Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-345
Az országgyűlés képviselőházának 345. Európában a vallásszabadságot és a vallási egyenlőséget. (Maróthy Károly: Idejutottunk! A zsidókérdéshez! Natessék! — Mozgás' és ellénmondások a balközépen. — Eg>y hang a balközépen; A vaí.ásszabadság nem zsidókérdés!) Ilyen múlt és egy nemzetnek annyi szörnyű megpróbáltatása után Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre, LL Rákóczi Ferenc és végül! Kossuth Lajos szabadságharcai után, (Baky László: Ezzel csak kendőzi a következő mondanivalót!) melyek egytől-egyig a puszta Önvédelem küzdelmei voltak: ezeréves távlatbam először ment bele Magyarország világnézeti jellegű, politikailag igen gyengén megokiolt, szerződésileg pedig elő nem írt_ háborúba). És vállalta könyriyelmü államférfiak vezetése alatt- . . (Nagy zaj jobb- és balt elől. — Ilovszky János: Kik azok? — Maróthy Károly: Nagyon jó! Könynyellmű államférfiak! — Gosztonyi Sándor: És ezt el kell tűrnünk?! Háború idején! — vitéz Jaross Andor; Így lehet beszélni a háborúban?! — Baky László: A revízió ellen beszél! — Zaj. — Elnök csenget. — Gosztonyi Sándor: Szégyelje magát! — Balogh László: Ezzel azonosította magát Pápán? 1 — Ilovszky János: Ki kellene rakini innét!) • Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ilovszky képviselő uriat kérem;, maradjon csendben. Bajcsy-Zsilinszky Endre: ... azt az ódiumot, hogy a Trianonban megtaposott és szétdarabolt; Csojnlka-Magyarország túltegye magát a szigorú országyédelem keretein, melyek pedig més: Mátyás királyt is kötötték és korlátozták a magyar birodalom leg dia dal masat» h borszakában. (Zaj a szélsőbaloldalonj Az egyetlen értelmes tennivaló Jugoszlávia összeomlása után az lett volna, ha az aniairchia megelőzésére, évezredes kötelezettségeink értelmében mind magyar véreink, mind egyéb honfitársaink iránt ; rendőrileg megszáll juk a Szent Koronától elszakított Délvidéket (Gosztonyi Sándor: Rendőrileg? Katonai beavatkozás volt! — vitéz Jaross Andor: így szól a memorandum! — Gosztonyi Sándor: Hősi harcoki voltak!) Elnök: Gosztonyi képviselő urat figyelmeztetem, maradjon csendben! Bajcsy-Zsilinszky Endre: Jogos és súlyos tanulságok során belénk idegződött félelmünk Európa bolsevizálódásától, pedig legfeljebb arra indíthatták volna a magyar nemzetet, hogy önkéntes szabad-csapatokat kiüld jön ki az orosz frontra más an ti bolsevista meggyőződésű népek módján. Végül az elemi nemzeti és állami életösztön, nem is az évezredesen kicsiszolt magyar politikai értelem, kellett volna diktálja a nemzetünknek és kormányunknak (Baky László: Ezt itt el lehet mondani! — Felkiáltások a szelsőba\loldalom 1918-ban is így kezdődött!) azt az elemi böleseséget, hogy. fölöslegesen, kéretlenül, vagy akár kérten is ne üzenjünk hadat az Amerikai Egyesült Államoknak, ahol egy vagy másfélmillió magyar testvérünk él (Zaj a szétsőbaloldaíon. — Baky Lász.ó: 1918-ban is így beszéltek! — Ügy van! ŰjSy ixm! — Zaj a szélmba-.oldalon.) szabad sagban és nagy megbecsülteitésben, hanem finn vérrokonaink módjára, minden háborús kockázatom; keresztül óvjuk és mentsük Magyar ország oly mérhetetlen jelentőségű diplomáciai kapcsoílaitait az Egyesült ÁllamokkiaL Ez lett volna a történelmileg előírt és változhatatlan magyar külpolitika józan kereteKi milyen mértékig felelős a magyar politikának; bekövetkezett végzetes fordulatáért ,(v J téz ülése 1943 november 26-án, pénteken. 2 83 Jaross Andor: Mint 1918-ban!) s minő külső és belső tényezők játszottak közre benne, enneik eldöntése más időkre tartozik- Most csak az nézzük, hogy bontakozhatunk ki egy olyan csapdából (Állandó zaj és felkiál ások a szélsőkcloldalon: Hol a csapda? Nem csapda! — Maróthy Károly: A memorandum őszintébb, mint a képviselő úr! — Elnök csenget.), amelyfbiei a nemzet maga — jóiéi ékkel állíthatom — gyanútlanul' esett bele. Semmiféle szerződésesi kötelezettség- nem írta elő számunkra pártunk felfogása szerint, hogy egyetlen katonát is, adjunk ebbe a háborúba. (Zaj és ellenmondások \a\ szélsőbaifolda on. — Baky László: Bácskát is hagyjuk?!) Ha adtunk katonát és engedtük kellő felszereltség híján itt felmorzsolódni második hadseregünket és annak keservesen összeszerkesztett felszere>léisét, mindest szerződéses kötelezettségen kívül tettük. (Baky László: Ez destruálás a honvédség feléi!) Tehát bármikor, szószegés és szerződésszegési ódiuma nélkül is visszavonhatjuk haderőnket ebből a háborúból. S mert a, nemzeti önvédelem parancsa nélkül kötelez bennünket, hogy védjük határainkat mindenkivel »szemben, , (Felkiáltások <í szélsőbaloldalon: Ez d 'strukdó! Ezt szabad mondani? —. Gosztonyi Sándor: Ezt szabad mondani háború idején?) a miniszterelnök úr állásfoglaCása szerint is. elsősorban egy olyan új kisantant támadó szándékaival »zemben, (Folytonos nagy zaj à szélsőbaloldalon.) mely hajszálnyira sem barátságosabb irányunkban, mint volt a régi, sem; Horvátország (Maróthy Károly: Budapesten védjük, a* határokat? Károlyi is ezt mondta! — vitéz Jaross Andor: El ùethet ezt a képviselőházba.» mondani? — Felkiáltások a, szélsőbaloidaon; Szörnyűséff!) sem Szlovákia, sem Bene» Csehországa, sem Antonescu, sem Maniu Romániája felől: elemi kötelessége a magyar politikának, kormánynak és országgyűlésnek az ország minden katonai erejét a maximumig fejleszteni és kinn lévő haderőnket visszavonni és összpontosítani országunk védelmére. (AUxtitdó zaj a, szélsőbaloldalon. — vitéz Jaross Andor: Ezt el lehet mondani a magyar képviselőházban!) Ém csak némileg élesebben fogalmazom meg azt, amit a miniszterelnök úr is kifejezésre juilátott- (vitéz Jaross Andor: A nemzetnek nem szabad ezt eltűrnie!) •Elérkezett az ideje annak, hogy most már minden katonai erőnket államunk önvédelmére gyűjtsük, összpontosítsuk, és felkészítsük. Nincs és nem lehet egyetlen katonánk és egyetlen töltényünk sem másra, minit országúak öif védelmére. (Gosztonyi Sándor; Ezzel destruálja a katonaságot! — Baky László: Ezt nem merte tegnapelőtt elmondani a képviselő ur!) Semmiféle szerződéses kötelezettség nem terhel bennünket más irányban. Ha terhelnie is, akkor is visszakoznunk kellene az önvédelem vonalára. De míg Olaszországnak egy nagyon komoly, életre-halálra szóló szerződést kellett cserbenhagynia, hogy létét védelmezze, '(Felkiáltások a jobboldalon: Kellett? — Gosztonyi Sándor: Botrány, hogy háború idején ilyet szabad elmondani! Ez 1918! — Baky László: Előkészíti a kommunizmust!) addig Magyarország abban a sokkal kedvezőbb erkölcsi és politikai helyzetben van, hogy eddig is többet teljesített szövetségese oldalán, mint amire kötelezve vol't. (Zajos e íenmondásoX és felkiáltások a sízélsőbaloldalon: Lovászy Márton!) Maga a szövetség pedig, mely politikailag és jogilag egyaránt az olasz-német tengelyre éüült
