Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

Az országgyűlés képviselőházának 345. ülése* 1943 november 26-án, pénteken. 301 és hogy az oroszok ebből a csapásból felépülni nem, fognak. Elhangzott még tavaly is, sajnos a- miniszterelnök úrnak, mtiint külügyminiszternek ajkáról, hogy ezt a háborút még ebben az évben be fogjuk fejezni, -még pedig győzedelmesen. (Meskó Zoltán: Bár úgy lett volna! — Baky László: Hol volt ez? Nem hallottuk! — Rajniss Ferenc: Ezt Churchill is mondotta!) .Neim tudom,, hogy az ilyen jóslaitoknak mennyiben van buzdító hatásuk Termiétezetesen tévedni mindenki tévedhet a politikában, de ha egy vezetői ember téved, azt egy országnak kell megfizetnie, annak tehát tévedni nem; szabad. Mi tévedhetünk valamennyien, (Baky László: Tévednek is!) de vezető embernek nemi szabad tévednie. (Zaj a széláŐbuloldalon. — Baky László: Ezt nem hallottuk azért , a miniszterelnök úrtól- — gr. Festetics Domonkos: ösak a pápa nem tévedhet! — ZctjJ Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rátz Kálmán: Én azt hiszem, hogy nekünk a propagandából nagyon kevés hasznunk élg nagyon sok kárunk lett, (Egy hang a szélsőbal&ldalow: Ebből a beszédből is!) éppen azért már évek óta szorgalmaztam;, hogy valamiképpen meg kell változtatni propagan^dank szellemét és módszereit is egyaránt. (Gr. Fesíeties Domonkos: Ezt mondd el a propagandám inisztermek, die ne itt!) Azt örömmel látom, hogy az utóbbi időkiben mégis megszűntek a külföldi államfőket gyalázó képek. (Zaj áf felkiáltások a szélsőbalod a

1 mi: Melyik államfőit — Oláh György: Sztálint gyalázták? — gr. Festetics Domonkos: Honnan jöttek az első államfo-gyalázó képek 1 — Felkiáltásod a szélsőbaloldaion: Melyik az az államfő? — Oláh György közbeszól.) Elnök: Oláh György képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni, a képviselői úrnak lesz módjában felszólalásában válaszolni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Egyébként pedag figyelmezteteim a képviselő urakat, hogy párbeszédek nincsenek rendsze^resítve a Házban. (Derültség. — Ügy van! Ügy van!) Tessék felszólalását folytatni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az?- Melyik államfő? -— gr. Festetics Domonkos: Melyik államfő?) Festetics Domonkos képviselő urat rendreutasítom. Rátz Kálmán: A magyar hadsereg a tőle telhető legnagyobb erővel ment Oroszországba és ez az erő sajnálatos módon — mint annyiszor elmondottuk — anyagi felszerelésével egyetemhen tönkrement. Már most , miután ez az erőnk tönkrement, kantunk biztatásokat arranézve, hogy nem, fogják többé a magyar csapatokat a keleti fronton igénybevenni. Ennek dacára azonban- ez megtörténik. Én, miután beszédidőm lejár, csak annyit mondhatok, teljes hitemmel és meggyőződésemmel, hogy mindig atz az ellenség a. legveszélyesebb, ami a testünkhöz legkozebsbb ér. (Gosztonyi Sándor: Amelyik benn van, az a, legveszedelmesebb! A 'belső! — Zaj a szélsőbaloldalon.) tehát a közeli ellenségeink s elsősorban

1 Románia az. Én tehát azt mondom, hogy minden erőnket össze kell gyűjteni (vitéz Jaross Andor: A belső ellenség ellen!) mert nem tudjuk, hogy a jövő miként fog alakulni. Ezek az ellenségeink közel vannak. (Fdikiáltésok «as széhőbaoldaí\o\n\: Itt vannak! A belsők!) tehát azt indítványozom, hogy minden magyar katonát Magyarország határain kívülről vissza kell hoznunk haza és itthon összpontosítani... (E lemmondásofá a szélsőbalolda'ion. — Baky László: Ez a destrukció! Ezért mondta el az egésizet! — Felkiáltások a szé'sőbaioldalon: Elél! WjÖn le! — Meskó Zoltán: Az országot csak. szabadi megvédeni! Arról beszél, hogy az országot meg keli védeni! —•. Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni, (Folytonos zaj a s&élsőbaloMalon.) Kérem Jaross képviselő urat, szíveskedjék, csendben maradni. (Baky Lász ó: Én beszéltem!) Rátz Kálmán: ... aß itt körülöttünk lévő ellenségeink elleni összegyűjteni ' és idehaza minden anyagi kapacitásukat a saját honvédelemre felhasználni... Én nagyofn jól emlékszem arra, hogy a múlt világháborúban ... (Folytonos zaj és feHPÁiáltástok a szélsaba.oldalon: Lejárt a beszédideje! Üitfön le!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rátz Kálmán: A külügyi költségvetést az általános politika folytam sem fogadom el. (vitéz Jaross Andor: Hála Istennek! — Foly>tono® Zaj és közbeszólások a bal-, é§ szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Azt követeli, hogy hozzák haza a magyar katonákat! — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Boezomádi Szabó Imre jegyző: Csipak Lajos! (Zaj a szelsőbaloldahn.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (vitéz Jaross Andor közerők) Kérem Jaross képviselő^ urat, tessék csendben maradni. (Baky László: Közel van az ellenség, az egyszer biztos! Itt beint van!) Csipak Lajos képviselő urat illeti a szó. Csipak Lajos: T. Képviselőház! Az előttem felszólalók valamennyiem hangsúlyozták. milyen fontosak azok a problémák, amelyek e tárcával kapcsolatosak. Úgy érzem én is, hogy különösen^ olyan nép'nél, amely a történelmi erők ütköző pontjában áll,' a külügyi vitában minden elhangzott szó a nemzetnek nagy előnyére, de nagy kárára is válhat. (Ügy van! Ügy van! jobbfelő

1 és a középen.) Rendkívül sajnálom, hogy jelenleg nem látom azt a, külpolitikai együittgondolgodást, amely az utóbbi években a magyar közvéleményben, hála Istennek általános volt. Ha voltak; is itt nézeteltérések a magyar belpolitikában, továbbá gazdasági vonalom, die valamennyien éreztük, a magyar nemzetnek minden pártja és minden vezető férfia érezte azt, hogy a külpolitikai vonal olyan noli ' me längere, amelyet mem lehet könnyen személyes, szubjektív érzésből kifolyólag úgy érinteni, hogy abból a nemzetnek esetleg nagy kára származzék. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen. — Baky Lászó: Nem minden párt érzi!) Éppen ezért reflektálok az előttem felszólaló utolsó molndatára, amely kapcsolatos BajcsyZsilinszky Endre képviselő urnáik azzal a mondatával, amelyben a. magyar haderőnek a magyar határokra való vonását követelte. (Zaj.) A magyar határokat valamennyien féltve féltjük (Ügy van! Ügy van! — Árvay Árpád: A legdrágábbak!) I)e értsék meg azt. hogy más a magyar határ és más a magyar védelmi