Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

28 Az országgyűlés képviselőházának 341. ülése 1943. november 22-én, hétfőn Kabók Lajos: T. Képviselőház! Nagyon sajnálom, hogy a rövid idö miatt nem válaszolhatok részletéseni azoknak a képviselő urakniaki akik úgyszólván iparszerűan támadják a függetleaii, szabad szakszervezetet és a .szociáldemokrata pártot, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem is arytfuyira független!) egészen röviden azonban méigis a következőket legyen szabad kijelentenefm. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) A független, »zabáid szakszer vezetek, és a szociáldemokrata párt tényleg több mint negyven, évvel ezelőtt, a boldog béke korszakában kezdtléfk el működésüket. Akkor történt ez, amikor a munkássággal nem törődött senki, amikor a munkás úgyszólván a társadalomból kirekesztet^ pária volt. (Úgy van! baifeW.) Eaefebenii az időkbeiai a 16 órás munkai'dő, az embertelen muinkaibér, az egészségtel#n munkahely és' a szociálpolitikai teljes hiánya bontakozott ki. A független, szab aid szakszervezetek több mint negyvenéves küzdelemben elérkeztek a 8 órás munkaidőhöz, (Lili János: Ezt nem a szakszervezetek csinálták! — Elnök csenget) az embenséges bánásmódhoz, sok tekintetben egészségvédő berendezésekhez, valamint szociálpolitikai) intézkedéseket és törvényes rendelfcezésefeeti is értek el küzdelmükkel. A nrankásság az elért eredményeket! megismerte' és megtanulta:, megbecsülni, ezért sorakozik^ f-eOlî a független, szabad szakszervezetekben és ai szociáldemokrata pártban. (Lili János: Majd meglátjuk, ha egyszer szabadon választhat!) A munkásság tudja* hogy igazi érdekképviseletét a független, szabad szakszervezetekben és a szociáldlemokratiai pártban tálaljai meg, (Oláh György: És a zsidóknál?) ezért tömörül és sorakozik feli ezekben a szer vezetékben és ezért tart ki hűségesen ezek mellett. (Lili; János: Majd meglátjuk, ha egyszer szabadon választhat!) Minél jobban támadnak bennünket, annál jobban erősödünk, minél jobban követelik feloszlatásunkat, annál jobban terjed eisaménk a . dolgozó tömegek között. (Zaj és felkMftásak « a szé sőbaloldalon: A zsidóknál!) akárhányszor hangoztatnak frázisokat, velünk szemben. (Lili János: Ne azonosítsák magukat a szakszervezetekké^! Éni a szakszervezetek magatartásáról beszélteim! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezeiki e-őrebocsátása után a>z iparügyi tárca költségvetésének tárgyalása során ipaiv kér.déseket. 'die. legfőképpen ipari munkást ér dés eket kívánok szóvátenni. Elsősoriban m^g kell állapítani, hogy iparunk további fejlődést mutat. A munlkáislétszám további szaporodását lehet ínegáLÜiapítani. A munkáslétszám! szaporodása szorosan összefügg a honvédelmi szükségletek ^melegítése érdelkében folyó termeléssel. (Horváth Sándor: Hiába, dicsérj a kormányt, nem fog segíteni magukon!) Ezért ismételtem az átmenetgazdálkodás! kérdését keK

1 sxóváreniniem. A hatalmas munkáslétszám feltétlenül megköveteli, hogy a legközelebbi jövő kérdéseivel is behatóan foglalkozzék/ a kormány-. A háború befejezésével na,grv tempóban kell áttérni a béketer m élésre, mert ha az, előkészítő munkálatok kellő időben nemi történnek meg. akkor katasztrofális helyzet atiaiku?'hat 'kii. Has az üzemek nasytömpgű munkásságának, továbbá a katonai szolgálatból vissza-' térő (munkásoknak foglalkoztatása, biztosítva nem leeizi, akkor olyan katasztrofális jeOLeigű munkanélküliség alakulhat ki. amely alapjában rázza meg az ország egész gazdasági életétA magyar ipari munkásság már több gazdasági válságot évt át és végigszenvedte ejziek mindent vonatkozását (Félki'ádtások a szélsőba^oWaifßn: 1919-bem!), ezért joggal fel kell vetni ezt a kérdést hasonító kiatalsztrófák. elkerülése céljából:. A 'béketermelésre való áttérés már most igényli (Kuhajda Vilmos: Azon dolgoznak, képviselő^ úr!): azoknak a> munkálatoknak a megállapítását, amelyeik a lehető leggyorsabbami megindíthattok a háború befejezése után, teTmészetesein azzal a körültekintő gondoskodással, hogy a megfelelő nyersanyag is biztosítva légyen. A legel visieihetetleneíbb lakáshiány Vi elégi tése a legelső, legfontosabb feladat. (Oláh Györgyi: A öhevra Kadisa majd ad magának!) Ebben ai tekintetben nemcsak a fővárosban esi környékén, hauiem az egész orsz ágban, különösen a városokban tapasztalható nagy hiány. A lakástermelés munkája annál 'is inkább könnyen kezdhető meg. mert a szükséges nyersanyagok íllegnagyobb része a« ország határain belül található' és ha megszűnnek a honvédelmi szükségleteket képező munkálatok, akkor a zár alá vett anyagokat mind á- lakásépítés céljaira lehet felhasználni. Ez olyaini munkaalkalom, amely ai munkanélküli• sée elhárítását, vagy csökkentését nagy mértékben szolgáCja, de egyúttal & laikáshiánv kielégítését is szolgálhatja^. A lakástermelés mellett termiészetesen közérdekű építkezések is orogrammba veendők, mert ezek 'ÍS hozzájárulhatnak aiz elmaradt míunkálatok pótlásához. A közlekedés javítása l©het a munkaalkalmak szaporításának egy másik sürgős feladata. mert e tekintetben niemesiak a* városi viliámoisvasutak és az állam vasutak de egvéb közlekedési eszközök -'is: erőteljesebb tempójú pótlást i erényeinek, hogy w meemövefcedlett közlekedési forgalmat az eddierinél jobban lehessen kielégíteni. A közlekedés javítása terén új vonalak építése és a gördülő anyag szaporítása jelenthet nagy munkaalkalmat, amelyre természetesen a legteljesebb mértékiben fe] kell készülnünk. Hem lehet hivatásom a háborúutáni egész termelési program feltárása, de ezt al két ágazatot azért jelölteim! meg, mert ezeket példaként felsorolva rá akartam mutatni azokra, a lehetőségekre, amelyeket a béketermielésre való át térésnél ki leihet használni. Az említett két termeléssel kapcsolatosan a legkülönbözőbb iparágak munkásai nyerhetnek foglalkoztatást, mert például az építkezés egymagában több. mint negyven! iparágat karol fell közvetlenül és meg* sem, lehet állapítani, hoery közvetett módon hány foglalkozási ág jut általa munkáiho«. a közlekedés javítása pedig nemcsak az üzemiekben, a gyárakban teremt munkaalkaimat, hanem — úgy mint az építkezés — a föld munkáiéit is foglalkoztathatja. A közlekedéssel kapcsolatosan elsőrangú feladat közutak építése, mint példáiul' a budapesti földalatti gyorsvasút megépítése. Ez olyan földmunkát jelent, amely nél nagy számban lehet alkalmazni a háborús termelésibe vidékről bevont!, azelőtt földműveléssel foglalkozott munkásokat is. (Abonyi Ferenc: Miálr kész tervek vannak rá!) A háborúutáni átmenetgazdálkodás ég általában a békeitier-melésre váló áttérés: miuinká járiak előkészítésébe a független, szabad szak-