Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának $4Q> ü ezen a területen a békére való gyors átalaku­lással számolhatunk. (Ügy vdn! Ügy van! a Középen.) Ebben a vonatkozásban Magyar­országnak különlegesen kedvező esélyei van­nak.. Földrajzi fekvésünkre kár szót veszte­getni, de itt van alumíniumtermelésünik is, amely a repülőgépgyártás alapja és itt vannak olajfoTrásaink, amelyekből azt a benzinaneny­nyiséget, amely motorizálásunkí ellátáshoz szükséges, — azt hiszem —- ki fogjuk tudui termelni. Itt tehát nem kell egyebet, tennünk, mint a már megadott lehetőségeinkre kell építenünk. Ezért aggodalommal nézem a tárcában be­állott azt a változást, hogy a repülésnek a honvédelemhez) történt csatolásai révén meg­szűnt a repülésügyi osztály és megszűnt a. Lé­giforgalmi Hivatal, Én nem azt nehezménye­zem, hogy a katonai szempontok a döntők. Ma ezek az elsőrendű szempontok. Azt kérem azonban a miniszter úrtól, méltóztassék súlyt helyezni arra, hogy a háború után legalább is abban a helyzetben legyünk, hogy lehessen egy tárgyaló garnituráuk, tehát tartsuk meg a Légiforgalmi Társaságnak legalább a kereteit, még ha azok csak ott ülnek és átmenetileg semmit sem csinálnak is, hogy így is figye­lemmel kísérhessék a viszonyokat, mert hiszen a háború után azonnal megállapodásokat kell kötnünk. Rögtön a háborút követő napokon tárgyalnunk kell egy alkalmas garnitúrán ke­resztül a szomszéd, országok képviselőivel, mert ha csak akkor fogjuk elkezdeni a tár­gy alógarnj túra Összeszedését, jóvátehetetlenül elkésünk és felosztják Európa légiterét nélkü­lünk és a fejünk felett. Sokat beszélünk átmenetgazdálkodási kér­désekről. Ami az ipari termelést illeti, nekem a^ ai szerény felfogásom;, hogy ezek még ko­raiak. Sajnos, még ott tartunk, hogy nekünk az iparban először a háborúm való átállítás kérdését ikielleîne megoldanunk (Derül'Jség à szélsőbaloldalion.) és osialk azután, ha majd vége lelsz ai háborúnak, beszélhetnénk az átme­neti. ' gazdálkodásiról. Ha ez valahol fejleszt­hető, akkor a közlekedés terén fejleszthető. Igenlils, foglalkoznunk kell tehát azzal, hogy mi lesz az átmeneti időszakbán 1 ! Azt az ener­giát!, amelyet az iparban erre szánunlki. inkább száhlnánlk közlekedési . "tleírületen az á'tlmleneiti gazdálkodási kérdéseik megoldására, mert az ember találkozik bizonyos furcsaságokkal, atmiikor a pesti utcán megy. A háborúban tudvalevőleg anyaghiány és munkaerőhiány yanl és^ mégis folyton rakják át a síneket^ az út széléről a közepére és a közepéről a szélére. (Derültség.) Ezek par excellence olyan mun­kák, amelyeket jégszekrénybe kellenie 1 tenni; hogy a háború után rögtön hozzájuk foghas­sunk. Kettős könnyelműség ma erre anyagot és! munkaerőt fordítani és ezáltal elvenni a háborúutántii munkaalkalmakat (Maróthy Ká­roly: Kis zaíjt csinálnak vele!) A'mit a Külkereskedelmi Hivatal szerve­zetéről mondottam, ugyaniaz áll a szabíadki­kütőre is Nekíem az & szerény felfogásolm; hogy ezeknek az intézményeknek, amelyek miűködéisjükeit! mégis esalk! a magáínffazidjasfági éltettél való kapcsolatokban és az abban való ténykedésekben élik ki, szervezetükben is kö­zelebb kell állaniok a magángazdasági szer­vezetekhez. Államosításuk túlmerev keretekbe szorítja őket. Nekünk igeni nagv kilátásaink: vannak 1 a (kikötő fejlesztését illetően a háború­utáni idlőkre mégpedig nemcsak a szorosan KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XVU. lés* 294$. november 19-én, pénteken. 469 vetti áruraktáriaki fejlesztését illetően* hanenn az ott letel épülő iparoík felépítésiéi tekintetében ia- (Ügyi van! Tfgy van!) Ennek a<z az előfel­tétele — és ez világos, — hogy a kikiötők veze­tősége olyan kezekben legyen, akik azokkal ai külföldi vállalkozókkal, akiknek a tőkeelhe­lyezésre ez szimpatikus lehetőséig volna, a kapcsolätöka/t tartani tudják. Hasonlóképen a külföldi, az európai és tengerentúli külön­bjöző szállítmányozási társulatokkal olyan 'kontaktust ikellene fentartaniok, mintha maguk is ebből a szakmából származtak; volna. Az tehát, hogy ezekben az időkben a befektetett tőkének milyen eredményességét fogjuk látni, — nemcsak a jövedelmezőség^ hanem mondjuk, a nemzeti szempontok kielégítése tekintetében is; — majdnem kizárólag attól fog függeni, hogy milyeni kezekbe van ez a kikötői veze­tőség letéve. Egészen természetes dolog, hogy ha ezek tisztán állami státusba tartoznak és az ő ténykedéseik állami előírásokkal vannak megkötve, akkor egészen más lesz a helyzet. Hallottam például, ha egy külföldi társaság egy üzleti ügyben érkezik, akkor a számvevő­ség' gondosan felülvizsgáljál, hogy a ban­kettrei hat, vagy nyolc urat kell-e meghívni. (Derültség a baloldalon.) így nem: lehet! üzle­tet kötni és gazdasági, kereskedelmi tevékeny­séget folytatni. (Ügy van! Ügy vam! a balol­dalon.) Nagyon íkérem a miniszter urat, méltóztas­sék foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszem erre van idő, háborúiban is meg lehet csinálni a szervezeti részt! a békére vonatkozóan, talán méig nyugodtabban, mint a háboirúutánii idő­ben. Méltóztassék: tehát ezeket a kérdéseklet ima. előkészíteni, hogy legalább szervezeti szem­pontból készeim menjünk bele a háború után fellendülő (tevékenységi lehetőségekbei, még­pedig olyan formában, ahogyan az a külföldön is látható, ihoigy az állam megmaradhat tulaj­donosnaik. Nem volnla ugyanis kívánatos, hogy ezeknek az intézményeknek a vezetőségébe — tőkés alapon — magánemberek ési társulatok folynának be. Tartsa fenn az állaim teljesen magának ai beleszólási jogot azáltal, boo-y ke>­zében tarfcjiai a részvényeket, de 'adjanak ennek egy részvénytársasáigi foirimáit, amely a vezető­ségnek sokkal szabadabb mozgási és munka­lehetőséget biztosít- Az államvezetés azután kontrollálja ezeknek al társaságokmak a» műkö­dését, mégpedig az eredményességen keresz­tül, ne pedig a Mcsinyességen keresztül. (He­lyeslés ai szélsőbaloldalion.) A földi közlekedést illetően tárgyilagosJan meg ikteill állapitanom azt, hoigy az laíutóüeryosz­tály a minisztériumban elismeirésreméltó lel­kesedéssel ési mondhatnám, állandó küzködés­sel végzi a munkáját, ami legfőkéJrfoiemi «abban nyilvánul meg, hogv iái mostani szűkös^ közle­kedési lehetőségek "között minidén illegitim és le sitim befolyásolással hősiesen! szem be­szállva. q:z autókat azok' reodelkpzéisére bo­csátja, akik errpi az igazság és méltányosság alaipián q) legjobban rászorulnak. Mi résretii kí­vántuk é<* most latnuk is: ők is célul tűzték ki, hogv azoknál a közlekedési vállalaitoknál, ame­Ivek réf?ebbem( létesültek. — mondjuk, a Mateosz-b^ni s'< teherfuvarozásnál — ia) kísi­evisztenAiék ei^'^sesresen átm^ntessenek 1 a jö­vőbe t!°Ihát a iárművék lehetőleg UPI Vonaesaí­rniwTc bé katonai szolernlatriai. dp Tm már e% mp?­forcent és elTvns^tnílfak p járművek, akikor azok ii,]ső«^rbaTi "nófoltassanak la/nkból a szórványns lehetőségekből amelyek a íárművek in-morlja 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom