Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Âz országgyűlés képviselőházának 342. vidéki lapok, hogy (olvassa): »A választójogot niem szabad kiterjeszteni, nemi pedig azért, mert ez nem érdeke sem alz értelmiségnek» sem egyéb osztályoknak. Nem nyithatunk tehát kaput olyan rafdikális, szociális, nemizetietleu áramlatok számár», amelyeik a! magyarság politikai vagy erkölcsi súlyát ösiölkkentenék.« T. Ház! Ez roppant veszedelmes játék. Az igazságügyi kormányzataajk teibát már most kell gondoskodnia 1 arról', hagy az a kint küzdő katona tudja és érezze, ha ez a parlamentáris forma fog megmaradni ebben a világégésben, a jövő választásoknál neki is lesz szava. (Helyeslés a szeUsőbaoldalovt,) Kell, hogy érezze alz az. anya, alki gyermeket szül. ennek! az onszágniaiki és alki áldoz, küzd, amikor ikint vaui a hitvese vagy az édesapja, hogy bekövetkezik egy új korszak, amikar ő is beleszólhat saját fajtájának, népének irányításába. Ez mind hiányzilki. Nemi látjuk tehát politikai síkon aizt a nagyvonalú koncepciót, amelyet szeretnénk. De nem látjüik meg ezt a gazdasági él|et terén 1 sem» Ugyanez ai vidéki lapocska, amely bőridékatem, a mező gazdasági cselédlsorssal foglalkozva, azt írja, hagy milyen jó a mezőgazdasági cselédnek és milyen rossz az önálló kisbirtokosnak, Nehogy azt méltóztassék gondolni, t. Ház;, hogy a mai mezőigazdasági cselédség vagy ai mai ktöbirtokiososzltály olyan végtelenül naiv, hogy ebből a tendenciával megírotl cikkből hitet merítene ahhoiz. hogy tényleg jobb cselédsorsbani lenni. Lehet jó cselédsorsot teremteni, de ahhoz, hogy jó oselédsors legyen és minden dolgozó — értem ezalatt a fizikai és szellemi dolgozóikat is — teljesen biztosítottban és nyugodtam élhessen — kell: szocializmus és ennek alapján úgynevezett munkajogi' törvényalkotás. (Ügy van! Ügy van! a szélsőba'oldalon.) T. Ház! A miunkajogi kódex, amely az életnek legnagyobb viszonyát, a miunkát s'zia*bályoizza, a mi jogaikoltás anlkba.ni hiányzik. (Ügy van! a\ szélsőbaloldaton-) Egy 1910/1920. számú rendelet, alapján és bírói gyakorlat alapján állunk. Sőt még azok a nagy jogi elvek sincsenek tisztázva, hogy szociálpolitikai alapon készítsük-e^ el a munkajognak törvényiéit, a munka (kódexét, avagy pedig a tényálladéki elem alapjaim. Mind a, kettőnekj megvan ai maga létjogosultsága, iminidketttőről lehet vitatkozni, jó-e vagy rossei, dei egyszer valóban el kellene már kezdeni az igazságügyi kormányzatnak ezekkel a kérdésekkel foglalkozni és előkészíteni aBOikati az inltézjkedéseket, amelyek a népnek széles rétegeit érdeklikl s ennek boldogulását és jövőjét lennénlek hivatva, biztosítani. (Úgy vawJ Ügy van! oi szélsőbaiodalom. — Egy hamg a szélsőbaloldalion: Majd!) Nem látjuk a gazdasági téren az ellenérdekű félnek, a gazdasági hatalmasságoknak megreudszabályoizását. (Ügy van! aszelsőbaloidéhm-) A katrtelekre és a trösztökre vomatkozólag semmiféle nagy komcepeiójú elgondolással az igazságügyi kormányzat nem jött elő. Ne essék félreértés és tévedés, az igazságügymtinisizitérium kiváló f tisztviselői kara, nagyszerűen^ gyönyörűen és ideálisan meg tudja ezeket ai kérdéseket oldani, de ezeikniek a kérdéseknek van egy kerékkiötője, a politika kérdése; politikai érdekösszeütközések akadályozzák azt, hogy a magyair gazidasági élet végre valahára a közérdek szempontjából, aiz egyetemes ország szempontjából reindeztesulèse 1Ù43. november %3-an, kedden. ^ síék. (Ügy vem! Ügy van! a szeisőbdWdülvn. — Horváth Sándor: Szói ól-szóra!) T. Ház! Egy harmóniában! élő nemzetnél a népi, aiszociáiás és a nacionális elemnek ki kell fejlődnie ós teljesedésbe menni. Nem alkarjuk, hogy, az. egyiik vagy ai másik társadalmi osztály vagy réteg egymással szemben vagy egymás íöié kerülj ön', -hanetm azit akarjuk,, hogy ez aiz ország a magyar nép birodatlma» a boldogság hazája legyem. Ezt meg akarjuk közelíteni, de ehhez szükséges az, hogy az igazságügyi kormányzat szervei, az igaizságügyiminis'ztérium politikai megkötöttségektől mentesen ideállhasson és letehesse a Ház asztalaira, azt a nagykoncepciójú munkát; amelyre hivatva van. és amelyre képes. Nem látjuk a közjogi munkás védelem tételes és teljes rendezését. A íközjogi munkásvédelem az Oti. Az Oti.-ról és az Oti.-szabályoikról nem kell itt külön beszélni. Az Oti. hatalmas 1 vagyonokat gyűjt, az Oti. a szociáldemokrácia fellegvára, ezt mind tudjuk, ezzel tisztában vagyunk, de hogy ebből a dolgoteó magyar munkás részére milyen jólét faikad, saó-nos, azt is tudjulkL Tehát a, közjogi munkásvédelem tételes és rendszeres elkészítését hiányoljuk és ennek elkészítésére várunk abban a boldog Magyarországban, amelyet nekünlk meg kellene alkotniumk- A magánjogi munkásvédelemi sinics kidolgozva, ez. iá? hiányzik ebből a költségvetési előirányzatból. (Az elnöki széket vitéz Tör» Tibor foglalja eL) l Eziek nem pénzkérdések, ez csak aza akarás kérdése, amely itt fekszik előttünk. A gaadaisiáigi élet másik oldalán a résavényjog reformja még mind a mai napig nincsen megalkotva. ^ A részvény — níetm lehet belemélyedni egy kérdésbe, csak ímegéirintem — arra alkalmas, hogy abban a tőke bizonyos esetekben kelletmeisien meghúzódjék és bújjon, ahhoz azonban, hogy ez a na^y komoepciójiú jogalkotás; létrejöjjön, egy olyami közszelletm szükséges, amely csak a Ház kevés oldalán találna ellenzésre. EB, pedig a feltétlen niemzeti szellemi. Ebben az, országban toblbé szabadkőmlüves, nemzetközi szellemű törvényeket! alkotni nemil lehel (Ügy vam! Ügy iMri ! Taps <a\ azéhtöbaPfMdaloni) Abjhoß pedig, hogy ilyen törvényekét hozztunkí és alkossunk, etzt a szellemlet meg kell teremteni. Ezeknek a meghozandó törvényeknek a végrehajtója a magyar bíró lenne. Én; mély tisztelettel kell, hogy! meghajoljak a magyar bíró szetmélye előtt, a magyar bíró mindig áldozatkész volt, mündig neniEeti volt és egész életét a, közért áldozta fel. De ebben a bírói karban lelhetnek egyesi beütések. Ez pedig a zsidóság ereszéről van. Sajnos, mleg kell, hogy kérdezzem a.zi igazságügyminiszíter» uratí hogyan' történhet meg, hogy az utóbbi évben is az 1941 : XV. te. hatálya állá eső zsidó SEármaziású, vagyis zsidó íajiságú egyéneket a IbÜTOsások tagjává kineveztek 1 ? Ez mételyezi meg aizután ott a szellemet. (SzöllŐsi Jenő: Érthetetlen, lehetetlen!) Nagyom fájdalmasan kell megkérdézneml az igazságügyminiszteir urat* (vitéz Bonozos Miklós államtitkár: Neveket!) hogyan lehíetségesi az, hogy az 1941, évi XV. te. értelmében zsidónak; tekintendő, a. zsidótörvény szerint azonban nem zsidó személy legyieu legfelsőbb bíróságunknál elnöki tanácsítiag? (Egy hang a szélsőbaloMaion: Ki az?) ZaMín Kornél! Nemi sEeretek személyeket mondani, mert félszólaílásofminak! nem az a célja,
