Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
248 Az országgyűlés képviselőházának 344. ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. hogy iha most egyes kereskedőket kijelölési jogokkal, hitbizomiányokkail fenn is tart, még nem bizonyos, hogy- azokból kereskedők lesznek, nem bizonyos azért, mert éppen ezáltal veszr tik el a kereskedésre való készségüket, illetve nem szerzik meg azt a képességet, hogy a íküzr delmes életben is helyt tudjanak állni, éppen ezért, mert ilyen segítségben részesülnek (Rátz Káümán: Élvező réteg!) és ha el főig következni az az idő, amikor a kijelölések semmisek, érvénytelenek lesezmekt, ezekből nemi l'usz tovább kereskedő. A miniszter úr említette!, hogy ma sokan talán azért törekednek erre a pályára, mert köinsnyű haszonstzerzesi lehetőséget látnak benne. Nagyom helyesnek tartom, hogy tessék alaposan megvizsgálni, ki 'kapjon kereskedelmi jogosítványt, bár mondjuk, .ez nem tartozik szorosan a közellátásügyi miniszter úr ügyköréhetz: zárjuk ki a kereskedők sorából azokat, akik valóban csalk konjunkturális hasznot akarnak ott keresni; aki azonban egyáltalában kereskedői jogosítványt kapott valamilyen szakmára!, az telje» mértékben gyakorolhassa is azt. Sajnálom, hogy felszólalásom ideje lejárt ég be kell fejeznemi. Álláspontom, a közellátási minisztérium kérdésében az, hogy felesleges, sőt káros, mert a közellátási kérdésieket nem lett volna stzabad elvonni a termelési miniszterek ügyköréből, hanem meg kellett volna hagyni a földmívelésügyi és az iparügyi minisztériumi körében, a termelt cikkek elosztását is. rájuk kellettl volna bízni, ennek következtébem a miniszter úr személye iránti megkülönbözteteitt mély tiszteletem mellett sem tudom a költségvetést elfogadni. (Derültség.) Elnök: Szólástra következik 1 ? Koczonádi Szabó Imre jegyző: Nagy Iván! Elnök: Nagy Iván képviselő urat illeti a szó. Nagy Iván: T. Ház! ((HalljuJv! HaMmk!) A közellátási minisztérium felállítására sm adott okot, hogy »rendes gazdasági szervezetünk nem tudta leküzdeni azokat á bajokat és nehézségeket, amelyeket a háborús viszonyok a közelhatás terén előidézitek. A közellátási miniszteriuimnialk az volna a feladata., hogy a, meglévő javakat igazságos mértékben ossza szét az ország lakossága között. Ezen eredeti feladata mellett, az elosztás mértéke mellett kénytelen volt azomiban a minisztérium az elosztás módjával is foglalkozni, kénytelen volt ezáltal a kereskedelimi szektorba és a javak összegyűjtésével a termelési szektorba is belenyúlni. Így ma a közellátási minisztérium, bár költségvetése szerint, szervezete szerint nem a legfontosabb gazdasági miniszteriumunk, hiszen vámnak külön gazdasági minisztériumaink, esácsminiszterünlk is van gazdasági téren, mégis vi- : lágos, hegy az egész gazdasági életet a közellátási (minisztérium irányítja.. És mivel ez ^ a minisztérium feladatkörei folytán mind hatáskörét illetőleg, mind elveit illetőleg, amelyek sízerint célkitűzéseit megvalósítja, bizonyos változásnak és fejliődésnek van kitéve», minden bizalmam mellet is. amellyel a miniszter úr személye iránt viseltetem és minden elismeré^ seroi mellett is, amellyel csatlakozóin a Ház többi szónokaihoiz az elért eredményeket illetőleg, mégis kénytelen vagyok olyan, állapotokra, eshetőségekre és intézményekre rámutatni, amelyek károsan befolyásolják egész gazdasági életünk fejlődését. T. Ház! A liberális gazdasági rendszerben alz egyén gazdasági ténykedésének alapja és mozgató rugója az a haszon, amelyet az illető gazdasági ténykedése folytán elérni remek A háború előtti időben már ezt a szabad gazdasági ténykedést; magasabbrendű állami és nemzeti érdekek miatt törvényekkel korlátozták, nálunk azonban ez a korlátozás csak bizonyos szektorokon éspedig a közellátás miatt háborús időben lépett életbe. Ez az árszabályozásban nyilvánuló korlátozás és irányítás már a kezdet! kezdetén! oßyan hibában szenvedett, amelyből laizóta sem tudott kiCáboilni. (Egy. hang jobbfe'W: Nem bizvf&y!) Tudniillik az árszabályozás szerint csak, a. közszükségleti cikkeik árát szabályozták, viszont az összes többi cikkeket, amelyek nem számítanak annak, a szabadkereskedleilemi, a klasszikus liberális áruförgaloni és gazdasági rend szaibálylai szerint hagyták tovább is termelni. Ennek következménye az volt, hogy mihelyt bevezették az árszabályozást, azonnal egy tekánitléllyes része az országban rendelkezésre álló tökéneik, magánkezdeményezésnek és anyagnak, nyersanyagnak éppen, azoknak a cikkeknek az előállítására fordíttatott, amelyre a közellátás szempontjai ?zerint niem volt szükség. Ez eredményezte azután azt, hogy az egyik részen a eifekek szabad forgalma f oly ián óriási árjesmellkeidéis volt tajpasiztaThaitló', [óriási konjunkturális nyereségeket tettek zsebre egyesek., viszont a másik oldalon a szabályozott, tehát a, közszülkségletek számára szükséges clilktoekiiiélí az árszint tartása folytán sokszor még ráfizetéssel is kénytelenek voltak termelni. Erkölcsileg ezt az állapotot nem indokolták, idle azoknak az esetét, akik ráfizetéssel vagy kevés haszonnal dolgoztak, úgy indokolták, hogy háború van, hogy a háborús szenve désekben és áldozatokban mindnyájan kénytelenek; vagyunk résztvenni, .senkinek* sincsen .ioga a háború szenvedései mellett, óriási gazdasági előnyöket szerezni. (Úgy van! jobbflőh) Ha ez, csakugyan áll s ha ez csakugyan erkölcsi alap, akkor ezt az alapot mindenkinek konzekvensen meg kellett volna tartaniaElismerem azt, hogy a katona áldozatát nem lehet felparcellázni, de az anyagi áldozatot lehet parcellázni. Nem lehet az. hogy aki piperecikkeket, vagy retikült gyárt, az 2Ü0-— SOC^SOÖ^-os haszonnal dolgozzék s itt a kiereslet és kínálat törvénye érvényesüljön, míg viszont egyes, szükségesebb iparágak Jvagy a mezőgazdaság egyese ágai ráfizetéssel dolgozzanak. Tehát az árszabályozás kérdésében, — azokban a cikkekben is>, ahol az árszabályozás megvolt, — szintén nem volit meg az aa egyöntetű, egységéé álláspont, amely ilyen óriási horderejű intézmények létesítésénél szükséges, itt is különböző szempontok voltak a. mérvadók. Én nem tudom, hogy ugyanazok a szervezeteik, ugyanazoiki a minisztériumok csinálták-e, de bizonyom hogy láttam olyan árszabályozást-, amely aizi önköltségi színvonal alatt mozog, viszont láttam olyant hivatalos árszabályozást, amely az illető termelőnek 100%-os hasznot is biztosít. Erre a kérdésre még később rátérek. Vannak olyan közszükségleti cikkek, amelyek, a törvény szerint árszabályozás alá esnek, azonban ezeknél úgy látszik, sem a< hatóság, sem az illetékesek! az, errevomátkoizó jogszabály oktat nem érvényesítették. T, i* a büntetőjogban is az az^előírás, hogy az összes közszükségleti cikkeknél az árszint a termelési költségek és a többi körülmények
