Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

248 Az országgyűlés képviselőházának 344. ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. hogy iha most egyes kereskedőket kijelölési jo­gokkal, hitbizomiányokkail fenn is tart, még nem bizonyos, hogy- azokból kereskedők lesznek, nem bizonyos azért, mert éppen ezáltal veszr tik el a kereskedésre való készségüket, illetve nem szerzik meg azt a képességet, hogy a íküzr delmes életben is helyt tudjanak állni, éppen ezért, mert ilyen segítségben részesülnek (Rátz Káümán: Élvező réteg!) és ha el főig következni az az idő, amikor a kijelölések semmisek, ér­vénytelenek lesezmekt, ezekből nemi l'usz tovább kereskedő. A miniszter úr említette!, hogy ma sokan talán azért törekednek erre a pályára, mert köinsnyű haszonstzerzesi lehetőséget látnak benne. Nagyom helyesnek tartom, hogy tessék alaposan megvizsgálni, ki 'kapjon kereskedelmi jogosítványt, bár mondjuk, .ez nem tartozik szorosan a közellátásügyi miniszter úr ügykö­réhetz: zárjuk ki a kereskedők sorából azokat, akik valóban csalk konjunkturális hasznot akarnak ott keresni; aki azonban egyáltalában kereskedői jogosítványt kapott valamilyen szakmára!, az telje» mértékben gyakorolhassa is azt. Sajnálom, hogy felszólalásom ideje lejárt ég be kell fejeznemi. Álláspontom, a közellátási minisztérium kérdésében az, hogy felesleges, sőt káros, mert a közellátási kérdésieket nem lett volna stzabad elvonni a termelési minisz­terek ügyköréből, hanem meg kellett volna hagyni a földmívelésügyi és az iparügyi mi­nisztériumi körében, a termelt cikkek elosztá­sát is. rájuk kellettl volna bízni, ennek követ­keztébem a miniszter úr személye iránti meg­különbözteteitt mély tiszteletem mellett sem tudom a költségvetést elfogadni. (Derültség.) Elnök: Szólástra következik 1 ? Koczonádi Szabó Imre jegyző: Nagy Iván! Elnök: Nagy Iván képviselő urat illeti a szó. Nagy Iván: T. Ház! ((HalljuJv! HaMmk!) A közellátási minisztérium felállítására sm adott okot, hogy »rendes gazdasági szervezetünk nem tudta leküzdeni azokat á bajokat és nehézsége­ket, amelyeket a háborús viszonyok a közelha­tás terén előidézitek. A közellátási miniszte­riuimnialk az volna a feladata., hogy a, meglévő javakat igazságos mértékben ossza szét az or­szág lakossága között. Ezen eredeti feladata mellett, az elosztás mértéke mellett kénytelen volt azomiban a minisztérium az elosztás mód­jával is foglalkozni, kénytelen volt ezáltal a kereskedelimi szektorba és a javak összegyűjté­sével a termelési szektorba is belenyúlni. Így ma a közellátási minisztérium, bár költségveté­se szerint, szervezete szerint nem a legfonto­sabb gazdasági miniszteriumunk, hiszen vám­nak külön gazdasági minisztériumaink, esács­miniszterünlk is van gazdasági téren, mégis vi- : lágos, hegy az egész gazdasági életet a közel­látási (minisztérium irányítja.. És mivel ez ^ a minisztérium feladatkörei folytán mind hatás­körét illetőleg, mind elveit illetőleg, amelyek sízerint célkitűzéseit megvalósítja, bizonyos változásnak és fejliődésnek van kitéve», minden bizalmam mellet is. amellyel a miniszter úr személye iránt viseltetem és minden elismeré^ seroi mellett is, amellyel csatlakozóin a Ház többi szónokaihoiz az elért eredményeket illető­leg, mégis kénytelen vagyok olyan, állapotokra, eshetőségekre és intézményekre rámutatni, amelyek károsan befolyásolják egész gazdasági életünk fejlődését. T. Ház! A liberális gazdasági rendszerben alz egyén gazdasági ténykedésének alapja és mozgató rugója az a haszon, amelyet az illető gazdasági ténykedése folytán elérni remek A háború előtti időben már ezt a szabad gazda­sági ténykedést; magasabbrendű állami és nem­zeti érdekek miatt törvényekkel korlátozták, nálunk azonban ez a korlátozás csak bizonyos szektorokon éspedig a közellátás miatt háborús időben lépett életbe. Ez az árszabályozásban nyilvánuló korlátozás és irányítás már a kezdet! kezdetén! oßyan hibában szenvedett, amelyből laizóta sem tudott kiCáboilni. (Egy. hang jobbfe­'W: Nem bizvf&y!) Tudniillik az árszabályozás szerint csak, a. közszükségleti cikkeik árát sza­bályozták, viszont az összes többi cikkeket, ame­lyek nem számítanak annak, a szabadkereske­dleilemi, a klasszikus liberális áruförgaloni és gazdasági rend szaibálylai szerint hagyták to­vább is termelni. Ennek következménye az volt, hogy mihelyt bevezették az árszabályo­zást, azonnal egy tekánitléllyes része az ország­ban rendelkezésre álló tökéneik, magánkezde­ményezésnek és anyagnak, nyersanyagnak ép­pen, azoknak a cikkeknek az előállítására for­díttatott, amelyre a közellátás szempontjai ?ze­rint niem volt szükség. Ez eredményezte azután azt, hogy az egyik részen a eifekek szabad forgalma f oly ián óriási árjesmellkeidéis volt tajpasiztaThaitló', [óriási kon­junkturális nyereségeket tettek zsebre egye­sek., viszont a másik oldalon a szabályozott, tehát a, közszülkségletek számára szükséges clilktoekiiiélí az árszint tartása folytán sokszor még ráfizetéssel is kénytelenek voltak ter­melni. Erkölcsileg ezt az állapotot nem indo­kolták, idle azoknak az esetét, akik ráfizetéssel vagy kevés haszonnal dolgoztak, úgy indokol­ták, hogy háború van, hogy a háborús szenve désekben és áldozatokban mindnyájan kényte­lenek; vagyunk résztvenni, .senkinek* sincsen .ioga a háború szenvedései mellett, óriási gaz­dasági előnyöket szerezni. (Úgy van! jobbf­lőh) Ha ez, csakugyan áll s ha ez csakugyan erkölcsi alap, akkor ezt az alapot mindenki­nek konzekvensen meg kellett volna tartania­Elismerem azt, hogy a katona áldozatát nem lehet felparcellázni, de az anyagi áldoza­tot lehet parcellázni. Nem lehet az. hogy aki piperecikkeket, vagy retikült gyárt, az 2Ü0-— SOC^SOÖ^-os haszonnal dolgozzék s itt a kieres­let és kínálat törvénye érvényesüljön, míg vi­szont egyes, szükségesebb iparágak Jvagy a mezőgazdaság egyese ágai ráfizetéssel dolgoz­zanak. Tehát az árszabályozás kérdésében, — azokban a cikkekben is>, ahol az árszabályozás megvolt, — szintén nem volit meg az aa egy­öntetű, egységéé álláspont, amely ilyen óriási horderejű intézmények létesítésénél szükséges, itt is különböző szempontok voltak a. mérv­adók. Én nem tudom, hogy ugyanazok a szer­vezeteik, ugyanazoiki a minisztériumok csinál­ták-e, de bizonyom hogy láttam olyan árszabá­lyozást-, amely aizi önköltségi színvonal alatt mozog, viszont láttam olyant hivatalos ársza­bályozást, amely az illető termelőnek 100%-os hasznot is biztosít. Erre a kérdésre még ké­sőbb rátérek. Vannak olyan közszükségleti cikkek, amelyek, a törvény szerint árszabályo­zás alá esnek, azonban ezeknél úgy látszik, sem a< hatóság, sem az illetékesek! az, errevomát­koizó jogszabály oktat nem érvényesítették. T, i* a büntetőjogban is az az^előírás, hogy az összes közszükségleti cikkeknél az árszint a termelési költségek és a többi körülmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom