Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-329

iz országgyűlés képviselőházának 329. ülése 1943 május 4-én, kedden. 09 azt a területet és azt a lélekszámot, amelyre a tanyakérdés Szabolcs vármegyeben kiterjed, akkor azt mondhatjuk, hogy annak a helyhatóságnak a területén, amely tulaj donképpem a tanyák közigazgatását intézi, 200.010 lélek van tángálva itt és ez a 200.ÜOO lélek 400.001) katasztrális hoLdon lakik. Ha pedig azt a külterületi lakosságot tekintjük, amely a legközvetlenebbül van érintve, e kérdésben, amely öü.Ot-O számra tehető — akkor nyilvánvaló és kétségtelen, hogy Szabolcs^ vármegye r szempontjából vitális fontosságú ez a kérdés. T- Ház! A szabolcsvármegyei tanyakérdés története, azt lehet mondani, megegyezik az Alföld többi helyén fennálló tanyakérdés történetével. Szabolcs vármegye is elszenvedte a törökdúlást, a kallói vár tartotta fenn az ostromot és ott akadt meg tulajdonképpen a dúlás továbbterjedése, úgyhogy mindazok a helysér gek, amelyek ettől a vártól nyugatra feküdtek, teljesen elpusztultak, a vár .határában menedéket kereső keleti rész azonban teljesen megmaradt. Ennek a törökdúlásnak az lett a következménye, hogy a virágzó községek maguk is elpusztultak egymásután, egyesek pedig, amelyek megmaradtak, óriási határra terjeszkedtek ki és ezeket a községeket azután a külső periférián tulajdonképpen a tanyák egészítették ki. A szabolcsi törökdúlások következtében -r- ezt mondanom sem kell — kedvezőtlen helyzet keletkezett, amely a legutóbbi időkben is éreztette hatását, különösen az analfabétizmus terén. Ez a. helyzet csak akkor változott meg, amikor az 1921 : XXX. te. éppen Szabolcs vármegyére terjesztette ki legjobban áldásos hatását, mert a törvény értelmében a tanyai iskoláknak egész légiója keletkezett. Szabolcs vármegyében, különösen Nyíregyháza városában a tanyakérdéssel már nagyon régen foglalkoznak, így 1758-ból és 1767-ből származó írásbeli nyomait találjuk annak, hogy Nyíregyháza városa körül tanyaösszeírások voltak. Nyíregyházán van a tanyarendszer egyik speciális megnyilvánulása, az úgynevezett bokortanya. Ha ugyanis a tanyákat tanulmányozzuk, akkor, — amint ezt a kérdést a vele tudományosan munkálkodók kidolgozták, különböző típusokkal találkozunk. Czettler Jenő, a tanyakérdés alapos ismerő.ie és művelője volt az, ski ezeket a típusokat a lakosság száma szerint állította fel, kiindulva abból, hogy az első típus 500—1000 lakosig terjedő embertömeget ölel fel. Ezzel szemben más rendszerű típusok gondolata is felmerült, de minthogy a Kecskeméten annak idején tartott tanyakongresszus Czettler Jenő álláspontját fogadta el, tudományos körben a tanyatípusok meghatározásánál a lakosság száma az alapelv. A lakosság számától elvonatkoztattan ötféle típust ismerünk, amelyek közül az első a legprimitívebb tanya, aihol nincs sem t iskola, sem tanító, sem templom. A második típus az. ahol már egy tanítóval és iskolával találkozunk, tehát aíhol már legalább egy ^intelligens ember van, aki a tanya szellemi irányítását laimyira-amennyire kezébe tudja venni. A harmadik típusban már templom is van az iskola mellett, a negyedik típusban már magasabb fokú közigazgatási és állami intézmények is vannak, az ötödik típus pedig, amelyről tulajdonképpen beszélni kívánok és amely Szabolcs vármegyét, különösen Nyíregyháza városát közelebbről érinti: a bokortanya, A bokortanyák esztétikai szempontból is nagy jelentőségűek, mert szép alakúak, rendesen egy kört vesznek körül, amely az illető tanya köztere. Itt-ott akadnak ugyan négyszögű vagy téglaalakú tanyák is, azonban . a tulajdonképpeni típus a köralakú bokortípus. Amíg a többi csoportos tanyiaalakulatok rendesen hosszú törfténeti idők eredményei,, addig a bokortanya vagy egyszerre, vtagy pedig aránylag rövid idő alatt keletkezett. A bokortánya fejlettsége kétségtelen. Nyíregyháza mellett, azt lehet mondani, ezek a tanyák már egészen községszerű szervezetek, illetőleg ha nincs is községi közigazgatási orgánumuk, szellemi szempontból, helyesebben szellemi színvonal szempontjából valójában már a községesítés küszöbén állanak és a • községesítés lehetőségének tág tere nyílik ezeken a (helyeken. A szabolcsvármegyei és különösen a nyíregy házai tanyákon egy érdekes intézmény alakult ki, amely nem írott törvény alapján létesült, hanem a jogszokás fejlesztette ki. Ez az úgynevezett tanyabírói intézmény. A jogszokás beavatkoizása a tanyai közigazgatás fejlődésébe csak nagyon szórványosan jelentkezik, van ugyan például Hajdú vármegyében a máltai biztos, akit eredetileg állategészségügyi közigazgatási funkciók teljesítésére rendeltek oda, lassankint más közigazgatási funkciók is hatáskörébe kerültek, azonban amint mondottam, kevés közigazgatási szerv létesült jogszokás alapján, mint amilyen Nyíregytházán az úgynevezett tanyabírói intézmény. A tanyabíró, csaknem rendes közigazgatási funkcionárius s különösen a közélelmezés terén végez ma is jelentős funkciót. Amint egyik igen t, képviselőtársam mondotta, iá tanyakérdés nagy jelentőségét mi sem világítja meg jobban, mint az a tény, hogy az alföldi tanyakérdés 8 millió katasztrális hold földet érint. Országos, nemzeti és nemzetpolitikai szempontból tehát kétségtelenül nagyjelentőségű. Éppen ezért nem lesz érdektelen, ha visszapillantást ve ünk a tanyakérdés jogtörténetének országos fejlődésére, mert hiszen ennek az országos fejlődésnek az alapján és a jogtörténeti intézmények, a jogszabályok alapján fogjuk meglátni azt, hogy tulajdonképpen milyen mulasztások is történtek a tanyakérdés rendezésében, melyek voltak a múltban a hibák, hol kellé't volna más intézkedéseket tenni, és ezek konzekvenciáit leszűrve, ezen a szemüvegen á't nézhetjük meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, abból a szempontból, (hogy ezek a hibák mennyiben küszöböltetnek ki, illetőleg menynyiben alkalmas ez a törvényjavaslat a fennforgó hibák kiküszöbölésére. Tanyakérdés régen van, azt lehet mondani, hogy már a XVI. század elején volt. amikor II. Ulászló egy dekrétumot bocsátott ki és ebben a dekrétumban figyelmeztette a. künnlakókat, hogy tiltja kalyibák ' és szállások építését és ha földjükön mégis építenek, akkor is ott csak tisztességes embert és feleséges embert alkalmazzanak. Ennek az volt a történeti magyarázata, hogy a külső perifériákon a biztonság, a rendészet a lehető legázsiaibb állapotban volt, ezért tehát egyrészt, hogy a közkötelezettségek alól az emberek ne vonhassák ki ^magukat, másrészt, hogy a szegénylegények és betyárok a biztonságot és a rendet ott ne zavarják, ilyen szigorúbb intézkedésekre volt szükség. Ez t a dekrétum úgy későbbi intézkedésében kifejezetten megengedi Ugyan, hogy a küllakosok ott építsenek, die a mindenkori feltétel az volt, hogy a rendészeti szempontokat betartsák. A tanyai intézmény 1Ï*