Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

350 Az országgyűlés képviselőházáriak 346. ülése 1943 november 29-én, hétfőn. T. Képviselőházi! Sajnálom, hogy a pénziigyimíiiisztetf úr nincs itt

1 és nem. tudja feljegyezni ©zekéit a kéréseimet, remélhetőleg azonban alkalmilag fog ezekkel a dolgokkal fog lalkozni. Ami az apróbb részietktérdéseket^ Eleti, legutóbb megjelent az igazságügymiiniszter úrnak egy rendelete a végrehajtásokkal (kiapßsoMban, amely rendelet a családvédelmi szempontokat vette figyelembe, vagyis kimondotta azt. hogy a bírósági: ítéletlek ai apján való végrehajtásoknál a családtagok számát hizonyots mértékig figyelembe kell venni. Ezt a humanizmust, ezt a családvédelmet várnánk öl éls kérnénk a pénzügyminiszter^ úrtól az adóik kérdésében. Jelenleg a köziadók kezelésére von átkozó sízabályoki szerint a helyzet az. hogy ha esetleg végrehajtásra kerül a soi*. akkor csak egyhavi élelmet hagynak vissza a családnak, valamiint csak azokat a legszükségesebb bútorokat — párna, asztal, székek, amelyeknek elvitele -valóban lehetetlen volna. Nagyon helyes lenne, ha a köziadók 'kezelésénél a végrehajtási jogot adóipolitikai szempontból is legalább olyan mértékben enyhítemék és annyira családvédelmivé és szociálissá tennék, mimt amennyire az igazságügyminiszter úr anioisit mär a bírósági végrehajtások során_ iia lad. Azt hiszem, ez nem túlzott kívánság, mert Iha |a magántartozások végrehajitásáinál bizonyos ^saládyédelmi és szociális szempontokat figyelemibe véve, anmak a magánhitelezőnek áldozatot kell hoznia a családvédelem szempont jából, akkor legalább ugyanannyi áldozatod hozzon az állam: is, amiennyit a magánhiteipiziőktol megkíván. Ezekkel a köziadókezelési eljárásokkal kapcsolatos az a már többször előterjesztett kérésem, amelyet a pénzügyi kormányzat eddig, sajnos állandóan, figyelmen kívül hagyott, 'hogy az adóíveiket méltóztassék egyszer" már úgy megszövegezni, hogy aiz adófizető polgár meg is érts-e és tudja, hogy milyeni alapon, miilyen százalék) 'után fizeti az. adóját, Üjaibbani megálllapították az egységes állami pótadót, amelynek százalékai különbözői a házadónál, a jövedelemadónál, a kereseti adónál s más a városokban, más a községekben s mlás Budapestem is, szóval! többféle százalék! van megállapítva. Ennek ellenéire) bár ainnyiiisizior kértük már, az adóíveikbe ma sincs beírva és nem tudom, mikor lesz beírva, hogy mi az az adóalap, amely után az adózó fizet és nincs beírva, hány százalék pótlékot kell fizetni©'. (Egy hang jobbfelől: Megmondják élőszóval, Ma m\egkeráX'<zik!J Méltóztassék elhinni, sokkal nagyobb volna az adófizetési hajlami és kevesebb ellentét volna • a községekben, a, pénzügy igazgatóságoknál és az adóhivataloknál! is az, adózó é® a. hatóság között, ha az az adófizető egyszerű ember látná, hogy milyen. alapon fizeti az adót és hány százalékot fizet Nem lehet kívánni, hogv a folytonosan változó adótörvényekkel minden adófizető polgár állandóan tisztában, lágyén, főként pedig nem lehet kívánni azt. hogy az az egészen egyszerű ember, aki alig végzett, többet, mint négy ©lerni iskolát, teljesen követni tudja az adóügyi jogszabályokat. (Egy hana é\ szé Svpalodalow: Az adóügyi jegyző sem tud ja!J Viszont az adókezelés számára sem- .iefentene kibírhatatlan megterhelést az, hogy amikiojr az adóíveket kállítják, akkor azt a, százalékot is odaírják, hogy az adózó lássa, mii vem összeg után és milyen százalék alapján számították ki az adótételét; akkor az embereki nem kérdeznék mindig, hogy miért emelkedett megint a/ adó, nem mondanák, hogy a jegyző úr csak úgy odavágta és megint felemelte az adót, és ha tisztán látná hivatalos megállapítás alapján, hogy milyen adóalap után milyen százalékot fizet, ha látná, hogy más is ugyanezen az alapon fizet, akkor nem fog vitát projvoikálni és ne<m fog panaszra szaladgálni a adóhivatalhoz, a pénzügyi gazgatóisághoz és a pénzügyminiszterhez. Az állami pótadó bevezetésével] kapcsolat- • ban aa a kérdésem, hogy ai tűzhareo soknak! és a többi hadiérdemeseknek biztosított kedvezményeket a pénzügyminiszter úr ne igyekezzék zsebre tenni a folyó esztendőben. Az a helyzet, hogy az állami pótadóról

1 szóló rendeletben, amely a folyó év tavaszán, azt hiszem, májusban jelent meg, az a rendelkezés foglaltatik,, hogy aJríi negyedosztályú hadirokkantnak vagy tűzharcosnak minősül, az 5 százalék kedvezményt élvez az állami pótadóbiól, akik pedig: másodosztályú, szóval nagyobb rokkantak, azok 10 százalék kedvezményt élveznek. Ezeket a kedvezményeket régebben! osaki a legkisebb adófizetőik klapták, akiknek adóalapjuk nem volt több, mint 100 pengő, avagy pedig egészen kis kereseti adó vagy házadó alapjuk volt. Jelenleg ez a hadikedvezmény minden egyes adófizetőre vonatkozik, azokra is, akiknek kicsiny az adóalapjuk és vonatkozik azokra is

!

. akiknek nagy az adóalapjuk. Kdnlkirét példákat tudok felsorolni, magam láttam, hogy egy-eery ilyen adókedvezmény egy adózónál 1000—2000 pengőt is kitett egyi esztendőben;'természeteseni ennek megfelelő volt az adóalapja. A pénzügyi hatóságok arra az alapra helyezkedtek, hogy ezt az adókedvezményit majd csak a jövő esztendőtől fogják) megadni; a. beadott iga zo)l ásókat, hogy valaki tűzharcos vagy hadirokkant, majd csak a jövő' esztendőtől kezdve érvényesítik. Ez nem helyes álláspont. Az egységes állami pótadóról SEÓIÓ rendelet folyó év májusában! érvényre lépett, oiosi már érvény ben van, az állami pótadót már

1 kivetik és az állami pótadóról szóló rendeletben vain benne enmek a kedvezményinek a megállapítása, is. Amikor tehát életbelépett a« egységéig állami pótadó, ugyaniakkor életbelépték a rendeletbe foglalt kedvezmények; tehát a tűzharcos- és rokkantsági kedvetznaények is. Az illető adófizetők igazoltják a, jogosultságukat, tehát méltóztassék intézkedni abban az irányban, hogy meg is kapják a folyó észtem dőre ezeket a kedvezményeket. A pénzügy minis ztériumbiaín erre- vonatkozóan az az álláspont, hogy ahol az ad óba t óságok inem adják meg eat a. kedvezményt, tessék' megfellebbezni éls majd ai közigazgatási bíróság pénzügyi bizottságai meg fogja adni a kedvezményt. Éoi nagyon kérem a pénzügymiinlsiztteri urait, ne méltóztassék ezt- az álláspontot akceptálni, ine tessék az adófizetőket arra kényszeríteni, hogyi 100 vagy 300 vagy nemi tudom hány kérvényt, fellebbezést adjanak be a pénzügyi hatóságokhoz, amikor az ő kérésük és kívánságuk jogos, mert a rendeletben benne van, hogy az adókedvezmény jár nekik. Tessék, rendeletileg intézkedni az irányban, hogy a folyó esztendőre a hadikedveizmények az állami pótadónál már érvérnyeisíttesisenek abban az esetben, ha, az illető adófizető a jogosultságát kellő időben igazolta. Ne tessék aziti kívánni, hogy ezt fellebbezés útján érjék'el. \ Az én kérésemiieiki az az oka, hogy a legtöbb adófizető nem is tudja a fellebbezés módját, másrésizit pedig immorális dolognak tartom azt, hogy ha az állam megad egy adóked-