Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

392 Az országgyűlés képviselőházának 347, néha próbálják mé-gfeointani azöik. akik nem is gondolnak arra, hogy milyen rossz, szolgálatot tesznek azizial, aimikfar önkién tes állami ügyészek; tisztéibein gyakran tesznek olyan dotfgokát, ami­nőket nem okvetlenül szükséges tenni. A de­mostíieiriiesi korszak sykofantáii jutnak az eszembe, ha casket látom. Gyakran észleljük ma is, hogy a féltékenység, az, irigység a rúgó a « cselekvéseikiben. Nem keWene-e egyszermíndeu­1 korra megszűnnie, de legalább is a háború ide­jére ennek? (Ügy van! jobbfêîël.) T. Ház! Beszédemnek! végére értem. Végig­menteim Imirédy Béla t. képviselő úr beszédének gondolatsorain. Azért tettem így, mert jobbnak véltteni, ha én, mint a kormánypárt vezérszó­noka, meto kész ^beszéddel! jövök a t. Ház, elé. Ügy éreztem, elsősorban kötelességeim ai választ megadni a t. túloldal nagyérdemű első vezér­szónokának beszédére. Az a meggyőződéseni, hojgy azt vallóban jól meg is adtam- (Ügy\ van! Ügy van! Taps a> jobboldalon. — Piukovich Jó­zsef és Rajniss Ferenc: Nem nagyon sikerült. — Zaj a szélsobalo dalon.) m A (bizalomnak a kérdése az, ameily ennek az "appropriáiciós jiaivaslatnak tárgyalásánál tulaj­doniképpen felvettetik. Ezt a bizalmat az ellen­zék a kormánynak nieimi adja imieg. Ént és a mö­göttem álilió^ párt, mélyen t. Ház, felelősségünk tudatában megadjuk., mert jól tudjuk, hogy mi­lyen szoros, mily eu szűk; az az út, amelyen» át ai mai időkiben ennek az országnak a sorsát, en­nek az orazágnaki igazságát lehet keresni és megtalálni. Nekem az a meggyőződésem, t. Ház, azt a szoros, azt a szűk utat, amelyen ki­zárólag mehetünk!, Káilay Miklós kormánya megtaláltta ós követi. Ezért mi is követjük őt és a kormány, felhatalmazási törvényjavaslatát elfogadjuk- (Élénk helyesés és taps a jobbolda­lon és a Uazépen. — A Szónokot tömegesen üd­vözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli Szabó Gyula jegyző: Szölllősi Jenő! Elnök: Szöllősi Jenő képviselő urat illeti a szó, Szöllősi Jenő; T. Ház! Pártom megbízásából beszédem bevezetésekéint pártnyilatkozatot ol­vasóik fel. (Mozgás és zaj a jobbközépen]. Elnök: Csendet kéreiki Tessék folytatni. Szöllősi Jenő (olvassa): »A Nyilaskeresztes Párt és hungarista népi mozgalma esztendők ótJai a legnagyobb- figyelemmel' kíséri az egy­mást követő kormányok! tevékenységét. Ebben a munkánkban iránytűnk az a hungarista vi­lágnézetünk, amelyet Szálasi Perenc alkotó ereje teremtett meg, mint ass európai általános nemzetiszocialista eszmének magyar fogalma­zását. Ez a maga megnemalkuvóan nemzeti és ugyanakkor legmélyebben és lényegében szo­cialista szellemével merőben szembenál! ugyan a mai kormány rendszer világnézetével és poli­tikai gyakorlatával, mégsem zárja el annak le-- > bettőséigét, hogy a rendszerrel szembeni kriti­kánkba™ a tárgyilagosság vezessen bennünket. Még ellentétes világnézetű magyar ^emberek számára is kIÖnnyű objektív értékmérőt találni a kormánnyal szemben s ez az: mennyire vitte élőire a magyar nemzet sorsát és ímenmyiben «szolgálta, ai magyar nemzetnek azt az erkölcsi ÁS hatalmi erőgyarapodását, amely ezeréves történelmi örökségének megóvására szükséges. Keserű és passzív azonban az a mérleg, amelyeit ebből a szempontbóll felállíthatunk. Az elmúlt 25 év, amely; az 1918-as októberi lázadás­.sal indult meg, & amelyrei a magyarság válasza [ az 1919/20-ás nemzeti ellenforradíalom volt, nein ' ülése 1943 november 30-án, kedden. váltotta valóra azt a várakozást, amelyet a nemzet széles rétegei joggal hozzáfűzitek. Az a reforuiprogramm, amelynek a dicsőd nemzeti hadsereg élén bevonuló Horthy Miklós fővezér« (Éljenzés a tize) sőbalodalőn.) »klardja nyitotta meg az utat, amely politikailag a két nemző t­gyülés-munkásságában kecsegtetett a legszebb és legjobb gyümölcsökkel és amelynek hiva­tása az lett volna, hogy a niógyszázévos Habsburg megnemértés elnyomása alól: fel­szabadult magyar népet -az őt ' jogoiaáni meg­illető politikai, gazdasági és társadalmi hatá­lom teljességé be emelj ei«, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloda on.) »kórai haláltt halt: bele se­kélyesedett az úgynevezett keresztény nemzeti kurzusba ós belepusztult a Bethleni-féle konszo­lidációba. Bethleini István gróf. nevéhez ési tízéves kor­mányzatához fűződik az a kétes érdem, hogy totálisan lefékezte a magyar népi ellenifor'r&r­dalom lendületét« (Ügy van! a szél\sőbalö\l!da­lo\n.) »és véglegesem megakadályozta, az alig elkezdett reformprogramm folytatását. Bethlen István és az általa inaugurált politikai rend­szer nem ismerte fel, hogy a trianoni parancs­béke az ország kormányzatára ugyanolyan- sú­lyos, mint amennyire dicső feladatot hárított: az összeomlást felidéző bűnök! felszámolása és jóvátétele által megteremteni azt az új, élet­erős, az ezeréves örökség megóvására elhiva­tott magyar társadalmi .rendet, amely méltán várhatta fellebbezése eredményeként a történe­lem legfelsőbb í télőszékétől felmentését és az országcsoinikításmak teljes jóvátételét. Nyilvánvaló, hogy Trianon után minden a hivatása magaslatán álló magyar politikának, amely az époen annyira dicső, mint súlyos ezeréves örökséghez méltó akart maradni, en­nek az örökségnek megóvása kellett, hogy örök veízéreiszménye legye rí Ez azzal a kérdéssel áll vagy bukik, hogy képes-© a magyarság olyan, az új korszellemnek megfelelő államalkotó eszme és ezem nyugvó társadalmi rend felépí­tésére, amely a benneható erkölcsi, szellemi és anyagi erők magasabbrendűségéveli a 'törté­nelmi Magyar, Birodalmat szétbontó nemzeti­ségi erők ellenisúlyozására alkalmas 1 . E szent cél őszinte ê& bátor követésében tudomásul kel­lett volna venni© ai hivatalos magyar állás­pontnak is azt, amit a nemzet közvéleményé­nek óriási többsége már az összeomlás uapdai­ban is világosan felismert, hogy a történelmi Magyar Birodalom, összeomlását négy meg­oldatlanul maradt sorskérdés idézte fel éspedig: 1. a megoldatlanul maradt _ földkérdés; ' 2. a megoldatlanul! maradt szociális; kérdés. 3. a megoldatlanul maradt nemzetiségi kérdés; 4. a megoldatlanul maradt zsidókérdés. (Ügy van! Ügy van! a szcIsfihaloldaTonl) Ez a felismerés vált a huugarizmus vezérlő gondolatává. Ezért a mi szemückbem,. a huu­garizmus a magyar politikai égboltozat sark. csillaga, mely legszentebb meggyőződésünk szerint egyedül alkalmas arra, hogy hazánk sorskérdéseit úgy a kül-, mint a belpolitika te­rén a szabadság és békés megértés szellemében, ugyanakkor azonban az integer Magyaror­szág történelmi jogaiból semmit fel nem ál­dozva, megoldja. Mi nemlcsak a jelenlegi kormánytól, de a. velünk szembenálló egész kormányzati rend­szertől világnézeti távolságban állunk. Ez a gyakorlatban éppen a fent felsorolt négy ma­gyar sorskérdésnek megítélésében do rubor odik

Next

/
Oldalképek
Tartalom