Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

184 Az országgyűlés képviselőházának 343. Tudjuk, mii iaa oka annak, hogy széntermelésünk csökkent és elismerjük, hogy a termelt szén nagy hányadát az ipar céljaira kell tartalékolnunk, de annál inkább kötelessége veitt volna ia roldmívelésügyi kormányzatnak kiellő időben gondoskodni arról, hogy a városok és háztartások tűzifaellátása biztosíttassék abban iaa időben, amikor még lett volna erre lehetőség. A szénhiányról ismételten 'azt mondhatom, hogy talán önhibánkon kívül állott elő, — azt mioindoni: talán «— de a tűzifahiány minden kétséget kizárólag eliminálható lett volna kellő előrelátással. (Baky László: Hoil van az.?) Miután áss': idén valószínűleg fagyoskodni fogunk és fagyoskodni fog önhibáján kívül még nagyon sok százezer ember, ezzel kapcsolatban kérdem a miniszter urat, mint ahogy interpellációmban is kérdem«, milyen intézkedést hajlandó tenni a tűzifahiány csökkentésére; mert hiszen megszüntetéséről nem is beszélhetünk. Az interpellációra szánt időt felhasználom arra, — tekintettel arra, hogy eső után köpönyeg^ volna most még tanácsokat adni ennek a szezonnak ellátására — hogy megkérem a. miniszter urat, fontolja meg ezt: a pár mondatot a jövő esztendei tűzifaetátásra vonatkozólag. (Csoór Lajos: Tavaly is kapott jó tanácsokat!) A földmívelésügyi tárca tárgyalásán s itt a Ház plénumában a költségvetés tárgyalásánál is felvetődött már több különböző kérdés, amit mi már nagyon régen hatunk, hogy mi az oka 'a tűzifaelilátás hiányának, mi az oka a beálló zavaroknak, én azonban végtelenül csodálom, hogy a miniszter úr még mindig nemi jutott el odáig, hoigy legalább mérlegelés tárgyává tegye a hajlottakat, hogy legalább valami rendelkezést tegyen«,' amely rendelkezés hivatva volna a tüzifahiányom valamivel segíteni. T. Ház» Erdőbirtokosaink és gazdáink tud- ' ják a legjobban és ismételten szóvátették — nekem igazán nem volna érdekem, hogy ezt a kérdést megpendítsem, ha nem fagyoskodó és fázó emberekről volna szó, mert magam nem vagyok gazda éis nincs erdőbirtokom —, hogy a tűzifahiány oka a tőár alacsony megállapításában' kteresendő. Ha ez tényleg így van, mint ahogyan mezőgazdasági és erdőgazdasági szakembereink már többször felhozták, tisztelettel kérdem, miért nem ül le « miniszter úr ezekkel a szakember ékkel és miért mem tárgyalja, meg velük, hogy milyen tőáron a legren tabilisabb a fakitermelés? (Bdky László: Jakab jobban tudja!) Ugyanehhez kapcsolódó kérdés a napszámosok kérdése, mert hiszen egészen természettes, hogy a tőár megállapítása mellett is szűkség van a napszámosokra, favágókra, akik a fát ledöntik és feldolgozzák. Itt ugyanaz a helyzet áll fenn, mint mindenhol a mezőgazdaságban, hogy még fekete napszámért senii hajlandók dolgozni a favágók, ha pedig elmemnek napszámért, akkor elsősorban szalonnát és, lisztet kérnek,. Vagy jogosult a kérésié annak a napszámosnak és akkor tessék megadni ezt neki, vagy pedig nem jogosult, akkor pedig gondoslkodást kérek arról, hogy szalonna, zsír és fekete napszám nélkül is elvégezzék a favágás munkáját Eátérek most a harmadik kérdésre, amely szintén idetartozik, bár miként az imént említettem.: amennyiben ezek a hibá& elimluálfcatnak is, ennek hatása már csak a jövő eszr \ ülése 1943. november 24 én, szerdán, tendei fűtési szezonban lesz érezhető. A hormadik az, amit minden szakember tud, hogy a döntés késző ősszel, nedvkeringés megszűnése után 'kezdődik meg az« erdőben október közepén vagy október másodiki felében^ Itt ugyancsak nagyon sok munkás azt mondja, és joggal mondja: Kérem, lábbeli nélkül nem tudok kimenni hóban, sárban fát dönteni és fát vágni. Nem- is lehet: kívánni tőle, ez egészen természetes, de miért nem történik ezekről gondoskodási? Végeredményben az ország tüzelőszerrel való ellátása van annyira honvédelmi érdek, mint minden más termelési ágé, A minisztériumhoz, illetőleg az árkormánybiztossághoz tisztelettel felteszem a, kérdést, miért történik mindig későn az ármegállapítás? Júniusiban és júliusban jönnek ki az árak, holott akkor a fa nagy, részének már leszállítva kellene lenniei, hogy azután ősszel szétoszthassák. Addig egész természetesen mindenki visszatartja a fát, mert arra vár, hogy az árakat megállapítsák. Éhből egész természetszerűleg következik azi hogy ezután kezdődik meg a beadványok álra da ta a szállítási engedélyekért a földmívelésügyi minisztériumiba és hosszú heteket vesz igénybe, amíg ezeket a szállítási engedélyeket végre elintézik. Bár az eljárás abban az idő; szakban kezdődik, amikor a mezőgazdasági szállítás kevésbbé veszi igénybe a vasutat, mire az ármegállapítás után a szállítási engedélyek végre az illető fakeireskedőnek, illetve erdőkiteir me löknek kezébe kerülnek, addigra megkezkődik a gabonaszállítás^ később a répaszállítás és így már tulajdonképpen nincs lehető^ ség a tűzifa szállítására. Egészen természetes tehát, hogy az egyes közigazgatási hatóságok vagy az egyes tüzelőszeirrel kereskedő cégek legjobb akaratuk mellett sem tudják az ország lakosságát még abban a csökkentett mértékben sem ellátni, amely csökkentett mennyiségű tűzifára elengedhetetlenül szükség van,. Azt mindenki zúgolódás nélkül vette; tudomásul, amikor a kiadott rendeleteikkel — nagyon helyesen — 10%-ot és azután újra 10%-ot lefaragott a kormány az előbbi mennyiségből a gázkályha vagy gázrezsó után, azután a fürdőszobában lévő kályha után, de — bocsánatot kérek — a megmaradó kicsiny hányadhoz igazán hozzá kell hogy jusson valahogyan az ország lakossága. Ezzel kapcsolatban szeretném még szóvátenni, hogy vájjon az egy- és kétszobás lakások bérlői miért csak most kapják mieg a tüzelőszer-utalványt? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Még most sem kapják mvg! — Baky László: Sem utalványt, sem fát!) Miért most kezdődik ez? Nem árulok el titkot, nem leszeik indiszkrét; ha azt mondom, hogy beszéltem az egyik illetékes úrral, aki azt mondotta, — és talán nem is voit egészen helytelen, amit mondott — hogy ha már szeptemberben kiadtuk volna ezeket az utalványokat, akkor- bár időjárásunk eddig nagyon jó volt, a beszerzett fa nagyrészét már eltüzelték volna, ha azonban most adjuk ki, akkor most megkapják majd az egész mennyiséget Ha valóban "megkapják azt a mennyiséget, amelyre szükség van még télen, akikor nincs hiba, akkor ez az intézkedés helyes volt, én azonban nagyon félek attól, hogy ha nem kapták meg szeptemberben, amikor nem kellett tüzelni, ha nem kapták meig