Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

6 Az országgyűlés képviselőházának 341. ülése 1943. november 22-cn, hétfőn . -amelynek eiredményeikép az ólom-' és á horgany­; érctermelés a mostaninak kétszeresére fog emelkedni. Rendkívül nagyjelentőségű a nagybá'nyai alsófernezelyi kohó'művekben létesített új üzem,, az. új rézgáli ogy ár is, amely a magyar mező­gazdaság szükségletét hivatott kielégíteni. A »Pech Antal« kohóm.ű- és mélyfúró iskola foly­tatja! működését Nagybányán s ez hivatott a, középfokú szakemberek képzésére. VI. oím, az ipari munkaügy. A munkaköz­vetítő sízervezet kiépítése' folyik. Mxil't évben esak a budapesti működött, ma 22 hivatal mű­ködik. 9 pedig kiépítés alatt áll, a. pécsi és a 'kassai törvényhatósági jógii hivatal pedig ál­lamosítás alatt van. Az új munkaügyi felügye­lőség működik már Budapestem és Szatmárné­metiben, Erdélyiben, pedig most állít'ják: fel. Munkásvédelmi célokra ,a költségvetés a ta.va­lyü összeg dupláját szándékoizik fordítani. A munkaügynél különösen fontos és nagy gondot okoz a sziakimuniklas- és a tanulatlan mrunkás­hiány leküzdése, a honvédelmi minisztérium­mal való teljes egyetértés azonban biztosítja ennek iziavartialan ellátását is. • A közszállításoknál igen nagyjelentőségű a 40.900/1943- számú iparügyi uiiiniiszteri rendelet, amely a felárak áthárításának kérdését sziabá­lyo>zza. Minden olyan esetben, amikor á hato­sáig az anyagáralkat, jai munkabéreket, at fu­vart, az Oti.-t emeli, jioga van a váltakozónak áthárítani a többletet, ezt feliszámíthatja és önnek alapja a pro rata számítás. A VTI. cím "alá tartotzik a technológia, a M. kiir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet­Hjal fie-yelembe vesszük a Nachrichten für Aussenha'ndel nagyon érdekes fejtegetéseit, amely szerint Amerikában az állam_ évi 100 millió dollárt költ ipari laboratóriumiokra, oo-vetemek ipari kutató munkájára, 'akkor en­nek, az intézménynek 891.000 oeingős tétele', amelyből 451.000 pengő bevétel folytán is meg-­térül, igéim kevésnek, igen csekélynek Mtszik a mellett alz' óriási és — egyedülálló intézmény­ről lévén szó — hézagpótló munka mellett, amelyet ez az intézménv folytat. Ennek az in­tézménynek fejlődése elé akadályt gördít az. hogy a 1 felsőipariskolia 1 két tagozata, a génészeti és a szerelőipari osztály még mindig ebben az •épületben folglal helyet: egymás fejlődését aka­dályozzák s az iskolában ebben az évben leg­alább 400—500 jelentkezőt kellett elutasítani helyhiány miatt, ugyanakkor pedis* az, anyng­vizsgáló intézet nem tudta eilhelyezini a& ápfttiő­anvagolk vizsgálatával kapcsolatos géplabora­tóriumot, bár jelenleg esyetletn ilyen' anyagot vizse-áló hivatalos állotmláis! sincs. A kutatás a helyhiánv miatt nagy nehézségekbe ütközik és külömleiges tatafoüyamokat is ugyancsak e miatt aizi ok mitatt nem tud a veizetőséig olyan mérték­ben kezdeményezni, amilyeni mértékben sze­retné. A VIII. cím az ipari célok! és az iparfej­lesztés, Itt is a! statisztikai hivatal egyik ki­tűnő munkásának, Szalav Zoltánnak adatait ismertetem, amelyek a- Magyar Statisztikai Szemle ezévi 5—6. számában' jelentek meg. Ez az értekezés »az 1941. évi népszámlálással kap­csolatban végrehajtott, általános ipari statisz­tika első eredményeit« közli és elemzi ki. E szerint a mai Map-yarország kisipara 1940-ben a következő adatokat mütatia. Az üzemek száma 256 033. az ezekben lévő alkalmazottak «zárna 401000. a termelés értéke 1.866,000.000 pengő, az egy üzemre eső alkalmazottak száma 1*6 és a kisiparnál egy üzemre eső termelési érték 7300 pengő. A kisipar termelési többlet­értéke a gyáripar termelési többletértékének majdnem a fele. A kisipar a nemzeti jövede­lemben 50%-kai részesedik, ez mutatja, hogy milyen óriási jelentősége van a magyar köz­gazdasági életben. Hogy* azonban feladatát teljesíthesse, ehhez elsősorban megfelelő ipa­rosoktatás szükséges. Az ipari tanfolyamok országos vezetősége 1942-ben 759 tanfolyamot rendezett 19.000 résztvevővel. 1943 október 31-éig a tanfolyamok száma 710, a hallgatók száma pedig 17.806 volt, az eredmények tehát az év végéig el fogják érni, sőt túl fogják szárnyalni nz elmúlt esztendei eredményeket. Kitűnő a. tanfolyamvezetőségnek szakkönyvtára, amely már 90 számiból álh Összforgalma 551.419 pél­dány volt, — a kiadásában megjelent új köny­vek: a tetőfedő' ipar, a fényképész-ipar és az ipartestületek névtára — egy számot rendkívül olcsón, 50 fillérért, illetve január 1-től kezdve 1 pengőért hoz forgalomba. Állandó és régi kérdés., hogy hova tartoz­zék, az. iparosoktatás. A kultusztárciai költség­vetésénél egyik igen t. képviselőtársam fel is vetette azt, hogy a középfokú iparoktatást vissza kellene hozni az iparügyi minisztérium fennhatósága alá, (Helyeslés.) Ez annyira ter­mészetes, hogy ennek külön indokolását feles­legesnek tartom. (Helyeslés. — Egy hang bal­felől: Csdk már látnánk!) Az iparoktatásnál ipari -kormányzatunk be akarja vezetni a* normál-filmet, mert tanonc­tól kezdve az öreg mesterekig ilyen szemlél­tető módszerrel akarja megvalósítani a® ipa­rosság színvonalának emelését. A tanonckér­désben ugyancsak hatalmas emelkedést mutat költségvetésünk, mert a tavalyi -75000 pengő­vel szemben 500.000 pengőre emelték fel ezt a tételt. Ez főleg a tanoncotthonok céljait szolgálja. De ipari kormányzatunk tervbe­vette a tanoncok utaztatását is belföldön és természetesen, amint mód lesiz rá, külföldön is. (Élénk hehfêslés.) Ez hivatott arra. hogy a régi, nagyon jól bevált, kitűnő vándoriparnak a késő. de javított utódiaként szerepeljen. Ugyancsak tanfolyamot kívánnak létesí­teni az ipartestületi jegyzők részére is. Általá­ban az Ipok.-ot mozgékony érdekképviseleti szervvé kívánják kiépíteni, amely érdekkép­viseleti szerv nem ellenlábasla) lenne a kama­ráknak, hanem segítőtársa, olyan módon azon­ban, hogy választmányi tag csak ipartestületi elnö'k; f lehessen. Szükséges, hogy az Ipok.­tisztviselők, jegyzők részére a nyugdíj kérdést is megoldják, valamint általában, generálisan mindig jobban felmerül a szüksége az iparos nyugdíjtörvény megalkotásának, amely keret­törvény kell, hogy legyen, ahol az alapelv az. hogy az Oti.-tól a meginduláshoz szerzett pénz szolgáljon kezdetül a segélyalaphoz. Az ipairoisok kedvét, önbecsülését fokozandó, niintaműhelyekké fog nyilvánítani az iparügyi kormányzat olyan ipari. műhelyeket, ahol a legrendesebb, leigjobban nevelő és legjobb mun r kát végző iparosok dolgoznak. (Helyeslés.) A gépsegély folyósítása ugyancsak a régi, jól bevált alapokéin történik. Általában nagy súlyt vetüník a kézművesipar mechanizálására a villaaiy mai világában. A fedezetnélküli hitel összege 800 pengőről 1200—2000 pengőre emel­tetett feli. Ennek a hitelnek egyetlen fedezete az iparos becsülete, de az iparos becsületét mu­tatja az is, hogy ezek a kiadott hitelek majd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom