Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
82 Az országgyűlés képviselőházának 331 nek 45%ha ; » Én azt hiszem, mélyem t. Ház, ©zek is 1 olyam számok, amelyek aztl bizonyítják, hogy sem államháztartásunkat, sem közigazdaságumkait ez a hat és félmilliárdos kölesönállomány túlzott mértékben nem terheli meg. (Ügy van! Ügy van!) Ezeket kívántam mélyen^t. Ház magáréi ai költségvetésről és. annak számszerű részéről elmondani. Hozzáfűztem még néhány jellemző adatot, hogy tiazita képet adjak a mélyem t. Háznak arról, hogyan! kívánjuk az államháztartásit az 1944-ik évben vezetni. Természetes, hogy a költségvetés alapja a gazdasági és pénzügyi politika, arra épül fel, és épen eizért az hiszem, hogy ai mélyem t. Ház is joggal elvárhatja, hogy arról 1 beszéljek részletesem. (Halljuk! Haljuk!) Ebben a poiitükában, mélyen ti. Ház. nincsen' változás. Ugyanazt a gazdasági, pénzügyi politikát kívánjuk folytatni a jövőben ás, amelyet a multbam folytattunk. Nyugodtam mondhatjuk, hogy az bevált, nehézségeire maiid részletesen rátérek, de változtatni azion nem szükséges. (Helyeslés a jobboldctivn.) Ennek ai politikának a célkitűzése kettő: először is a közgazdaságot megerősíteni, a maximális termelést kihozni a magyar gazdasági életből^ a nemzeti jövedelmet növelni, hogy bárja mind aziofcat a terheket, amelyek mindemnek megvédésére, megtanítására szükségesek és amelyek a további fejlődés érdekében nélkülözhetetlenek. Itt talán megemlítem, hogy adók címén a. nemzeti jövedelemből 1938-ban 21.5%-ot vettünk igénybe, 1943-ban 30.3'%-ot. Kétségkívül elég erős az emelkedés, de minthogy a nemzeti jövedelem is lényegesen ©mlkedett, azt hiszem» a nemzetre, a nemzet közgazdaságára nem sokkal súlyosabb a teher, mert sokkal magasabb Összegből vésziünk el nagyobb százalékot; talán mégis súlyosabb' volt az egyesekre nézve az. alacsonyabb összegből elvett alacsonyabb százalék. (Ügy van!) Enlnek a gazdasági és pénzügyi politikának második célkitűzése az, hogy a foglyasztá?ina, szolgáló árumennyiség és a^ forgalomba kerülő pénzmennyiség egyensúlyi helyzetben llee-yeu. Ez, természet esem, # háború alatt kétoldali támadáNnak van kitéve, hiszem a fogyasztásra szolgáló' álmmenmyiség csak kevesebb lelheti efeősoirbiain miimdent a hadseregnek .kelül biztosítana, másrészről pedig a forgalomba kerülő pénzmennyiség csak több lehet mert a háború költségei, a hadsereg: fejlesztési költségei mind aizfl involválnák, h>ogy több legyem. Ebiből' a helyzetből kifolyólag; kétoldalú támadásbaini részesül ez a poliitika. de ebben ai kétoldalú támadálsbam részesülnek egész Eur'óna. sőt -a vVlág Összes pénzügyi politikái is: ebből természetesen adódnak nehézségek, adódnak problémák, a telítettségnek^ ai feszültségnek illanota egyesi helyeken jelentős és ezek elhárítására, valamint a gazdasági élet stabilizállására mindenit el kell követnünk. Én ezekkel és al folyamatban és előkészületben lévő intézkedésekkel kívánok foglalkoznia. A következőkben teljes nyiltsággal 1 és őszinteiséggelj feltárom a bajokiait (Héfiyeslés.), feltárom a nehézségeklet és egyúttal rámutatok arra ;i % hogyan kívánjuk ezeket <a< bajokat és nehézségekéit ocnvosolni. (Helyezés.) Tartom a nemzetet olyan érettinlek. mélyen; t. Ház, (Ügy vun)! Ügy van!), hogy nyíltam és egyenesen 1©bet erről beszélni. (Taps a S&bboidkdon és a középem) T. Ház! Az előtérben, álló problémák kömynyebb megértéséin© ©s> az intézkedések helyes ülése 1943 október 22-én, pénteken. mérlegelési© szempontjából méltóztassék megengedni, híogy rövid Visszapillantást > vessek az elmúlt öt esztendőre. Nagyon rövid leszek. Enjniek az, öt évmelk az aíllakulásábam köirülbelül három időszakot különböztethetünk meg. Méltóztatnak jól! emlékezne hogy az 1931. évi világválság után, ai 30-afsi évek közepén lassú javulás állt be asz egész, Viliágon^ amely talán — mint tudjuk — 1937-beta) érte el kulminációs pontját, azután egyes helyekém megránt jelentkeztek bizonyos visszaesések, vagy legalább is a stagniációniak a jelei mutatkoztak. Az, akkori kormány elhatározta, •— talán magyar szót használok most az Ankurbelung helyett — a nekilendítés politikáját, almlely azután a milliárdos győri prioigriaimmba,ni nyert megtestesülést. Nem akarok a milliárdos, győri programmra kitérni, azt t méltóztatnak mindamymyian nagyon jól ismernli, csak rámutatok a,rna(, hogy ez a? milliárdos győr Programm az eigye?ek számlára úgyszólván még semmi megkötöttséget, sem jelentett. A gazdasági életbe való beavatkozást a legkisebb mér téka*© szorította, ami természetesen] akkorában lehetséges isi volt mert hí sízem anyagok, erőforrások bőven • álltak rendelkezésünkre, kihasználatlan ipari kapacitások, foglalkoztatható munkáskezek álltak rendelkezésre, a termelésinek a produfctivitásia is olyan' fejlődést mutatott, hogy a magyar 1 gazdasági élet valóbam a legszebb' reményekkel indulhatott el és a szociális intézkedések egész sorát lelhetett megvalósítani mindaddig, amiig az 1939 őszén kitört háború cezúrát nem okozott. Tulajdonképpeni ezzel kezdődik enmiek az ötéves periódusnak a második időszaka. A gazdasági élet átállítása a háború kitörésével elkerülhetetlenül szükségessé vált. Intézkedéseket kellett tenni a termelés, a fogyasztás, a közellátás, az árpolitika, az; adó- és hitelpolitika terén. Ezekre az intézkedésekre nem fogok most rátérni, ezeket is mindannyian méltóztatnak ismerni, előttünk zajlott le az egész folyamat csak arra mutatok rá, hogy ez már sokkal erősebb, sőt helyenkiint igen erős megkötöttséget jelent egyesek részére, egyes társadalmi ágak, -egyes foglalkozási körök réV szére>, de ezek a megkötöttségek igenis szükségesek, mert az egész; világon életbelépett! háboirús gazdálkodás visszahatása alól a magyar gazdasági élet sem vonhatta ki magát, az ország érdekében] ahhoz alkalmazkodnunk kellett. (Ügy van! Ügy vak!) Ezek az intézkedések azonban merni lehettek olyan eredményesek, hogy a problémákat mind kiküsziöböljék, sőt egészen új problémák is jelentkeztek. Hogy miért nem voltak ©léggé hatályosak ezek az intézkedésiek, azt bevallom őszintén, két okra vezetem vissza. Részben arra, hogy társadalmunk egy része nem látta át ezeknek az intézkedéseknek parancsoló szükségességét. (Ügy van! Ügy van! JobbfelM.) Egyes lesetekben hiányzott az alkalmazkodásnak az a, foka, amely feltétlenül szükséges lett volna, hiányzott az a meggyőződés, hogy a közérdleket, ha kell áldozatok árán is szolgálni kell. Részben azonban arra vezetem vissza, hogy a tett intézkedések a mi különleges viszonyainkhoz alkalmazkodva szigorúságban messze ellni áradtak a többi államok intézkedései mögött. (Ügy van! Ügy vén! fatíbfeiől.) Akár Németországot, akár Angliát vagy Amerikát, aklár a semleges államokat vesszük, akár nagyon tőkeerős országokat nézünk,-azt Itátjiuk,
