Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
ii Az országgyűlés képviselőházának 344. időknek megfelel. (Rapcsányi László: Nem rajtuk múlik, hogy sorbanállamak!) • A rendeletekről és a törvényes inté&kedét«eikről több képviselőtársaim szólott. Én kénytelen vagyok ezeket megemlíteni különösen délvidéki vonatkozásokban. Mi egy egészen; más jogrendszerből, más gazdasági r eridszer bői jöttünk á felszabadulás utáni az anyaország gazdasági rendszerébe, s nem ismérvem az előírásokat, a rendeletek tötmegét, — a már maglévőket — egy stráfkocsival hozták, a többieket is egymásután, lehetőleg gyorsain, (Derültség balfelől.) úgy, hogy a rendeleteknek általában csak: a hátrányait élveztük,, a nélkül, hogy; az előírások előnyeit is élvezni tudtuk volna. Hogy megmaradjak! az előbb említett műtrágya és más szükséges anyagok igénylésénél, egy-két» sőt három év kellett ahhoz, hogy megtaláljuk! atz utat és módot, miként juthat egy termelő gazda például péti sóhoz, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, mert a kenderteirmelést láa itteni állapotoknak megfelelően csak úgy tudták elképzelni, hogy élőre lekötjük a kendert egy bizonyos gyárnak és akkor mz a gyár le&z sizívea majd kiutalni 30 vagy 40 kilogramm péti sót- Miután nálunk nem bíztatás, nem gyári irányítás kellett hozzá, mert mindenki a saját iniciativája alapján is termelt, egyszerűen hatósági támogatás vagy lítbaágazítás kellett volnla aibban az irányban, hogy a szükséges nyersanyagokat, akár a péti sót, akár a műtrágyát, akár a gépeket, akár mást megklaphaissuk. Az árszabályozással kapcsolatbani meg kell mondanom, hogy éppen a gépkereiskedőki és ai nagy gyári üzemek részéről történik olyan legálisnak mondható ártúllépés, amit kénytelen vagyok megemlíteni. Megrendeli ugyanis a gazda a gépet, ezt a gépet előre kifizeti és félév vagy háromnegyed év múlva visszakapja a pén>zét azzal, hogy a gépet nem lehet előállítani, vagy pedig megkapja a felszólítást, hogy most már kétszeresébe vagy háromszorosába kerül. Mindezeket csak azért hoztam fel, t. Ház, mert feltétlen bizalmam van a közellátási miniszter úr személye iránt!, (Derükség a széhőbakddafon.) mert az eddigiek alapján, különösem! a közellátás terén, a Jurcsek-rendszerrel) teremtett állapotok miatt az a meggyőződésem, hogy amit meg lehetett tenni a búzával, a burgonyával, a hízott sertéssel, a tengerivel, azt meg lehet tenni az iparral is, meg lehet tenni mindeni más téren is. (Élénk helye lés és taps.) Mivel a miniszter úr szakértők ellenvéleménye elténére is keresztülvitte a (mezőgazdaság irá^ nyitását és a mezőgazdasági termékek jelenlegi összegyűjtési módját, arra kérem, építse ki ezt a rendszert (Helyesl&s.) s biztosítsa az országot, biztosi tea a közrendet s biztosítsa a közellátást. . A költségvetést elfogadóim (Élénk éljenzés és taps a johbfoláhlon es ai középen, — A szánó-* kot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik'! Boczonádi Szabó Imre jegyző: Boros János! Elnök: Börcs János képviselő urat illeti a a szó. Börcs János: T. Ház! Nagy élvezettel hallgiattam a közellátási tárca mindea egyes 1 szónokát, de mondhatom, lábba a dilemmába kerültem, hogy nemi tudtam hamarosan megállapítani: hol vani most az ellenzék 1 ? Az összes felszólalók ugyamaizon a vonalon futottak (Zaj. — Felkiált iúsok balfelől: Egység!) és éppen; ezért esodálr kozom, hölgy amikor a mi vezér szónokiunk, Németh Andor képviselő' úr erről az oldalról bíülése 1943. november 25-én, csütörtökön. 251 rálta a költségvetést, a túloldal vezérszónoka, Ériek© Valér képviselő úr őt rövidlátással vádolta.. Nagyon szerettem volniai, ha képviselőtársam végighallgatta volna ezeket a vitákat ós akkor egészen bizonyos, hogy ilyen kirohanás kísértésébe! többé nem esett volna. (Papp József: Rájött volna, hogy ő a rövidlátó! — Gaal Alajos: Ö is bírálta!) Kuncze Géza képviselőtársunk azt kérdi, hova tűnt el a vágóhídon kimutatott bőr! Kényes dblog 1 olyan kérdést intézni a közellátás- > ügyi miniszter úrhoz, (Szász Lajos közellátás- ' ügyi miniszter: Miért kényes 1 ?) hogy egy hatósági helyen levágott állatok bőre hova tűnt el! En; ezt a; kérdést niem ákíarom tovább feszegetni, (FelkiáUésotk: F'eszegetheti!) engedQiék meg azonban, hogy tapasztalatból rámutassak egy-két ilyen esetre. Amikor a közellátásügyi miniszter ÚE az ötezer lakosom aluli községekben 1 nem adta ki a vágóje>s:yeket, vagyis e községek húsellátását nem biztosította, ezeknek a községeknek a mészárosai a következőképpen! segítettek a húsellátásom (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldaton.) Levágták, a marhát és a borjút, á bőrét elégették és azzal olvasztották feli a szarvasmarhából előállított faggyút. (Jurcsek Béla: Ezt fel kellett volna jelenteni! — Mozgás.) Sigray képviselőtársam a rég! rendszerben keresi az okát annak, hogy nemi volt elegeiidő tengerink|. Nem tudom, hogy Sigray képviselőtársam foglal'kozott-e a kérdéssel, de tudvalévő, hogy nekünk) a háború előtt sem volt soha elegendő tengeri készletünk Magyarországon és békeidőben is mindig«ráy oltunk szorulva arra, hogy akár Jugoszláviából vagy Romániából, akár a tenger túlról szerezzük be a szükséges 'tengerit, hogy szükségletünket fedezhessük. Meixner képviselőtársam a kataszteri t'jszta jövedelem nem igazságos megállapításában: Tátja a Jurcsek-féle terv keresztülvitelének! az akadályát. Ebben sok igazság van. Állandóan hangoztatjuk erről az oldalról, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása elavult dolog és ahogyan Thassv Kristóf t képviselőtársam, mondotta, a kataszteri koronák most újonnan beállított megállapítása is igaz'Ságtialiaíniságokra' vezet. Eklatáns példákat hoztam abban az időben a földbirtokreformmal kapcsolatban községemből a Ház elé, hogy az aíkikior megállíajpított három és fél 1 aranykoronában felvett kataszteri tiszta jövedelem hét és fél aranykoronára tornászta fel magát. Csoór képviselőtársam azt említette, hogy sok a kereskedőnk. Ebben sok igazság van, mert ha csak a szénkereskedőiniket nézzük, laizt látjuk, hogy a régi világban Nlagy-Magyarországon 2500 szénikereskedőnk volt. Igaz, hogy ez mind zsidó volt, de meg is gazdagodtak alaposan. Ezzel szemben éppen kétszeriannyi van ma, amikor korlátozott mértékiben kapják a szenet és a' fát. Természetes, hogy ha a kereskedői igazolványokat ilyen bőkezűen szórják, akkor ezeket a kereskedőket nagyon nehéz ellenőr ízrii, (Földesi Gyula: Sok az eszkimó!). T. Ház! Mielőtt azonban a bírálatba kezdenék, kijelentem, teljesen távol áll tőlem, hogy bírálatombia támadást vigyek bele. Mi erről az oldalról is elismerjük, hogy a közellátásügyi miniszter líraiak és környezetének soha sincs valami rózsás helyzete, miért« a közellátási minisztériumot szükségszerűen mindig iákkor állítják fél, amikor már baj van. Lelketlenség volna tehát, ha támadnánk, amikor ennek a minisztériumnaki tényleg óriási támadási felülete vaui. Amikor mi kritikát gyakorolunk, ezt 34«
