Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

kz országgyűlés képviselőházának 344. ülése 1943. november 25-én, csittörtökön. 245 szolgáltatják fölöslegüket, de élihez a munkájukhoz minél kevesebb rendőri jogszabály és minél több megértés és támogató intézkedést kérnek, hogy necsaki mindig ők adjanak, Uanem néha-néha már az ő szükségleteik is kielégítést nyerhessenek. (Helyeslés és taps a baloldalon. —- A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra köivetkezik! Ilaala Róbert jegyző: Csoór Lajos! E-uok: Csoór Laáos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Voltaképpen nincs már, új mondanivalóm, mert az ellenzéki és méginkább a kormánypárti és kormány támogató felszólalók rjé&zérol annyi kellemetlent mondtak már az államtitkár úrnak és a miniszter úrnak, hogy ezeket neimi lehet már újabb dolgokkal megtoldani. (Derültség. — Jurcsek Béla államtííjcár: Jól érezzük magunkat, mondják még!) —RátaKálmán: Megjegyzem, fel sem veszik!) így ezeknek a részletkérdéseknek a fejtegetésétől a magam részéről eltekintek és inkább valaihogy alapelveiben szeretnék a közellátás kérdéseivel foglalkozni. Az eddig elhangzott tíz felszólalásból tanulságképpen leszűrhető, (hogy jelenlegi közellátási rendszerünk egyébre nem jó, mint arra, hogy a gazdát teljesen kizsákmányolják és kiuzsorázzák. Ennek magyarázata pedig az. hogy a mezőgazdaságtól meghatározott áron [meghatározott mennyiségű terményt vesznek el és a közellátásügyi minisztérium és egyáltalában az egész kormányzat azt mondja, hogy te gazda, termeld

1 meg azt a terményt úgy, ahogyan tudod és szerezd be a hozzá való szükségleti cikkeket olyan áron, amilyen áron tudod, neked ezt és ezt a mennyiséget ezen és ezen az áron le kell adnodl. T. Képviselőház! Ez nem más, mint a mérleg nyilvánvaló és teljesen kibírhatatlan felborítása. Az, egyik oldalon meg vannak állapítJvia az én kötelezettségeim, az én pontjaim, a_ másik oldalon viszont nincsenek megállapítva az én jogaimnak, jogosultságaimnak a pontjai. Hogy ezt igazoljam és be is bizonyítsam, csak egynéhány példára kell rámutatnom azokból, amiket előttem szólott képviselőtársaim mar említettek. Itt van például a kisbirtokos beszolgáltatás! kötelezettsége. Ki van rájuk vetve kataszteri koronánként 50 búzaegység, függetlenül attól, hogyi a földből hány családtag él meg, függetlenül attól, ihogy az a föld elegendiő-e annak a családnak eltartására. Es hogy egy kis humor is vegyüljön bele ebbe az egész szomorú dologba, most jelenik meg néhány mappái ezelőtt a közellátási minisztérium rendelete, amelyben kimondják azt, h°J?y a törpebirtokos, az öt holdon aluli birtokos visszakérheti azt a gabonát amelyet neki nem kellett volna 'beszolgáltatnia, azért, mert a beszolgáltatás következtében nem volt. meg a fejadagja és ezért neiki most rá kell fizetni 1.20 és 1.50 vagyis összesen 2.70 pengőt; rá kell' fizetnie azért, hogy visszavásárolja' azt, lamit elvettek tőle, ami pedig nem lett volna elvehető. (Zsámboki Pál: Odafuvarozni és vissza!) Nem is beszélek a befuvarozási és visszafuvarozási. valamint egyéb költségekről. (Jurcsek Béla államtitkár: Szó sincs róla! Nem kellett beszolgáltatni, ott maradt!) Mélyen t állam titkár űr, nem óhajtok vitázni, de nagyon helyes lett volna az a rendszer, amely megmondotta volna már aratáskor, hogy: te paraszt, ennyit és ennyit tartozol beszolgáltatni és enynyit és ennyit tarthatsz meg magadnak. Ez szóimban nem történt meg. Csodálkozom a közellátási miniszteir úron, aki egész életét a pénzügyminisztériumban és a költségvetésben töltötte el. hogy nem tudott arra az egyszerű vonalra rámenni, hogy ennyi a »követel«, ennyi a »tartozik«, te paraszt tartozol megtermelni és beszolgáltatni ennyit és ennyit, azonban a te és i-asaládod ellátásához, fejadagjához;, a jószágok ellátásához, a vetőmaghoz ennyi meg ennyi kiijár, tehát; csináljunk egy egyenleget: esz a plusz.ez a mínusz, ezt tartozol beadni, ha pedig nincs meg, amit be kelén© adnod, akkor kiegészítem készletedet szükségletedhez képest. (Gaál Alajos: Nem termelne többet!) Dehogy nem termeimé! Jurcsek államtitkár úrnak az a tervezete, amelyen eredetileg elindult, az 50 ponttal, nagyon okos, nagyon helyes dolog volt addig, amíg a termelési vonalion 'megmaradt, .amíg azt mondotta, hogy én mint gazda ennyit és ennyit tartozom kitermelni. Ez nagyon helyes álláspont, mert tényleg » termelést irányítani kell és rá kell /kényszeríteni azt ia. gazdát, aki vagy kényeleimszeretetlből

1 vagy rosszindulatból vagy szabotázsból, vagy nem tudom milyen szempontból nem termelt annyit, amennyi vei a, (közellátásihoz közérdekből köteles lett volna hozzájárulni. A pontoknak, a búzaegységekniek a megtartása 'termelési szempontból naigyon helyes, de ezt nem szabad átvinni a« beszolgáltatási alapra, hogy amit én megtermelek, azt mindjárt be is szolgáltassam, illetőleg, ha nem tudom beszolgáltatni, akkor valahogyan, íigy sundán-hundán elintézzük.ígymoinidltam, hogy: suba alatt intézik el, meit a, közellátási miinisztérium azokat a rendelkezéseket, 'amelyeik lehetővé tették, hogy bizonyos kiskapukion megmeneküljenek azok az emberek, akik nem tudnak eleget beszolgáltatni, nem tette közzé kel'lö mértékben, kellő formákban és kellő időbeni. Utólag tetteik! közzé akkor, amikor már a beszolgáltatások javarészben folytak, vagy amikor már látták azt, hogy nem lehet az em• berekét olyanokra kényszeríteni, amiket tényleg nem tudnak teljesíteni. Ezek a rendelkezések merni jelentek meg a hivatalos lapban, hanem körrendeletekben, utasításokbain mentek, 'ki. Nagyon jól tudjuk, hogyha ilyemi rendelkezések, utasítások és körrendeleteik érkeznek az alisóbbfokú hatóságokhoz, azokról a nagy közönség éppen olyan kevéssé szerez tudomást, mint mi képviselők nem tudunk tudomást szerezni róluk; mert velem is akárhányszor megtörtént már, hogy amikor a közellátási minisztériumban! kerestem és kértem a körrendeletet, nem adták ki, hanem azt mondották, hogy nem tartozik reám, csak a közellátási felügyelőkire tartozik. Ugyanígy hogyan tudja meg az az egyszerű ember vagy nagyobb gazda, alki beszolgáltatásra köteles, hogy voltaképpen mi az ő joga és kötelessége? Jelenlegi közellátásunk legnagyobb baja tehát szerintem aiz, hogy bár a beszolgáltatási kötelezettség megállapíttatik, ezzel szemben nem állapítják meg a termelői jogosultságot, hogy a termelő részére biztosítanák azt, ami a termelés fenntartásához szükséges. Nem kér dezi a közellátásügyi minisztérium, hogy megmarad-e az állatoknak a takarmány. Tegnap hallottuk egyik képviselőtársunktól, hogy a vármegyékben, könyörgnek azért, bOgy hagyjanak vissza a lefoglalt takarmányból 20%-ot