Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-340
Az országgyűlés képviselőházának 340. ellenes hangulat kialakulni; emnek leszerelése érdekében szükségesnek tartom, hogy meg-felelő propaganda indíttaisisék meg. Szükségesnek tartom azonkívül a kereskedelmi egyesületek megsegítését, meint hiszem ezek az egyesületiek viannak hivaJtvai a közvetlen! hatókörükben mimdlazokatí a gondolatokat átülitetni a köztudatba), amelyek átültetését egy központi helyiről nehezebbem lehet megvalósíttatni. Az áruszövetkezetek kérdésével is kívánok egypár szóban foglalkozni. Nem vagyok szöyetkezetellenes beállítású, sőt ellenkezőleg, a szövetkezetiek híve vagyok, szövetkezeteket azonban csaki ott létesítsünk. albJol a már mékiinduilt új magyar kiskereskedelmi kezdeményezéseket nem tiporják el (Helyeslés a jobboldalion és a Iwzépen.) Jóleső örömmel állapítom meg, hogy a kereskedelmi érdékképviselet régóta húzódó kérdései végre intézméfniyes formában! renídézésití nyert, amennyiben! mind a kis-, minid! a nagykereskedelem megkapta a mlaga megfelelő érdekképviseletét. Itt csak azt a kívánságomat akarom hangoztatni, hogy mindazokban az esetekben, amikor kereskedelmi vonatkozású ügyekben dönteni kell, azt a sok szaktudást, helyzeti smeretet és szaíkfilsmeretet 1 , atmelllvel ezek 'a kereskedelmi érdekképviseletek' remidéikéznek vegyük is teljes mértéliJbeni igényibe és h asznosítsukl Említést tesz a költségvetés még a kereskedelmi képesítésről szóló törvénytervezetről is. Minden' kereskedő csak a legnagyobb örömmel üdvözölheti ezt a kezdeményezést. (Űay! vam! Ü{fU van! a középen.) hiszen mi kereskedőik maigumk állapítottuk meg, hogy a legutóbbi pár esztendőben felelőtlen elemek özönlötték el a kereskedelmi pályát és ez a helyzet valahogy »agyon hasonlít ahhoz t a helyzethezi, amikor Alásezka aranytermiő hósivatagaira miniden szerencselovag elindult, hogy ott megalapozza a mlaga jövőjét. Megay képviselőtársam az előbb talán bizonyos mértékben kifogásolta ezt ai gondolatot, én azonban 1 a maigani részéről úgy érzem, hölgy az idő mindenképpeni megéretti ennek megvalósítására,. A keretek, legalább az árumennyiséghez viszonyítva, be vannak töltve, ezt tehát ma már kereskédelmü'nk veszélyeztetése nélkül meg leheti csinálni. Osak arra kell figyelemmel lennünk, hogy lehetőlég ne sértsük a már jól megalapozott régi kereskedelmet és 1 ne riasszuk el azokat az indokolt úi 1 kezdeményezéseket, amelyeknek; számára helyet kell biztosítanunk. A 1 kereskedelemi a leglassiibb . fejlődésű szerve a magyar gazdasági életinek és így természetes, hogy csak évtizedes komoly munkával, megfelelő tőke- és tapasztalatgyűjtéssel tud érvényesülni. Éppen' ezért, ha aizt kívánjuk a kereskedelemtől, hogy egészem megkülönböztetett rövid idő alatt megkülönböztetett eredményeket produkáljon, akkor megkülönböztetett: módom is kell segítségére sietnünk. Mivel a költségvetésben a segíteni akarásnak ez az őszinte, komoly megnyilatkozását mindem vonalon megtaláltam, a 'kereskedelemégp közlekedésügyi miniszter úr személyei, valamint munlkásságia: iránt a legőszintébb elismeréssel és tisztelettel a. tárgyalás alatt lévő költségvetést magam és pártom nevében, megszavazom. (Élénk éljenzés és taps a\ jobboldalon és a középen. — A szónokol? számosam. iMvözUk.) Elnök: Szólásra következik? KÉPVISELŐHÁZI JSTAPLÖ XVII, ülése 1943. november 19-én, pénteken. 501 Thurászky Pál jegyző: Lili János! Elnök: Lili János képviselő urat illeti a szó. Lili János: T. Házi (Halijuk! Halljuk! a szélsőbaítoidalon.) Beszédem elkezdésekor mindjárt vissza kell termem az előadó úrmak a hajózással kapcsolatban mondott szavaira és őszinte elismerésemet kell kifejeznem azért a hangért és azért a melegségért, amellyel egypár rövid mondatban a hajózás kérdésével foglalkozott. Én, aki több mint egy negyedszázadot töltöttemi ei áthajózás kötelékében, (Egy hang, a középen: Éljen!) őszinte örömmel látom, hogy végre Magyarországon! is egészen komoily proíblémaként fogják fel a hajózás gazdaságpolitikai, nemzetgazdasági szempontból nagy horderejű kérdését. Egészen őszintém és lojálisán el kell moindanom, hogy mind a miniszter úr, mind elődje, ha hajózási kérdésben fordultam a minisztériumhoz, vagy hozzá, minr denkor a Iteguagyoibb szeretettel karolta fel ezt a kérdést. Ugyanez áll a hajózással foglalkozó osztályokra is. Ezt itt kötelességemnek tartom leszögezni és remélem, hogy ennek a nagyhorderejű kérdésnek további felkarolása, a hajózás forgalmának előmozdításai terén továbbra is ugyanezt a szereteteit) és megértést fogjuk tapasztalni, mint amelyet eddig tapasztaltunk. . •. ' ' ' í ;.-'! T. Ház! Még röviden meg kell itt emlékeznem arról, hogy a Nemzeti és Szabadkikötő, valamint a Mftr. az utóbbi esztendőkben! egészen elismerésreméltó igyekezetet mutatnak ai hajóépítések terem » a tárházaik építésével és kikötők bővítésével, de egy-két mondattal; maid visszatérek még arra, hogy a hajózás szempontjából mindezl kevés. Tagadhatatlan ugyan, hogy szociális teremi is; történt bizonyos javulás 1 , történtek olyan- intézkedések, amelyek a hajószemélyzet, a hajósok szoeiá-lis, jólétének emelésére hivatottak. Hiszem: eis aki ai közelmlult napokban nyitották meg a Kormányzó Ür Ö Főiméltósága és a miniszter úr jelenlétében, a Mftr. hajósiak-tanyáját, amelynek hiánya a hajósoki egyik jfájó pontja voit. Mindezt már az előző esztendőkben is elmondtam és most sem győzömi eléggé hangsúlyozni. Méltóztassék összehasotnlítani a parti ember életét a hagósemíber életéved aki — hogy így fejezzem ki magam, ezzel isi érthetőbbé téve magamat —« egész télen át egy vasÜádába van bezárva., ahonnan nem tud! kimenni. Egészem' mások ezek a lakások, egészem 1 mások a hajósember életkörül metnyei, mfioat a parti ember élete. Különösem ai régi hajókon van így, ahol bizony, a lába megfagy az emberniek, mert a padozat fölött a-Iig vam néhány fok meleg a kabinban, de ugyaniakkor ai feje 25—26 fokos melegbem van 1 . Ha ezt el méltóztatmak képzelni, rögtön' érthetővé válik, mennyire fontos a> téli kikötőkben matróz! akt anyákat, személyzeti 'laktanyákat létesíteni, hogy ezekben az egészségre határozottan káros évszakokban oda' lehessen telepíteni azt a; legénységet, amely nem mehet haza, amelyet szolgálata télen sem enged a hajótól eltávozni. Ezekben; a laktanyákban aztán áttelelhet. T, Ház! Amint már a bizottságban! is bátor voltam szóvá tenni, és most csak rövideni akarom érinteni ezeket a kérdéseket — a hajóépítéseken, illetve a kikötők és tárházak építésién; valamint a szociális 1 berendezéseklein túl még egy nagyonf fontos kérdése vam a^hajózásnafk, ez pedig; ai hajósok szociális jóléte. 71
