Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
194 Az országgyűlés képviselőházának 343. az a lehetőség, hogy valaki visszaéljen telekkönyvi szerződésekkel. Nagyon sok esetet láttunk és hallottunk, ai lapokban is megjelent nemrégiben egy eiset: Budapesten valaki meghamisított egy telekkönyvi szerződést, 'benyújtotta a telekkönyvhöz, és a tulajdonos arra ébredt egy szép napon, hogy aa ingatlan más valakinek ai nevérei van átírva. Ha ügyvédi hitelesítéshez, vagy jegyzői vagy (közjegyzői hitelesítéshez kötjük az okirat benyújtását, ez nagymértékiben megakadályozná az ilyen visszaéléseket, i T. Ház! Aa erdélyi és keleti részeik legnagyobb részé amúgyis határzónába esik. Az ingatlanforgalom nagy mérteikben csökkent, mert hadtestparantosinokiság jóváhagyása szükséges hozzá. Ez nagy önértékben visszaszorította a vásárlási ügyletek számát. A telekkönyvekhői megállapítható ez a nagy csökkenés és az, hogy milyen elenyésző, egészen megdöbbentően elenyés'zlő mértékben készítenek ügyvédek szerződést. Ügy gondolom, hogy ez az intézkedés, amelyet javasoltaim, föltétlenül áldásos volna» éppen ezért kérem a miniszter urat, egyrészt rendelje él az ügyvédi kamarákba fel nem vett és a megszállás alatt ügyvédi gyakorlatot folytatott ügyvédek irodáinak átvételét, hogy ügygondnok útjára azok irattára is átvétessék, másodszor rendelje . el a telekkönyvi okirati kényszert abban aia érteilemben, aimint azt én javasoltam. Ügy vélem, hogy ezzel az igazságügyi kormányzat nemcsak az ügyvédek háláját fogja kivíyini maga iránt, hanem biztosítani fogja az érvényben lévő jogszabályok! tiszteletét is. Küök: A Ház az interpellációt kiadja alz igazsiágügyminiszter úrnak. Következik Pápai István, képviselő úr második interpelláció ja a közellátásügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Incze Antal jegyző (olvassa): »Interpelláció a közellátásügyi miniszter úrhoz a gyümölcsnek valóban nép élelmezési cikké tétele s az e téren tapasztalható túlhaijtások; megszüntetésié tárgyában. A budapesti gyümölcskereskedésiek kirakataiban látható ós szinte napról-napra emelkedő gyümölcsáraktól indíttatva — tisztelettel kérdem a közellátási miniszter urat. hogy nem látná-e beavatkozás szükségességét a tekintetben, hogy a gyümölcsnek valóban népélelmezési cikké tétellé érdekében, azok ára — a termelési költségekkel arányba állíttatva — elviselhetővé tétessék. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pápai István: T- Ház! Engedtessék meg nekem, hogy a reám szabott idő miatt is rövidre zsugorított interpellációmat a földmíve 1lésügy^ miniszter úr 1944. évi költségvetési expozéjának egy sokat ígérő mondatához fűzzem. Azt mondja ugyanis a miniszter úr: »A célirányosan megszervezett és központOag irányított szőlőfogyasztás emelését szolgáló propagandát pedig folytatni fogom.« Azt hiszem* igen "mindnyájain azon a véleményen vagyunk, hogy ennek a propagandának az eddiginél erőteljesebb tempóban történő folytatása valóban szükséges. Minden időben, főleg a mai háborús és ebből eredő nehéz megélhetési körülmények között — még a rendesnél is jobban kívánatos, hogy a gyümölcs népélelmezési cikké tétessék. Ennek pedis; oilapkívánalma, hogy ára elviselülése ÎÔ43, november 24-én, szerdán. ' heíő s a termelés költségíevel arányiban állló legyen. Megvallom, hegy e tekintetben fennálló észrevételeim már a muH év őszem is fennállottak s hogy mégis mostanáig vártam, annak oka egyedül abban keresendő, mert vártam mindig, hátha e nélkül is ráterelődik az illetékesek figyelme a termelésnek es fogyasztásnak erre a nagyfontosságú területére. Ha végigmegy en az ember Pest utcáin, lépten-nyomon gyümölcskereskedést talál, ezeknek kirakatai majd lesziakadnak az ott felhalmozott és valóban! szebbnél szebb és különbnél különbfajta gyümölcsök tömegétől'. Igaz, hogy az egyik Schwartz Mózesé, a másik meg Weisz Jakabé. Míg az árakat jelző táblákra nem terelődik a figyelem, azt kel! hinni, hogy gyümölcseudoradóban vagyunk, de mikor az árak hétről-hétre ugrásszerűen emelkedő voltát figyeljük, rá kell jönni, hogy nálunk a gyümölcs ezidőszerint tökéletesen az üzleti spekuláció karmai között van s e miatt szinte hermetice euzárkózik a kívánatos nagyobbmérvü közfogyasztás elől éppen annak túlságos ára miatt, pedig annak a szegény pesti embernek, akinél olyan nagyoni nehezen gördül a garas, milyen fontos volnia a mai rendkívüli nehéz közélemezési helyzetbe, hogy a karéj kenyér mellé egy kis gyümölcsöt is megehetne, hogy ezzel üsse el valahogy az éhét. Jól tudjuk, hogy országszerte bőséges gyümölcstermés volt az idén. Azt mondhatjuk, mindenből és mégis az alma már 4—5 pengő kilónkénti árral indult s már a jobbfajta 6 pengő körül' mozog, a szőlő pedig 7 pengő körül jár. De így van a többi gyümölcs áralakulása is. Ilyen árak mellett valóban szükség van az erőteljes propagandára. A gyümölcsfoigyasztás leghathatósabb propagandája pedig az elviselihető ár, mert csak ez biztosíthatja annak nagyobb fogyasztását. A magias ár elriasztja, nem odacsalogatja a vevőt, már pedig_ ma fontos népélelmezési probléma a vitamindús és tápláló gyümölcs minél nagyobb mértékben való fogyasztása. Nem a termelőtől sajnálom a hasznot, hiszen haszon nélkül nem érdemes termelni, de keresem azt a hárnnadik, túlélemes réteget, mely a termelő és fogyasztó közé furakodván, őt meg nem illető hasznot zsebel be. (Ügy van! jobbfelől.) Jól tudom én azt is, hogy a gyümölcs romlandó s abból sok pocsékba megy a fáról történt leszakítás után,, de azt meg állítani merem, hogy ha olcsóbb lenne a gyümölcs, kevesebb fog a kereskedő nyakán megromlani, és több elkelne belőle. (FelHájasok a szélsőibaDoldalem: Igaza van!) A mai rendkívüli élelmezési viszonyok között sokkal nagyobb szükség van rá, hogy a gyümölcs valóban népélelmezési cikk legyen, mint máskor bármikor volt- (Ügy van! Ügy van!) azért is tisztelettel kérem a közellátásügyi miniszter urait, nem látná-e itt helyénvalónak a jövőt illetőleg a hatóság irányító beavatkozását 1 ? (Helyeslés és tavs.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak. Következnék Eátz Kálmán képviselő úr interpellációja, ő azonban halasztást kér. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a, halasztást megadja. Következnék Hprváth Ferenc képviselő úr
