Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-345

Az országgyűlés képviselőházának 345. .•felé); "Aljas, becstelen beállítás, védelmet ké­rek az elnök úrtól. (Zajos felkiáltások a szé 7 so­tyalotddlon: Micsoda bestéd? — Bjaky László:, Ez parlamentáris hang?) Elnök: Zsilinszky képviselő urat... (Nagy zaj a steéteőbafykiajon. — Lili János é yadat verve közbes&ó.) Lili képviselő lírait kérem, mariadjotni csendben és ne verje ,a padot. ~ Zsilinszky képviselő urat etzérfc a súlyos ^ sér­tésért rendreutasítom, (Helyeslés a szésőbal­oí'aWpn.) Bajcsy-Zsi ftaszky Enidtre: Bocsánatot ké­rek, de amikor az embert jóformán hazaáru­lással vádolják, mintdem tisztességes magyar emiberben fel kell, hogy támadjon a fölháborodás, (Foytonos zaj a szelsőbalo\M^\m. — Liü Já­nos: A miskolci beszédben feltámadt! Miskolc con megmondták ezt! — Lovszky János: Ezért a beszédért Mátyás királyié huszonötöt kapott volna!) Magam és pártom nevében is azt val­lóim... {Zaj a\ sizê^bau^aldcdlom es a jobbo da­lon. — Ilovszky János közb&szö}. r- Gosizftonyi Sándor: Történelmi órát tart!) Elnök: Lili képviselő urat figyelmeztetem, szíveskedjék most már csendben maradni! Bajcsy-Zsilinszky Endre: ...azt vallom, hogy ami legközvetlenebb' és legmaibb fel­adataink is, tetteink és mulasztásaink' is csak ennek az évezredes történelemnek a távlatá­ban és mértékel szeri'nit nyerhetnek) igazolást vagy elítéltetést. Nehezen tudom elképzelni, hogy akár a túlsó oldalon, akár aa ellenzék túlsó oldaláni bárki m ezekkel az elvi megálla­pítiásiaimmal sikerrel szállhatna szembe. (De­rültség és z j )at szélsőba\lo(\áWomi — Andréka Ödön: Kolosszális!) Pártommal jóhiszemű, megbecsülő, de éles külpolitikai ellenfelei vagyunk iái t. miniszter­elnök úrnak és kormányának. (Zaj. — Gosz­tonyi Sándor: Háború idején!) Ebből sohasem csináltunk titkot. Mégis a mi ellenßeki olda­lunkon is, a minden magyar embert magasabb eszmei egységbe foglaló oszthatatlan magyar nemzet és a területileg sérthetetlennek val­lott történelmi Magyarorsizág hitvallásával (Zaj a szélsőbalölaalon.) hfallgattruk *és fogadtak a tisztelt miniszterelnök úr be­szédeit a költségvetési vita élén. Jól megje­gyeztük magunknak egy és más pregnáns megállapítását. Többek között ezt mondta a miniszterelnök úr (ofyJm&a): »Első bemutat­kozó beszédemben, amikor azt mondottam, hogy hadiseregünkkel részt kell vennünk eb­ben a hadjáratban, nem írhattam bele azt, hogy én egy fait accompli-t vettem át...« No«, nemcsak az igen t. miniszterelnök 1 úr (Baky László: Ehhez mit szól ai kormánypárt'? — Zaj és mozgási a szélsebafoldMon. — Maróthy Károly: Bajcsy húzza alá! a miniszterelnök szavait! Nem rcssz!) vett át fait accompli-t elődjétől és éppenséggel nemcsak hadsere­günknek kellő felszerelés nélkül való korábbi lelkiismeretlen feláldozása körül. (Nagy zaj és é.énk ell)enmowdások a szélsőbtífoléaion.) Az égése magyar neamzet és az egész magyar országgyűlés is a fait acoonipli-k- egész,' soro­zatával került szembe az utóbbi években. (Zaj és é^érili eBen]mondámk #1 széls&baPioildo ion. — Baky László: Lelkiismeretlen feláldo­zása? Eat lehet mondani uraimi? Ezt lehet szó nélkül tűrni. — Maróthy Károly: Ne Ibecstele­nátse meg & magyar hősöket! — E*nök csen­ülése 1943 november 26-án, pénteken. 281 get. — Andréka Ödön: Ne bántsa a hősi halot­takat! — Folytonos nügy zaj.) Elnök: Baky képviselő urat kérem, míarad­joni csendben, Zsilinszky képviselő urat pedig figyelmieizitieteim^ szíveskedjék olyian kiifedeaá-' sekkel bírálatot mondani a külügyi tárca költ­ségvetéséről, amelyekkel nem fogja a Ház nyu­galmát veszélyeztetni. A képviselő urat ezért a kifejezésért, hogy »lelkiismeretlen feláldozás«, rendreutasítom. (Zaj balfeM.) '.. Csendet kérefe a baloldalon, képviselő urak. Méltóztassanak a szónok beszédének elbírálá­sát az elnökre bízni és ne méltóztassanak a tanácskozás méltóságteljességét és nyugalmát zavarni. Bajcsy-Zsilinszky Endre: S ha a t. minisz­terelnök úr szükségesnek érezte, hogy mint a magyar kormány feje m«sszehangzó májusi beszédében bizonyos mértékig distanszirozzia magát elődjének politikájától s ettől a beszé­détől számítsa a magyar külpolitika; változat­lanságát... (Kölcsey István: Ez nem áll! — Felkiáltások o\ szétsőbalotdalon: Mi az. hogy \disztamzirozza ? — Kölcsey István: Kosszta! magyarázza a képviselő úr! Ne tessék félre­magyarázni! — Ilovszky János: Ne olvassa, mondja el, amit akar! Miért tart felolvasást 1 ? — Nagy '&& — Elnök csenget. — Gosztonyi Sándor: Valljon színt! Színvallást akarunk! — Andréka Ödön: Piszkos destruálásl — Foly­tonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Ilovszky János: Mondja e] amit akar, ne ol­vassa! — Zaj'a széhőbaíoMdíon. — Ilovszky János: Ne előre betanult beszédet mondjon el itt! — Andréka Ödön közbeszól.) Andréka kép­viselő urat kérem, szíveskedjék csendben ma radni. (Ilovszky János: Ne olvasson! — Ál­landó zaj.) Ilovszky képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Bajcsy-Zsilinszky Endre: ...mint ahogy e költségvetési vitai során kifejezte s egyben haderőnk felhasználására vonatkozólag az örö­költ fait accomli-t is hangsúlyozza: senki se >• csodálkozzék azon, ha a mi pártunk, ellenzéki és pedig nem máról-holnapna kelt... (Baky Lász.ó: Ezt a beszédet ki cenzúrázta? — Ma­róthy Károly: Newyorkból dirigálják! — Andréka Ödön: Ellenség vagy nem ellenség? 1 — Nagy zaj a szélsőbaloldalion.) Ernők: Csendet kérek, képviselő urlak. Bajcsy-Zsilinszky Endre: ...hanem 1939-ig visszamenő ellenzéki felfogásárai hivatkozva, a magyar külpolitika viteleben a maga részé­ről is megállapítja nemcsak a miniszterelnök úr által említett fart accompli-t, hanem a fait accompli-k amia soroizatát is, amelyek ellen sohasem mulasztottuk el a rendelkezésünkre álló alkotmányos eszközökkel valló tiltakozást. (Maróthy Károly: Mit kellett volna, tennünk képviselő úr? Mondja meg? — Zaj a szélső baloldalon. — EinÖk csenget. — Maróthy Ká­roly: Mondja meg. mit kellett volna tennünk? 1 Mondla meg? — Elnök ismételten csenge ) Meg kell azonban mondanom, hogy nem e til­takoziások felemleigetése (Fol l y ionos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) és Összegezése a célom, nem is a felelősség parlamentáris felvetése. r Mit érne elvi győzelmünk a (felelősség kérdésében, ha közben elveszi Magyarország? (Nagy zaj és eílibenmondások a széísőbaloldaTon. — Felkiál­tások a SiS'élsőbaMdalom: Miért vtszne el? — Gosztonyi Sándor: Háború idején ilyeneket beszél! — E^nök csengést. — Megújuló, folyto­nos zaj a jobb- és baloldailpn. -— A viharcsengd megszólal.) 39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom