Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

362 Az országgyűlés képviselőházának 346. ülése 1943 november 29-én, hétfőn. felemeljék és így leihet a feketepiacom köz­ismerten dolgozókra a megfelelő 'adótételeket »ráhúzni. Azt hiszem, ez az egész ország tet­szésével fog- találkozni, (Helyeslés.) kivéve azokéval, akik a feketepiacon eladnak. Ami a hadirokkantak adózását illeti, amit Csoór képviselőtársam és, azt hiszem), még néhány képviselőtársam is felvetett, sürgősen intézkedni fogok, hogy a dolog remdbejöjjön, ha e telkinteliben valami mulasztás lenne* vagy tévesen értelmeznék a rendelkezést. Még egy kérdésről kívánok itt megemlé­kezni, amit sok képviselő társam', így Demel, Bethlen László, Roinlkay, Esterházy' Móric, Kabók és Ilovszky, képviselőtársam felvetett, s ez az aükalmaziotti 1 kereseti) adóalapnak, illetve jövedeJomadóailapniak 1000 pengőben és 3600 pen­gőben megállapított alsói határa. Ezeki a hatá­rok, mint méltóztattak mondani, nagyon ala­csomyak: fel kellene őket emelni. Ém bátor va­gyok ezzel szemben a kivetkezőkre rámutatni: Az adómentes létminimumot az egész világon leszállították. Ez így vollt Amerikában, így volt Angliában^ így volt Olaszországban, így volt Németországban, így volt Svájcban és így, volt Svédországban és ennek következté­ben mind szélesebb és szélesebb körök vonat tak be az adóztatásba. Természetes is, hogy a háború alatt minél szélesebb bázisra kell he­lyezni az adóztatást, úgyhogy abból a szem­pontból, amelyből méltóztatott mondani, nem. kívánatos az, hoigy az 1000 pengan és 3600 pen­gőn felüli jövedelmeket bizonyos határig adó­mentessé tegyük. Más kérdés azonban az, hogy adminisz­ratív szempontból nem szükséges-e ez. Nemi. akarok jobbnak feltűnni és nem akarom azt mondani, hogy szociális szempontból foglal­koztam ezzel a kérdéssel. Én nem szociális, hanem adótechnikai szempontból és az adóad­minisztráció szempontjából foglalkozom ezzel a. kérdéssel, mert arról a bevételről, amely így kiesnék, nem tudok lemondani. Megmondom egészen őszintén, mélyen t. Ház, ez a bevétel is Leli, — eilég nagy összeg ez és erről nem le­het máról-holnaprn, lemondani, — azonban gon­dolkozom azon, hogy egy reformmal egészen egyszerűvé tegyem az eljárást, hogy ne kell­jen az adózóknak azt a sok adóvallomást — jövedelemadóvallomást, stb. — kitölteni. Azt hiszem, már azon az útoni is vagyojk, hogy meg­találjam ennek egyszerűsítését. Azt hiszen^ ugyanis, nem annyira a teher izgatja az adói fizetőkety mini inkább az a tény, hogy utána kell járni, vallomást kell adni, mert maga a teher nem túlságosan magas. Mint mondtam,, ezzel foglalkozom és éppen ezért tisztelettel kérem a mélyen t. Házat, hogy Kabók Lajos képviselő úr három határozati javaslatát, amely lényegében mind ezzel foglalkozik, mél­tóztassék elutasítani. Mélyen t. Ház! Hallottunk még a mai na­pon a szeszegyedáruság kérdéséről, amelye 1 inántsy-Pap és Horváth képviselőtársaim ve­tettek fel, valamint később Csoór Lajos képvi­selőtársam is foglalkozott vele. Kétségtelen, hogy a szeszegyed áruság net to-bevételei rend­kívüli mértékben emelkedtek. Szeretem azon­ban, mélyen t. Képviselőház, ha objektíven néz­zük a kérdéseket- Az abszolút számok, az 19&7-es szeszadóbevétel és a szesz jövedék mai nét&^erédményét hasonlítva össze, hamis ké­pep%'díííík. Becsületesen rá kell mutatnom ár^^'hp^y'.mi ez alatt az időszak alatt lénye­gesétí^'Telemeltük a szeszadót. (Egy hang a jobboldalon: Nem is egyszer!), nem is egy­szer, ami természetesen nem adókónt jélentuv^­ziky hanem az egyedárusági eladási árak emel­kedésében; valamint azt sem szabad az ered­mények megítélésénél figyelmen kívül hagyni, hogy más ország-területről szedem ma ezt az adót, mint amelyről az elődöm szedte 1937-ben. (Ügy van! Úgy van!) Mindezeket levonva azonban még mindig nagyon megnyugtató eredmény áll előttünk és még mindig helyes­nek bizonyul az, hogy annakidején ezt a tör vény javaslatot az országgyűlés bölcsesége tör­vénnyé emelte. A cukorrépa-kérdésről is méltóztattak; szólni. Először hallom ezeket a panaszokat. Hozzám nem fordultak panasszal a répaterme­lők. Elhiszem, hogy vannak panaszok, de én edldig nem hallottam. Annál keivésbbé tudok panaszokról, mert a cukorrépatermelőkuek tudvalevőleg igen erős érdekképviseletük van, amelynek éíón igen erős és igeri energikus úr áll, aki érvényesíteni tudja az álláspontját, ha arra szükség van. (Rajniss Ferenc: Ez igaz! És nem is habozik érvényesiteni! — vitéz ínr rédi Béla: Itt a kisemberekről van szó!) Cso­dálkozom, hogy ezt még nem hozta fel. (Raj­niss Ferenc: Kisemberekről van szó!) A kér­dést meg fogom vizsgálni, s ha valami vissza­élés van, azt természetesen meg fogom torolni, de úgy tudom, hogy a répaszerződési típusok­ban jelenleg még az adható répamiagnak a mi­nősége is szabályozva van. Lehet, hogy mást adnak, mint ami szabályozva- van; ez azonban visszaélés, amelyet önként értetődően meg kell torolni. A sóegyedárusággal kapcsolatban Csoór képviselőtársam felemlítette azt a hírt, amely vidéken elterjedt volna, hogy nem lesz só. Ellenkezőleg, a helyzet az,, hogy az a goindom, hogy a sóbányászatot redukáljam-e (Rajniss Ferenc: Isten mentsem!) és ezzel munkanélkü­liséget teremtsek ott, vagy pedig hová helyez­zem el a sót, mert fölös .mennyiségben terme­lünk. (Abonyi Ferenc: Nem viszik el a nagy­kereskedők! — Csoór Lajos: Ráfizet a keres­kedő!) Ügy van. Tudom már a problémát. (De- , rültség.) A nagykereskedőnek és a kiskereske­dőnek egyszerűen kevés az a haszon, amelyet a són keres, ennek következtében egyszerűen nem akar sót tartani és ezzel akar belekénysze­ríteni abba, hogy a só után felemeljem a juta­lékát. Ahol igaza A^an, ott még ennek a metó­dusnak a dacára is eleget teszek ennek, ott azonban, ahol nincs igaza, nem fogok eleget tenni és nieg ^ fogom találni az útját annak, hogy a sót máskép osszam el, nem a kereske­dőkön keresztül. Mélyen t. Ház! Az illetékek kérdésével is méltóztattak foglalkozni. Ronkay és Horváth képviselőtársaim a; hősi halottak hagytéká­nak örökösödési illetékét tették szóvá. Beje­lenthetem a mélyen t. Háznak, hogy rendelet­tervezetet dolgoztattam ki, amelyben lényege­sen feleimelewij azokat a károkat, ameddig -a hősi halottak hagyaték«, az örökösödési illeték alól mentes. Báí ellensége vagyofk, a visszaható erőknek, de azt hiszem, szabad javasolnunk, hogyi visszaható ereje -legyen e rendeletnek a mostani világháború első hősi halottjainak hátraimarad'ottaival szemben is. J'Élénk helyes­lés.) Annak ellenére, hogy a visszaható erőt mindnyájlan nem nagyon szeretjük, azt hiszem, ebben az esetben helyes és igazságos lesz, mert az igazságos teherviselés elvének megfelel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom