Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

Âz országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1948. november 24-én, szerdán, 187 '» 1. Van-e.'tudomása a honvédelmi minisiz­ter úrnak arról, hogy a zsidó munkaszotlgálato­sok munkájia és magaviselete ellen; állandóan panaszok merülnek fel? 2. Van-e tudomása arról, hogy amelyik vá­rosban megjelenik egy vagy több alakulat, élelmiszert tartalirnlaizé csomagok tömegével terhelik a postát és a kapott élelem miatt a kincstári ellátás egy része moslékba kerül 1 ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! Sokat járom az országot, sokat fordulok meg külön­böző magyar városokban és falvakban* és ezek­ben azt tapasztalom^, hogy ha bármelyikben) rmaffíjeCienik egy zsidó munkásszázad vagy műnk ás alakulat, annak tagjai viselkedésükkel, munkájukkal és erkölcstelenségükkel az egész lakosság ellenszenvét magukra vontják. Már Halmai igen t. képviselőtársaim; is rámutatott arra, hogy a fajgyálázás terén is mennyire erkölcsbe vágó dolgokat művelnek azok a zsidó munkaszolgálatosok, úgyhogy már az a helyzet, hogy tisztességes apa vagy anya nem; is mieri a lányát a városba kiengedni akkor, ha ilyen zsidó munkaszolgálatos század van valahol. Arról, hogy a munkáink milyen keve­set ér, kár is beszélni. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy e>^y magyar munkás munkájá­nak 10%-át éri el egy ilyen zsidó munkaszol­gálatos munkája, hiszen utlcaseprésen kívüli alig végeznek valamit (Baky László: Azt is rosszul!) és ha valahol utazom, sohasem for­dul elő, hogy a vonalak mentén dolgozó zsi­dókkal találkoznék, ezek állandóan lógnak, (vitéz Jaross Andor: Bár lógnának! Nem. is volna rossz! — Derültség a szélsobaloldalon.) FiP-ész munkajuk annyit sem ér, mint napi el­látásuk. ' ' ! " ' ' ^^ Ha valahol! egv városban megjelenik egy, zsidó munkásszázad. másnap a postára a cso­magok százai érkeznek a zsidó munkászáza.d ta*?jai részére. A posta sokszor alig íryőzi ezek­nek 8. csomagoknak kiszállítását. (Válna Gá­bor: Igaz!) Vácott oéldáol augusztusban, szep­tíemlberbon körülbelül 500 zsidó volt, viszont ezi az 50O -zsidó több ivitimfcwror kapott naponta, mint a 23.000 lakosú Vác ( Felkiáltások a széfafí­ba>loldolon- Hallatlan! — Baky László: Jól megy nekik!) Ezek ai csomagok: tartalmaztak! kein veret, zsírt, hú«t tésztáit és mindenféle etoiyéb élelmet. (Felkiáltásod:: LHba\máJo+! ) Ennek kevetkezuaénvé a/, volt. holtrv ia. zsidók a kincstári kosztot a moslékba dobták, úgvhogy nagymennyisép-u kleimyér és tarhortva, stb. ke­rüM p dtswniók részére a: moslékba. ÍBfiikv László: Jobb helyen vam mint ai zsidóknál H Kérdezem' a miniszter urat. hogv^rn tűrheti azt. hoev mikor egv magyar honvéd csak egy­szer hónepoinkint 1 kaphatt csomagot, ugyan­akkor e/eV a zsidók nap-nlap mellet*- kaphas­sanak él etlmii szer csomagokat!, ami a közellátás szpimroonifcjából azért is veszedelme«, mert ez kétszeres ellátást jelent. (Baky Lászl«: A disz­nók sokszor kapnak! —Horváth Sándor: A téliszalámit honnan veszik?) A volnátok mindem nan zsúfoltak a szabad­ságois zsidó munkaszolgálatosokkal (Donath Györp»y; Hálókocsin utaznak!) Le<ni+óbb Nyír­egyházán 50 mapvar kénytelen yoilt lemaradni, mertl a zsidók elfoglalták a? ő helyeiket. (Baky Láspló: Le kell szállítani őket!) Szóyá kell még tennem az úgynevezett zsidó hoinivédeJ'u}'! özvegyeket. A Magyar Zsi­dók La nia ezekből hasábos cikkeikben szokott megemlékezni,. Így az 1943, évi augusztus 25-i szám öklömnyi betűkkel írja: »Honvédelmi Öz­veggyé nyilvánítom...« és utána következik; ez a szöveg (olvassa): »Özvegy Schwarz Bélá­né, született Breitbart Erzsébet rozsnyói la­kost, akinek ura munkaszolgálatának telje­sítése közbtem vesztette el életét, honvédelmi özveggyé nyilvánító mi- A miniszter rendeleté­ből Rétsági ezredes s. k. Kiutalandó 1942 szep­tember hó 1-től havi 10 pengő, gyermekenként havi 4—4 pengő. 1943 január 1-től havi 60, pengő, gyermekenként egyenkénti 20—20 pengő ár va járadék.« T. Ház! Igen különösi az, hogy egy izsidó munkaszolgálatos 1 özvegye és> árvája ugyan­annyi járadékot kapjon, mint az, a hadiöz­vegy, akinek a férje a fronton halt meg hő­sies' küzdelem után. Másoidszor pedig a ma­gyarországi zsidóságnak aránylag ötször annyi jövedelme van, mint a magyarságnak, tehát ezt a támogatást nyugodtan rábizihaitták volna a Chevra Kádi sara, vagy az Omzsá.-ra. (Zaj a sfsélsőbaloldUlon. — Horváth Sándori Szamáron és batyuval jöttek be! — Vájna GábW: Ne keresztény hitfelekezeteken k&resfz­tii] gyűjtsenek!) mert ezek ebbe nem. fognak tönkre menni, hiszen aiz ilyien árvákat és özve­gyeket az ujjainkon mieg lehet számolni. A legfelháborít óbb azonban az, hogy ma­gyar arákat bíznak meg izsidó árvák nevelé­sével (Ügy vow'! Ügy van! — Horváth Sándor: Most nevessenek!), amikor jól tudják azt, hogy a legnagyobb erőfeszítési dacára seui lehet zsi­dókba keresztény magyar mentalitást, erköl­csöt és felfogást belenevelni. (Egy hang jobb­te őh Az biztos!) Felolvasom az Orszáeros Hadi gondozó Szövetség egyik megbízólevelét, amely így szól (olvassa): »Az Orszáeros Hadigondtozó Szövetség &\ Budainelsitew 1932. évi novpiraber hó 19. naoian néhai Soitrz Káí­roly és Kardos Klára szülők házasságaiból szü­letett izr. vallású. Budanest, VII., Osányi-u. 5. szám alatt lakó Spitz- Zsuzsannái honvédelmi á : rya, gyámi a, özv. SoUis Károlyné, született Kardos Klára — lakik: Budapest. VTL. Csái­nvi-utca 5. — fellett a uártfoe'ó amai tisztségre Koruncrcv Sándor üzemvezető, budapesti la­kost megbízom. Országos elnök ; . .« (Zaj a szélsőbb oldalon.) Ezt a rmegbízóleve 1 e+ a mi­niszter úrnak fogom átengedni (Gr. Festetics Domonkos: Helyes) és kíváncsi vagyok, hogy mi ai véleménv«' arról, hogv awt egy m í,c,, «&­ranerú magy«-«* hölgy írta alá. (Gr. Festetics Domonkos: Kicsoda? — Horváth Sándor: Tes­sék megnézni!) Az elmondottakat összefoglalva a miniszr­ter urat a következők el rendiel é«óre kérem. (Felkiáltások jobbfelöl: Ki írta alá?) . Először: a. zsidló munkálsszázqdok 1 falvak­tól, városoktól távnlfekvŐ munkatáborokban belyei7jtf"is.senek l el (Eov ha/na a széfáéhaW'da­lon: Drótsövénw möaé!) és innen vezényeltesi­senek azok tagjai munkára. Fnnek az lesz az előnye, hogy a telefoulbiaisttnálat és a külön­böző vásárlások nem történhetnek majd mieg. Ha ugvanis egy városban megjelenik egy zsidó munTriálsszázad. iákkor magyar ember már egy­általán B pi m telefonálhat. (Gr. Festetics Do^ monkos: FJV. így vanO. Mert hiai telefontüalomi van; isi, akkor ls ; eilmienni Q k e?ek az emberek 1 a hitsorsosokhoz és onnan sürsrős és igen sürgős teljefon'Mvásisial. ötsizöröm dü mellett (lan?! tíny van! a, jobb- és a szé^sobalo'dalon.) híviák fel a különböző Rebekákat (Derültség.) és ígv azután a magyar ember nem tud telefonálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom