Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

202 Az országgyűlés képviselőházának 343, ség szabad 1 gyakorlásának 1 megkerülésére ésr megsérthetőségére. Méltóztassanak nekem meg-f engedni, hogy a legönérzetiesebben megkérjem Laky mélyen t. képviselőtársamat, hogy füg-! gessze fel minden alaptalan inszinuációját és! vegye tudomásul ezt azi álláspontunklat 1 . (Lakyj Dezső: Nem is beszéltem ai képviselő úrról! — Szö^lősi Jenő: Bíró volt! — Egy hang ai s\zé$ső-\ béfodwJom: Okiktiás 1 voU! — Rajniss Ferenc (L ky Dezső felé): Azt az egyetemen csinálja, ne itt! Tttnem. lehet! Ehhez nines< joga! — Zaj.) \ Rajniss képviselőtársam elmondotta a magái konkrét kérdéseit és valóban itt a nyele ennek I 'é problémának. Mégis azt kel] mondanom,! hogy^ a lényege ennek a politikai tengeri-j kígyóvá nőtt ügynek talán mégsem, ez. Az ügy lényegei politikum, csakis éfa kizárólag pofli'ti-' 1 kum és nem embervadászat. Mert ha valaki 'beszélhet emibervadászatról, hát mi beszélhe-j tünk ... (vitéz Imrédy Bé'a>: Mi b eszélhetünk I róla! — Nagy zaj m szëhëbaitiMaiïonï — Zajos> el elmondások jobhfét&l. — Rajniss Ferenc (a jobbo dal félé): Hiába integet, magának iköny-j nyü dolga van! — vitéz Ja^oss Andor: Nem nevetni, nem viccelődni valló dolog ez! Komoly dolog ez! — Z"j. — Elnök csenget ) A kérdés csak az. hogy mekkora erkölcsi kötelező ereié van egy tragikusan meghalt m. kir. miniszter-; elnök Ígéretének és mennyire kötelezi a poli-j tikai ntórtokiat és a boldog örökösöket*? Mielőtt erre a lényegre kieresném a vá-| Jászt, mép-ig kötelességemnek érzem, hogy a' rendelkezéseimre álló rövid idő alatt megkísért­sem körvonalait megrajzolni annak a nyug­díia« államtitkárnak, azaz most már # azt mondom, hogy Laky Dezső mélyen t. képviselő­társam volt fél állam titkárának, akiről egyesek mindenáron e^y ártatlanul meghurcolt poli­tikai Bayard-lovag szobrát akarják megmin­tázni. T- Ház!. Kaicsóh Bálint történiete nem a tma­gwr rjarlamenit interpelláeiós na Dióiban kez­dődik, hanem abban a. feljelentésben. anieVet ellene Szegeden 1925 március 4-én tett dr Szol­noki Jármy Andorne. a t dr. KáUay Zoltán-féle jngí szeminárium tulajdonosa csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás bűntette címén. (Mosaás a széhőbald'd^onO A nyomozást m^gszün^t­t«k bizonyítékok hiánya miatt és aizért. mert Kacsóh valószínűsíteni tudta, hogy itt nrmd­összp. egy m^g neim történt végleges elszámo­lásról van szó, azonban Kacsóh Bálint sob^sern jelengette fel Jármvné + hgimis vád miatt. (Raj­niss Ferenc: Elnéző volt!) Másodszor: Kacsóh Bálinit mint m. kir. ál­lamtitkár, tehát mint közhivatalnok, sőt. ható­ság feje, a névtelen feljelentő szerepét vállalta a Szabó László ellen tett feljelentésben, holott a bűnvádi eljárásról szóló törvény 87. §-a pa­rancsol ólag előírja, hogy az összes hatóságok és hatósági kö®eg~k kötelesek a hivatali hatás­körükben tudomásukra jutott, nem magán­indítványra üldözendő bűin cselekmény eket aiz adatok közlésével és a bizonyító tárgyiak átadá­sával a királyi ügyészségnek feljelenteni. (Nagy László: Ügy van!) Ezzel szemben, Laky Dezső mélyen t. képviselőtársam, volt félállaim titkára nem átallotta a névtelen feljelentő szerepét vállalni. (Laky Dezső: Az időpontot kérem meg­nézni: 1940 novemberében nem voltam minisz­ter! — Zaj a swélsőbaloWa&on*. — vitéz Jaross Andor: Nem ez a lényeg!) Most is félállamtit­kárként aposztrofálta a képviselő úr maga is, én is ezt teszem. Harmadszor: erről a volt félállamtitkárról ülése 1943. november 24-én.. ízerdón. az Esti Kis Újság című napilap 1941 szeptem­ber 20-án »Kacsóh Bálint államtitkár megvált az állami szolgálattól« felirat alatt feltűnő sze­déssel azt a hírt írtai meg, hogy Kacsóht! — most idézem ezt az újságot, nem a mi lapunk — »ismeretes ügyei miatt nemrégiben áfllásvesz­tésre ítélte a minisafcsrközi fegyelmi bíróság«. Ezt egy napilap megírta. Soha Kacsóh Bálint se'm helyreigazító nyilatkozatot nem küldött be ebhez a laphoz, sem ellene rágalmazás m ; att az eljárást meg nem indíttatta. (Rajniss Ferenc: H oil vannak a fegyelmi inatok? Ez a. nagy kér­dés!) Most még csak egy rövid skiccet Kacsóh Bálint erkölcsi portréjához. (Zaj. — vitéz Ja­ross Andor: Azért nem kell védeni! —Kö cs«y István: Ki védi? — Zaj. — Az elnök cseget.) Az 1894. évi XXXIII. fc. 44. <ha előírja, hogy senki sem használhat más családi és utónevet, mint ami születési 'anyakönyvébe be van je­gyezve. Ezzel szemben leteszem a Ház asztalára Kacsóh Bálint születési anyakönyvi kivonatát, amelyben az áll, bogy apja neve Kacsó Bálint postaszolga, anyja neve Varga Mária v a fiú neve Bálint, született ekkor meg ekkor. Az előkelő h-betű ebből az ar yaköny vi kivonatból hiányzik. (M°sgás a szé'sőbaoldalon.) De bocsánatot kérek, méltóztattak itt hal­lani azt a hangot, amelyet Kacsóh Bálint barátai, köztük Laky Dezső t. képviselőtár­sunk velünk szemben megengednek maguknak. Engedjék meg tehát nekünk is, hogy száraz adatokkal fegyverezzük fel magunkat, amikor ebben a kérdésben Kacsóh Bálint erkölcsi igaz­ságát keressük. (Kölcsey István: Azért védheti a becsületét, mert 'az apja postaszolga!) Csak ennyit ennek a Bayard-lovagnak a> portréjá­ról. Most azonban nézzük a lényeget. Itt az a lényeg, hogy Teleki Pál a miaga erkölcsi finy­nyásságával igenis kiadta az utasítást két mi­niszterének is ebben az ügyben kivizsgálás vé­gett, Radocsay jelenleg még aktív és Laky már bukott miniszter úrnak, (Laky Dezső: Akkor már nem vizsgálhattam ) azzal, hogy ebben az > ügyben neki jelentést tegyenek. Teleki Pál ígé­retet tett arra, hogy ennek a> vizsgálatnak az eredményét a Házzal közli. Boldogult Teleki Pál igen helyesen a politikai síkról jött táma*­dásra politikai síkon akart válaszolni, ami az egyedüli helyes megoldás lett volna ebben a kérdésben. Igen ám, de csak lett volna, mert közben itt sok minden történt. Nevezetesen dr. Vladiár Gábor kúriai tanácselnök és titkos ta­nácsos vezetésével egy igen magas állású sze­mélyekből álló fegyelmi bizottság is vizsgála­tot indított Kacsóh Bálint ellen. Azt is tudjuk, hogy ez a bizottság jelentését beadta az illeté­kes miniszteriális szerveknek. Hogy mi van ebben a bizottsági jelentésben, ezt nem tudjuk. Érdekes utalás van azonban ennek a Vladár Gábor által vezetett vizsgálatnak eredményére az Esti Kis Újság előbb idézett cikkében. (Rajniss Ferenc: Nagy elkenés volt, kérem, hiába minden!) De érdeke® ebből a szempontból Varga mi­niszter válasza i®. Ő azoknak a seerenesétlen válaszoknak egyikében, amelyek végtére is megbuktatták Varga József volt iparügyi mi­niszter urat, — mert hiszen egy másik ügyben hasonló elvi okokból volt alkalmunk ellene éles harcot folytatni — azt mondotta, hogy a fegyelmi bizottság tulajdonképpen nem talált semmiféle olyan adatot, amelynek alánján bűncselekményt 'lehetett volna megálllapítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom