Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

Az országgyűlés képviselőházának 346. ülése 1943 november 29-én, hétfőt 333 Ëlnëk: A képviselő úr beszédideje lejárt. Vásáry István: Befejezem. Az iparügyi mi-; niszter úr az ipari termelés csökkenésére utalj Tudjuk, hogy a föld terme'üványeinek kvantuma ... Elnök: A képviselő úrnak ezt nincs módjában előadnia. Vás-áry István: Befejezem. Minthogy nem állanak azok az adatok rendelkezésünkre, amelyek ezen enormis terheik elviselésére vailó képesség 'megítélését lehetővé tennék, a költségvetés elfogadása tisztám bizalmi kérdés, ennek következtében nem fogadom el. (Taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következii a vezérszónokok 'közül? Porubszky Géza jegyző: Konkav Ferenc! Elnök: Ronkay Ferenc képviselő urat illeti a szó. Ronkay Ferenc: T. Képviselőház! Nagyon sajnálom, (Felkiáltások a baloldalon]: Isten hoz'a! — Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter: Mindig Isten hozm az embert!) hogy Vásárv István kritikájában olyan térre ment át, atmely raem szolgálja az ország érdekeit. (Vásáry István: Majd kiderül!!) A háború idején a kivitel és a behozatal egyensúlyát felhánytorgatni és különösen kivitelünknek egy bizonyos ország felé való irányítását szemrehányáskép emlegetni, egyáltalán; nemi szoligálja ennek az országnak azi érdekét és nem volít építő kritikaMi is szoktunk kritizálni ezen az oldalion, (F&lk'áltásqk a széls&baloldálvn: Nemo!) tollem is fog kritikát hallani n. Ház, de at kormány igém, jól tudja, hogy az mindem esetben építő kritika, amelyeit e?v vásrv

1 vezérel, az. hogy segíteni akarunk. (Horváth ZJott^n: Minket is az vezérel: segíteni H Más azonban ilyen kritikát sryakorolini. az ellenzéki sorokból társryi felelősség nélkül. HA a képviseílő úr megpróbálta volna, hogy odaül jön a perrzuaryi miniszter úr székébe és az orszáer eüőt't való télies felelősséorarel a tárcák költsésrvetéséhek kieervenlítéséveít fos^lkozuéik és biztosítaná az orszácr költségvetésének tellies egyensúlyát, a^kor bizonyára a kéoviseTő úr rövidesen má

s helyzetbe kerülne Nem szeretek uffvani- külföldi néldálrra hivatkozni, die erről eR^mbe jut az öregebbik Chamberlain esetai An fóliában. A mun'káonárt vezére volt. "ÉirriVpTi keresztül mennydörgött minden Irépviseí'nbázi nlésen a fe^vverkpzés ellon. a naíerv kiadások pT'en és pacifista jelszavakat hangoztatott. Amikor esrvs7^T meeresetf vele, hoerv kine^ veztÁV minisére! nőknek, nébánv nao mntva boz-zá fosott Sün^aTiOre mRp'ernsntéséhpz é« kiótní+o^e a vi^áo- lésrha+atrpiasabh ten^firii badi^î. VÖtői«t. Az. howv a japánok két hét alatt plfowlqltálr. legfeljebb a*t bizonv'tia. boírvr kitűnő katnniák. nem pedío* azt. hoo-v Ohamb^rlain r^oeszul ékítette. "Min d^neis étre bizonvíHa «z a néMqi azt b'roo-y más a; f#el őssejt ^Kes áfásban való mi'ít'öfíóc és más a^ ellenzéki T»^dóikban való krití/álá«. fRáiz lW"»w»Ttí Tjp+tek volna kiözpVbbí rtéldák.) Az elmúld héten

1 a honvédelmi tá^oa koWsaa-ve+e'enek tárává Iá sár» ál az esvvik ellenzéki kénviselő úr a nónzüervminiszter nrat srúnyosíi

tr

i úov anoiszitrofálta. mint • laissan örökössé valló nénziiq'ymiriszteriinkpt. Ő e'zt mep-roivásnak szánta, mi azonban itt náriferpnik soraiban a legwa

io,

viobh diVsérptripk könvveTtüTr, el. mert az >a, mes^p^őződésiink. bosrv ba valaki ilVeri vilá»é

0

'éR ideján hatodik éve ül már r» nénzüs'vmTniszteri székben, viseli ezt a; ' küzdelmet és védi pengőnk értékállandóságát, akkor ez a szaJkember csak dicséretet érdemel, nem pedig gáncsolt és megérdemli az egész ország bizalmát. Ez ziel kapcsolatban kötelességemnek tarjóm,, hogy a t. Ház figyelmét felhívjam egy közgazdasági visszásságra, amelyet ezekből a soroklból gyakrain emlegettünk és aposzirofAltunki. A pénzügyminiszter urat mint közgazdasági minisztert, mint csúcsminisztert szoktuk emlegetni és ma is hangzott el ilyen kijeién téis. Azonban sajnos, nem adatott meg neki a közgazdaság egységes irányításániak a joga, pedig ma már mindnyájan tudfruk s eat a hiányt mindnyájan érezzük, {Úgy van! Úgy van! jobb felől

1

. Zwj a szélsőb0ö.dalon.) de talán sohiaj nem éreztük ezt a hiiányt úgy, mint nwst, amikor a háború döntő fázisába lépett és a polgára arcvonal megbízható kiépítése a. tériméit Javak, igazságos szétosztásától és igazságos, józan árszinttől függ. Bizonyos, hogy az egyes tárcák, illetőleg az egyes miniszteriális osztályok közötti versengés ils megakad áIvoizza ennek keresztülvitelét, pedig ma ktöíclességünik volna» hogy az egész képviselőház pártküilönbsiéig nélkül és a« egész ország, is, ott álljon a kormány háta mögött ennek a küzdelemnek győzelmes befejezéséig. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy ez az egész küzdelem, amely előttünk 'áll, az életnek és a halálnak kérdése. Mi asak aa elétet választhatjuk, bármilyen gyötrelmes is az a küzdelem, amelyet meg kell küzdenünk a győzelmes befejezésig. Harmadik eset nincs. Még kevásibbé^ olyiain harmadik, "eset, amelyet a külügyig tárca költségvetésénél ; az egyik ellenzéki képviselő úr említett az egészi Ház nagy felháborodása közepette. (Rátz Kálmán: Mi volt az!

1 — Gzermann Antal: Itt voltál!) A közgazdasági életben szintié mindenki érzi ennek az egységes vezetésnek a hiányát, aimely a, különtoözlő szerveki öfeisizműködéséböl kimarad. Az ipari nyersanyag szétosztásánál tapasztalható rendszertelenség, az árszínvonalnak egy olyain nagy magasságba .való, "felfimelkedése, mind olyan kérdéjsek,^ amelyek ma már a pénzünk értékében való bizalmatlanságot idézhetik elő. (Rátz Kálmán: Hát nincsen árstokk?) Van. (Kabók Lajos: Papíron van!) A pénz értékállandóságat, ftékeiiidőben az aranyalap és a kivitel, valamint a behozatal mérlegéinek passzív vagy aktív volta állapítja meg. Háború idején természetesen ez aiz értékállandósítási alap megszűnik ós ennek ktövetkieiztt'

1ben magunknak kell kidolgoznunk azt az alapot, amelyre pénzünk értékét építhetjük. Ez elsősorban a munka, másodsorbiain a • termelt javak helyes és igazságos elosztása, hogy az elosztás nyugtalanságra ne vezessen, harmadszor pedig megfelelő árszint kiépítése. (Rátz Kálmán: Es a bizalom.) Az megvan, legfeljebb ,a képviselő úr részéről nincs meg. (Rátz Kálmán: A közbizalom a pénz iránt!) Az megvan a valóságban, ne féltse a képviselő úr; (ïauf; fer Gábor: A betétek nem ezt mutatják!) Ami a munkát illeti, mindenütt, • mind :a földművelés."* mind az ipar terén a háború Ötödik esztendejében is változatlan nyugalommal folvik a munka. Az ' ipari míunka térületén a hadvezetőség hadiüzemeket állított fel'és kationaitiszteket állított élükre. Ezek működése a legtöbb esetben nagyszerűen be is vált, különösen olyan esetben vált be, amikör- a hadiüzemi parancsnok kizárólag a rendészeti vonalon áll meg, ahol azonban a parancsnoki a termelés vonalába óhajt beavatkozni és a mérnökök és művezetői;