Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

Az országgyűlés képviselőházának 345. Európában a vallásszabadságot és a vallási egyenlőséget. (Maróthy Károly: Idejutottunk! A zsidókérdéshez! Natessék! — Mozgás' és el­lénmondások a balközépen. — Eg>y hang a bal­középen; A vaí.ásszabadság nem zsidókérdés!) Ilyen múlt és egy nemzetnek annyi ször­nyű megpróbáltatása után Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre, LL Rákóczi Ferenc és végül! Kossuth Lajos szabadságharcai után, (Baky László: Ez­zel csak kendőzi a következő mondanivalót!) melyek egytől-egyig a puszta Önvédelem küz­delmei voltak: ezeréves távlatbam először ment bele Magyarország világnézeti jellegű, politi­kailag igen gyengén megokiolt, szerződésileg pedig elő nem írt_ háborúba). És vállalta köny­riyelmü államférfiak vezetése alatt- . . (Nagy zaj jobb- és balt elől. — Ilovszky János: Kik azok? — Maróthy Károly: Nagyon jó! Köny­nyellmű államférfiak! — Gosztonyi Sándor: És ezt el kell tűrnünk?! Háború idején! — vitéz Jaross Andor; Így lehet beszélni a háború­ban?! — Baky László: A revízió ellen beszél! — Zaj. — Elnök csenget. — Gosztonyi Sándor: Szégyelje magát! — Balogh László: Ezzel azo­nosította magát Pápán? 1 — Ilovszky János: Ki kellene rakini innét!) • Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ilovszky képviselő uriat kérem;, maradjon csendben. Bajcsy-Zsilinszky Endre: ... azt az ódiu­mot, hogy a Trianonban megtaposott és szét­darabolt; Csojnlka-Magyarország túltegye ma­gát a szigorú országyédelem keretein, melyek pedig més: Mátyás királyt is kötötték és kor­látozták a magyar birodalom leg dia dal masat» h borszakában. (Zaj a szélsőbaloldalonj Az egyetlen értelmes tennivaló Jugoszlá­via összeomlása után az lett volna, ha az aniairchia megelőzésére, évezredes kötelezettsé­geink értelmében mind magyar véreink, mind egyéb honfitársaink iránt ; rendőrileg meg­száll juk a Szent Koronától elszakított Délvi­déket (Gosztonyi Sándor: Rendőrileg? Kato­nai beavatkozás volt! — vitéz Jaross Andor: így szól a memorandum! — Gosztonyi Sán­dor: Hősi harcoki voltak!) Elnök: Gosztonyi képviselő urat figyel­meztetem, maradjon csendben! Bajcsy-Zsilinszky Endre: Jogos és súlyos tanulságok során belénk idegződött félelmünk Európa bolsevizálódásától, pedig legfeljebb arra indíthatták volna a magyar nemzetet, hogy önkéntes szabad-csapatokat kiüld jön ki az orosz frontra más an ti bolsevista meggyőző­désű népek módján. Végül az elemi nemzeti és állami életösztön, nem is az évezredesen kicsi­szolt magyar politikai értelem, kellett volna diktálja a nemzetünknek és kormányunknak (Baky László: Ezt itt el lehet mondani! — Felkiáltások a szelsőba\loldalom 1918-ban is így kezdődött!) azt az elemi böleseséget, hogy. fölöslegesen, kéretlenül, vagy akár kérten is ne üzenjünk hadat az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak, ahol egy vagy másfélmillió magyar testvérünk él (Zaj a szétsőbaloldaíon. — Baky Lász.ó: 1918-ban is így beszéltek! — Ügy van! ŰjSy ixm! — Zaj a szélmba-.oldalon.) szabad sagban és nagy megbecsülteitésben, hanem finn vérrokonaink módjára, minden háborús kockázatom; keresztül óvjuk és mentsük Magyar ország oly mérhetetlen jelentőségű diplomá­ciai kapcsoílaitait az Egyesült ÁllamokkiaL Ez lett volna a történelmileg előírt és vál­tozhatatlan magyar külpolitika józan kerete­Ki milyen mértékig felelős a magyar politiká­nak; bekövetkezett végzetes fordulatáért ,(v J téz ülése 1943 november 26-án, pénteken. 2 83 Jaross Andor: Mint 1918-ban!) s minő külső és belső tényezők játszottak közre benne, enneik el­döntése más időkre tartozik- Most csak az nézzük, hogy bontakozhatunk ki egy olyan csapdából (Állandó zaj és felkiál ások a szélső­kcloldalon: Hol a csapda? Nem csapda! — Ma­róthy Károly: A memorandum őszintébb, mint a képviselő úr! — Elnök csenget.), amelyfbiei a nemzet maga — jóiéi ékkel állíthatom — gyanút­lanul' esett bele. Semmiféle szerződésesi kötelezettség- nem írta elő számunkra pártunk felfogása szerint, hogy egyetlen katonát is, adjunk ebbe a hábo­rúba. (Zaj és ellenmondások \a\ szélsőbaifolda on. — Baky László: Bácskát is hagyjuk?!) Ha ad­tunk katonát és engedtük kellő felszereltség híján itt felmorzsolódni második hadseregünket és annak keservesen összeszerkesztett felszere>­léisét, mindest szerződéses kötelezettségen kívül tettük. (Baky László: Ez destruálás a honvéd­ség feléi!) Tehát bármikor, szószegés és szerző­désszegési ódiuma nélkül is visszavonhatjuk haderőnket ebből a háborúból. S mert a, nemzeti önvédelem parancsa nélkül kötelez bennünket, hogy védjük határainkat mindenkivel »szemben, , (Felkiáltások <í szélsőbaloldalon: Ez d 'strukdó! Ezt szabad mondani? —. Gosztonyi Sándor: Ezt szabad mondani háború idején?) a miniszter­elnök úr állásfoglaCása szerint is. elsősorban egy olyan új kisantant támadó szándékaival »zemben, (Folytonos nagy zaj à szélsőbalolda­lon.) mely hajszálnyira sem barátságosabb irá­nyunkban, mint volt a régi, sem; Horvátország (Maróthy Károly: Budapesten védjük, a* hatá­rokat? Károlyi is ezt mondta! — vitéz Jaross Andor: El ùethet ezt a képviselőházba.» mon­dani? — Felkiáltások a, szélsőbaloidaon; Ször­nyűséff!) sem Szlovákia, sem Bene» Csehor­szága, sem Antonescu, sem Maniu Romániája felől: elemi kötelessége a magyar politikának, kormánynak és országgyűlésnek az ország min­den katonai erejét a maximumig fejleszteni és kinn lévő haderőnket visszavonni és összpon­tosítani országunk védelmére. (AUxtitdó zaj a, szélsőbaloldalon. — vitéz Jaross Andor: Ezt el lehet mondani a magyar képviselőházban!) Ém csak némileg élesebben fogalmazom meg azt, amit a miniszterelnök úr is kifejezésre juilá­tott- (vitéz Jaross Andor: A nemzetnek nem szabad ezt eltűrnie!) •Elérkezett az ideje annak, hogy most már minden katonai erőnket államunk önvédelmére gyűjtsük, összpontosítsuk, és felkészítsük. Nincs és nem lehet egyetlen katonánk és egyetlen töl­tényünk sem másra, minit országúak öif védel­mére. (Gosztonyi Sándor; Ezzel destruálja a katonaságot! — Baky László: Ezt nem merte tegnapelőtt elmondani a képviselő ur!) Semmi­féle szerződéses kötelezettség nem terhel ben­nünket más irányban. Ha terhelnie is, akkor is visszakoznunk kellene az önvédelem vonalára. De míg Olaszországnak egy nagyon ko­moly, életre-halálra szóló szerződést kellett cserbenhagynia, hogy létét védelmezze, '(Fel­kiáltások a jobboldalon: Kellett? — Gosztonyi Sándor: Botrány, hogy háború idején ilyet szabad elmondani! Ez 1918! — Baky László: Előkészíti a kommunizmust!) addig Magyar­ország abban a sokkal kedvezőbb erkölcsi és politikai helyzetben van, hogy eddig is többet teljesített szövetségese oldalán, mint amire kötelezve vol't. (Zajos e íenmondásoX és felkiál­tások a sízélsőbaloldalon: Lovászy Márton!) Maga a szövetség pedig, mely politikailag és jogilag egyaránt az olasz-német tengelyre éüült

Next

/
Oldalképek
Tartalom