' átmenthessük beesületün'k et és vele együtt függetlenségünket is. A kormány politikájával síziemiben táplált bizalmatlanság folytán pártom és a magam nevében a javaslatot neim fogadom el. (Helyeslés és ta&s\ haf<\lőL — A szón\o\kot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Portrbszky Géza jegyző: Mezey Lajos! Einök; Mezey .baljós képviselő urat illeti a szó. Mezey Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Az a hang, amelyet előttem szólott t. képviselőtársam.' beszédében megütött, nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a jelen költr ségvetési vita. során, mindem egy eis törvényhozó a maga pártjának és saját magának egyéni politikai véleményét tárgyilagosam és sízenvedeleimtől menten .kívánta kifejteni. Méltóztassék azOiEÍban megengedni ige:m t. képviselőtársam (Zaj. Halljuk! Halljuk!), animák ellenére, hogy a nemzet alapvető, nagy kérdéseiben kifejtett egyes elvi álláspontjaival magam is egyetértek, mégis beszédének egyes olyan részleteire, amelyek talán nem voltak logikusak,. die nem isi vol'taki időszerűek, röwiöeni bátorkodjam reflektálni. Elsőisorban is, érinteni kívánom beszédének a;zt a részét, amelyben nem tartotta időszerűnek a nemzetvédelmi propagandaminiisztérium működését és fenntartását. Engedje meg igen t. képviselőtársam, de ez a megállapítása és kívánalma a beszédében foglalt egyéb tételekkel szembeállítva, nem volt logikus. Beszédének előző részében kifejtette, hogy Romániában egy Magj'arország elleni túlfűtött agitáció folyik, amely a hivatalos ós neanhi va tálas tényezők részéről isi napról-napra fűtve, a sajtón keresztül is olyan hangokat üt meg, amelyek alkalmasak nemcsak a román, közvéleménynek Magyarország elleni felszít ására, hanem ezenkívül esetleg az európai köz vélemény megtévesztésére is, Az elmúlt hónapokban főként éppen román sajtóberkekben -— a Timpul,a Curentul, az Universul és több nagy román lap (Rátz Kálmán: A Porunea Vremii!) — külön magyar specialistáklat szerződtettek, akik a legképtelenebb vádakat hozták fel Magyarország ellen, mint igazságokat és akik gondosikodtak arról, hogy ezek a magyargyalázó cikkek a nein magyarbarát külföldi sajtóban is elhelyeztessenek, természetesen az illető román lapra való hivatkozással. Ha tehát ez a helyKÉPVISELŐHÁZI NAPIiÓ XVIII. zet, — ahogyan igeni t. képviselőtársam tárgyilagosan és logikusan fejtette ki, mint magyar sérelmeket ezeket a körülményeket — akkor hol van itt a logikai összefüggés* amikor viszont kifogásolja azt, hogy Magyarországon a^y pártok felett álló nemzetvédelmi minisztérium működik, amelynek semmi más hivatása nines, mint a magyar igazságot befelé és kifelé a legtárgyilagsabb módon, kellő időben és helyen inaugurálni és hirdetni (Ügy van! Ügy vavJ jobbftfől.) Bestédét azzal fejezte be, hoigv ha egy igazságot nem hirdetünk, akkor az az igazság elsikkad *és a tájékozatlan emberek előtt gyakran a legnagyobb hazugság is igazsággá válik. (Taps jobbfé'B J Méltóztassék megbocsátani, hogy igeni t. képviselőtársam egyébként tárgyilagos és részleteiben nem mindenben kongruens beszédéneik ezzel a részével ntem érteik egyet. Igen t. Képviselőház! Az államháztartás anyagi feltételiéinek mtagtereimitései és megállapítása tekintetében a törvényhoizás., az országgyűlés hatalma a mi közjogi feifogáisunlkí sze>rint a. költségvetési jogban érvónyeisül. Ez a költségvetési jog, illetőleg ecsete a feli telteitek kétirányúak: részben anyagiak, részbeni pedig politikaiak. A parlamentet megillető ez a pénzr ügyi ^ feiliségjog az államháztartás alkojfcmlá.-. nyosiságát biztosítja. A régi magyar ország ' gyűlésieket, — hogy egész rövid visszapillantást vessek — szintén megillette, az adómegajánlás joga, mégpedig megillette már az Árpádoktól kezdve, amikor törvényeik deklaráltaik, hogy a király a hon lakosainak hozzájárulása nélkül pedig adót neim szedhet. Vagy később a XVI. staáaad elején törvénnyel tiltják el a törvénybozásoni kívüli önkéntes adómegajánlást és azt a vármegyét, vagy várost, amely ezt tette, hitszegésisel és becsületvesztéssei, majd a nemeseik közösségélből való kitörléssel rendelte büntetni a törvény. A modern költségvetési jog, amely az 1848. é|vi III. tc--ben majd az ezt kiegésztő 1866. évi X. és az. 1897 : XX. tc.-ben vtaji összefoglalva., egy generális nagy elvet foglal a törvénybe, nevezetesen azt, hogy a törvényhozás által meg nemi szavazott és meg nem ajánlott adókat pedig egyetlen kormánynak! nem 1 szabad kivetnie és nem szablad beszednie és — hogy a régi törvényhelyre hivatkozzam, ai XVI. század elején alkotott klasszikus magyar törVényre — már neimi bünteti beosületvesztéssel, neim zárja ki a nemesség közösségéből és nem bünteti bami,s esküvel és hűtlenséggel azt ; a vármegyét és törvényhatóságot,, 'aimely egyébként meg nem szavazott, de a törvény által behajtani rendelt, adót nem hajtja be. Ez a költségvetési jog, amelyet nevezhetnék pénzügyi felségjognak. is, kiterjed a magyar áUauiiháztartás, egész > vonalára, kiterjed az anyagi és politikai feltételek megteremtétésére, új adók, hitelműveletek bevezetésére, de ezenkívül és ezentúl magáiban foglalja a kormány eHenőrzésénelki parlamenti jogkörét is. A .koirmany ellenőrzésének jogköre pedig nemcsak a költségvetés keretén bélül a törvényesség kérdése tekintetében áll fefnn és nemcsak összegszerűség, a rovatok, címek ós fejezetek közötti utalványozási tekintetében, de fennáll a követett politikának az egyetemes nemzet, szempontjából való hefvesééçr fpiülbíráltanának tekintetében, is. Azért Ősi é* hagyom miányos szokás az, hogy a megajánlí \ Törvényjavaslat elfogadása, vagy el nem foga61
