Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

100 Az országgyűlés képviselőházának 342 tani ki sib irtokpolitikai irányzatban alig nélkülözhető. Nagyon Örülnék, ha az igazságügyminiszter úr ezt' idehozná. Ezzel kapcsolatban egyetlen kérésem az, hogy az elsőszülöttségi jogtól okvetlenül méltóztassék eltekinteni ennek a törvényjavaslatnak megalkotásakor, mert ez nem válnék be és súlyos következményekké] járna. Akkor tehát, amikor a birtokelaprózódást meg akarjuk akadályozni, semmi szír. alatt sem szabad azt elsőszülöttségi, vagy pedig első fiúi joghoz kötni, hanem más útonmódon kell szabályozni és pedig azt hiszem, a . leghelyesebb volna a szakképzettség arányában biztosítani a gazdálkodó ifjúságnak a birtokmegtartás lehetőségét. Az előbb a községi bíráskodás kérdésével kapcsolatban kellett volna elmondanom, de talán nem lesz érdektelen, ha itt adom elő azt a kérést, bogy a jogi oktatás terén méltóztassék bizonyos szélesebbkörű intézkedéseket tenni. Nem a jogászi egyetemi oktatásra gondolok, hanem arra, hogy bennünket, falusiakat, kisembereket, nagyobb mértékben tanítsanak ki a magánjogi és büntetőjogi jogszabályokra. {Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Piukovich József: Nagyon fontos!) Mélyen i Képviselőház! Az országban a legtöbb ember 8 elemit, vagy 4 középiskolát végez. Ezalatt az idő alatt a jogtudományokat oly kevéssé tanítják meg neki» mint ahogyan az állampolgári kötelezettségekről is nagyon keveset beszélnek. (Piukovich József: Semmit «fim tanítanak! A vegyes törtek szorzását tanítják!) Az az ember, «aki 4 középiskolát vég zett és vagy iparos, vagy kereskedő lett, vagy elment más pályára, és a földmíves, aki 8 ele- ' mit végzett, később megtanulhatja esetleg (Piukovich József: A saját kárán!) a saját szakmájában szükséges jogi dolgokat, azonban általános jogi dolgokról úgyszólván homályos fogalma sincs. (Piukovich József: Ez igaz!* Az igazságügyminiszter úr nem tart fenn isk/

4 Iákat, azonban helyes volna, _ ha a kultuszminiszter úrral, meg az illetékes iskolafenntartókkal érintkezésbe lépne és elérné, hogy a tantervbe akár a leventézés, akár más helyett, vagy azokkal párhuzamban a jogi oktatást legalább magánjogi és büntetőjogi tekintetben lehetőleg kiszélesítsék és az alapfogalmakban, a legfontosabb dolgokban .az embereket tájékozottabbá tegyék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Erre feltétlenül szükségük lesz egész életük folyamán, hiszen gazdasági életet jogrendszer nélkül nem képzelhetünk el, mert az mindem vonatkozásban kapcsolatban van a joggal, tehát feltétlenül szükséges az, hogy ha jól akarják vinni gazdasági ügyeiket, akkor lehetőleg jogi kérdésekbe u is tájékozottak legyenek. (Piukovich József: Nagyon igaz!) Most néhány olyan kérdésre volnék bátor rámutatni, amelyeiket mi, falusi emberek, szeretnénk, ha akár törvényhozási útón- akár rendeleti úton, akár valami más módon, lehetőleg szőnyegre hozna az igazságügy miniszter úr. Ezek közül az egyik a bérleti jog szabályozásia. Nagyon jó], tudóim, báír csak mezei jogász vagyok... az is félbenmaradt, {Derültség. — \ Piukovich József: Nem baj!) hogy a polgári törvénykönyvben: van jogszabály ezekben a kérdésekben, azoniban a helyzet mégis az,,, hogy bár ma Magyarországon, több mint 3 millió hold föld van bérleti kezelésbein és ezeknek száma, különösen a kisbérieteké, folyton szaülése 1943. novemher 23-án, kedden. porodík.. ezek a kérdések, a bérleti jogviszony. a jogok és kötelezettségek még ma sincsenek olyan precízen szabályozva, mint amilyen szabályozást részben a magángazdasági érdekek, résziben pedig az ország általános érdekei megkívánnának. Ma sincs szabályozva rendeletileg a bérleti időtartam, nines szahálvozva az épületek fenntartásának, a mezőgazdasági ingatlan haszonsításának és kezelésének módja, nincs szabályozva a. bérelhetési lehetőség, úgyhogy ennek következtében hentesektől és vegyeskereskedőktől keizáVe, nenituciom, tisztviselőkig ülnek bele a bérletekbe emberek, akiknek egyáltalában semmi közük sines a földhöz. A bérleti jog szabályozása tíhát 3 miHió hold' föld sorsát érinti és a szabályozással nagy mértékben elő lehetne mozdítani azt. hoigy ezeken at területeken ,a gazdálkodó embereik gazdaságilag a közérdeknek több hasznot hiOtzzanak, mint amennyit jelenleg hoznak. Méltóztassék meggondolni, micsoda borzasztó állapot aiz^hogy százezer és százezer hold földön évről-évre vannak bérlők, akik bemenneK októberben és nem tudják, hogy a jövő gazdaségi évben ottmaradinak-e (Piukovich József: Rablógazdálkodás!) és ennek következtében, amint jól méltóztaott piégjegyezni, nem tudnak »mást csinálni, mint rablógazdálkodást. En láttam olyan földet, amely 15 esztendő óta egyetlen kocsi trágyát nem kapott- mert évrőlévre mindig más bérlő gazdálkodott rajta. így minden bérbeadó rengeteg kárt szenved. De nemcsak a bérbeadó _ szenved kárt, hanem a termelési érdek, az owlzág gazdasági érdeke is kárt szenved azáltal, hogy ezek a .viszonyok fennállhatnak. Viszont előállhat azután az a helyzet is, hogy azok a bérlők, akik 6, 8 vagy 10 esztendeig gazdálkodnak egy földön és ott talaj javításokat, épület'beruházásokat meg ma-* közgazdasági értékű munkálatokat végeznek, a. bérlet lejárta után, bérleti jog hiányában-, világgá mehetnek, illetve otthogyhatják a tulajdonosinak, ilieve a következő bérlőnek azt-. amit hosszú évek munkájával abba a földbe belefektettek. Amikor ammyira, meg kell becsülnünk földünket és olyan súlyt kell helyeznünk termelésünk észszerű vezetésiére és annak fokozásaira- múlhatatlanul szükséges a 'bérleti jog szabályozása, hiszen 3 millió hold földnél több birtokról, nagyobbrészt szántóföldről és így rendkívüli közgazdasági érdekekről van. szó. Egy másik ilyen vonatkozású dolog a szomszédjog kérdése. Min dnyájupknak van szomszédunk és azt hiszem, az egész magánjogban ez à legbizonytalanabb, a l'eghatározatlanabb és a egnehezebb kérdés, ami viszont mindnyájunkat kivétel nélkül érdekel. A mezőrendőri törvénytői kezdve a töirlvények: egész seregében vannak utalások a szomszédjogra^ azonban ez a kérdés sem joiggTiakorlíatilag, seni törvényileg, sem. más vonatkozásban nincsen határozottan tiszítázva. Amikor arra törekszünk, hoigy az, embereket lehetőleg 'békében-, hagyjuk: élni egymáls m ellett, amikor arra törekszünk, hogy az emberek nyugodtan folytathassák termelő munkájukat és hogy az emberek idejüket a termeílés munkájára fordítsák, akkor lehetőleg ki kell zárnunk' münden olyan körülményt, amely ezt mesyakadá'lyozza. Már pedig, ilyen a szomszédjog rendezetlenségéből folyó rengeteg: elllentét. Mél-