Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

Az országgyűlés képviselőházának $46. ülése 1Ù4S november %9-én, hétfőn. 33? íézményes gondoskodás van arról, hogy inté­zetek mindig vissza' tudják fizetni a betevők­nek a pénzüket, minden idolnál adék nélkül. A másik bizalmi kérdés pedig: az, hogy az a be­tevői aki betétjével a magyar gazdasági élet­nek lön segítsésére. tényleg ugyanolyan értékű pénzt kiaipjon vissza, mint amilyen értékű pénzt oda befizet. (HelwesMs a szélsőbe olda­lon.) T. Képviselőház! Ezt a bizalmat, mindkét bizalmat helyre kell állítani. Addig azonban, amíg ;a izit látom, hogy a si berek, a láuekere«kó­dok, a fekletepiac hiénái illegitim hasznukkal szembefordulnak a nemzet leg'v'itálisabfo érdé­keivel és a háború alatt vérüket hullató bon­védeiimk verejtékéből akarnak meggazdagodni: s amikor azt látom, hogy ezzel szemiben nine« meg aa eréHy, amelyre szükség van a mèjEQ&et erkölcsi és gazdasági érdekeinek megóvása céljából, nem vagyok abban a. helyzetbeini, hogy magam és pártomi névéiben elfogadjam a költ­ségvetést. (Helyeslés és taps a mélsőbalolda­lon. — A szónokot számban üdvözlik.) Elnök: Szólásra következük a, vezérszó­itok közült Porubszky Géza jegyző: Gr. Bethlen László! Elnök: Gr. Bethlein, László képviselő urat illeti a vszó. Gr. Bethlen László: T. Képviselőház ! Min­denekelőtt azzal kell kezdenem, hogy eltéről eg előttem szólott igen. t- képviselőtársamtól, nem tudok olyan részleteibe belemenni a költeégve­tés tárgyalásának, mint ő. E helyett azt val­lom, hogy a világháború ötödiki évében bet er­jesztett költségvetést egészen más sízem pont­ból, rhás adottságokkal és lehetőségekkel sza­bad ós kell bírálni, mint. a békeidőkben ké szült költségvetéseket szokás, (vitéz Jaross An­dor: Ügy van!) Azonkívül van egy másik szem­pont, amely engem vezet s ez az, hogy mi ta­lán nem vagyunk egészen tisztában ;azzal, hogy mi még nem vagyunk benne a totális háború­ban. Tehát ugyanakkor, amikor egyik kezünk­ke! építenünk kell s fenn kell tartanunk _és lehetőleg előbbre kell vennünk a mai hely­zeitet, ugyanakkor a másik kézzel ezekre a még nehezebb elkövetkezendő időkre keil fel­készülnünk­Ha most ilyen szempontfból tekintem, az állami köiltségvetést és az annak egyik részét képező pénzügyminisztériumi kötségvetésj. ­(Meskó Zoltán: Hol van főelőadó úr?) Eínök: Csendet kérek! Gr. Bethlen László: ... akikor megelégedés­ééi kell konstatálnom, hogy • nemzetünk a maga számtalan hibája, nehézsége és baja da­cára is, ma a középeurópai kisállamok között a legkonsiziolidáltabb helyzetben van, s erre ta­nulság éppen a tárgyalás alatt álló költségve­tés ife. Ugyancsak hasonló megelégedéssel kell konstatálom, hogy még a költségvetésünkben dominál a talán soha ilyen fontos szerepet be nem töltött, soha ilyen íontos szerep előtt nem állt honvédségünknek a dotálása, ugyanakkor áldozatról és lemondásról tulajdonképpen Odak a polgári vonalon van szó. Ennek ellenére azonban a "pénzügyminiszter úr módját tudta ejteni annak, hogy szociális vonalon továbbra is komolyan tudjunk előrehaladni és komoly jnveszticiófcra is sor kerülhessen. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az elmondottak után néhány konkrét kérdést tár­gyaljak és néhány konkrét kéréssel forduljak a pénzügyminiszter úrhoz. (Halljuk! Haljuk a baloldalon.) Elsősorban itt vannak a fix jövedelmű tiszt­viselők s alkalmazottak kérdései. Nagyon jól tudjuk, nincs meg a z anyagi lehetősége annak, hogy a tisztviselői fizetéseket még tovább is emeljük, viszont hallottuk, hogy a közellátás rendszeres fejlesztésével, beszerzési és elosztó­csoiportojc felállításával óhajt a pénzügyminisz ter úr rajtuk segíteni. De ezenkívül is számta 1­lan apróbb eszköz és mód van, amivel a köz­tisztviselőket segíteni tudjuk. Itt csak egyet veszek.elő. Szerintem feltétlenül aktuális volna az Otba-kérdés napirendre tűzése. Míg tudni illik a [magánalkalmazottaknak a Mabi. kere­tében megfelelő lehetőségük van. a biztosításra, ugyanakkor a köztisztviselőknél a helyzet nincs tisztázva és nincs megnyugtatóan rendezve. Ez két pomlfrra is vonatkozik. Egyik az, hogy a szakorvosi ellátás úgy, ahogy rendben van, azonban gyógy szer ellátási vonatkozásban, mű­tétek esetén, vagy hosszabb betegség esetén csak töredékét kapja meg a, köztisztviselő an­nak az összegnek, amibe a betegsége tényleg ke­rült. (Úgy vanf -a szélsőbaloldalon.) Szerintem, •tehát más álláspont nemi lehet, mint hogy meg kéli szüntetni azokat a különbségeket, amelyek az Otba. és a Mabi. között vannak s amelyek olyan súlyosan érvényesülnek a köztisztviselők hátrányára. Fel kell tehát emelni a. szolgálta­tások színvomalát a magánalkalmazotti szolgál­tatások színvouialáraL Rengeteg kistisztviselőt érint.ez, t. Ház és míg a magánalkáimiazottat nem teszi tönkre égy hosszabb betegség, addig -, egy köztisztviselőt feltétlenül tönkretesz. A másik szempont a köveitkező. A szakren­deléseik ügyét Budapesten gyakorlatilag úgy rendezték, hogy egy központi nagy rendelői i­tézménybe járnak be az Otba.-tagok. Az Otba. azonban az egész ország tisztviselőinek intéz­ménye lévén, feltétlenül kívánatosnak látsza­nék más városokbaini is ilyen- központi rendeliők­nek a felállítása. Itt bátor vagyok felhívni a figyelmet arra, hogy Erdélyben egyetlen ilyen rendelőnk sincs. (Egy hang a ba iwzépen: Bu­dapestre ke.\l feljönni.) Egy másik megoldásra váró probléma, amelyet a bizottságban is többször tárgyaltunk,. amellyel Demel Aladár igen t. képviselőtársáni is foglalkozott, a jövedelemadóalap 3600 pengős keretének felemelése legalább a kétszeresére. (Helyeslés.) Ma az a helyzet, hogy munkások is vannak, akik beleesnek a jövedelemadó fize­tésébe; sőt tovább megyek, tudok egy olyan esetről is, hogy egy lelkész, aki szórványszolgá­ilatot teljesít, szórványvidéken 1 működik és aki­hez 21 község tartozik, különben nem esett volna jövedelemadó alá, ellenben mivel sike­rült neki segítséget szereznie és a fogattartás is lehetővé vált számára, ennek következtében beleesik ebbe a kategóriába. Azt is meg kell említenem, hogy Kolozs­vár ma egyike legdrágább városainknak, éppen ezért tisztelettel kérném, hogy ha mód volna rá, méltóztassék Kolozsvárt az első .fizetési osztályba sorolni. Végül — habár nem ide tar­tozik — fixfizetésüekről lévén szó. meg. kelt emlékeznem arról a különbségről, amely a hadi­üzemi és nem hadiüzemi munkások között van.­Tudjuk, hogy a hadiüzemi munkásokat jobban dotálják, szociális - juttatásokat is kapnak S' ezenkívül 60°/o-os kötelező drágasági pót­lékot is. Ugyanakkor azonban e kötelezettség csak részben van meg a nem-hadiüzemeknél és ha csak az üzemtulajdonosa önként nem vál­lalkozik erre, ott sokkal rosszabbul vannak fizetve a munkások és más juttatásokban sem részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom