Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Àz országgyűlés képviselőházának 34Ö. zóiuiak hasznos és egykor majd még hasznosabb mimikáján. Kár, hogy ebiben az új magyar kereskedői társa dalomban is akadtak, — szerencsére csak elenyészően^ kevesen, — akik nem, hivatásérzetből, hanem a könnyebb és gyors meggazdagodás reményében, sodródtak a kereskedelmi pálya felé. Közülük némelyek! nemkívánatos elemeknek bizonyultak. Örülnünk kell azon, hogy kormányzatuinik, de maga a józan kereslkediői réteg is kizárja táborából azt oda nem való elemiekéit. (Ú\gy van! fabbfelőt.) A maradék réteg ereje ezzel annál jobban nő. Milyen jó azt látni, hogy fiatalságunk mdlndjoibban érdeklődik a kereskedelmi pályák iránt! Az évszázados oktalan tartózkodás megszűnt. De része van ebben a nagy átalakuláson kivüí annak is, hogy kereskedelmi kormányzatunk mindent elkövet a szakoikltatás fejlesztésére és korszerűsítéséi'©, így biztosítandó a fiatal magyar kereskedelemi egykioiri utánpótlását és elősegítendő a már kereskedők megerősödéséit. A kereskedők szabad érdékképviseletei is kiépültek s bizton hisszük, hogy az így vezetett fiatal kereskedelem

1 meg fogja feladatait oldani. * , T. Ház! Áttérek most a tárca másik nagy feladatkörének, a közielkedés kérdéseinek tárgyalására.^ Széchenyi híres közlekedésügyi javaslatából idézem a következő örökérvényű mondatokat. Az egyik: »A iközlekedésügy megfelelő rendezése életkérdés, melynek szerencsés, vagy bal megoldásától függ, nemcsak anyagi állásunk, de sokkép mindem egyóbl viszonyaink további fejlődése és jövendője is.« A másik: »Osak helyes, ha a közlekedésügy központosított felügyelet alá adatik míiindenl ágazataiban, miáltal minden részletes munka az egész országban egy országos közlekedésügyi rendszer kiegészítő részévé válik és ez az. amire törekednünk kell.« T. Ház! Ha ez a bölcs elv lebegett Széchenyi szemei előtt koráinak kezdetleges közlekedési viszonyai között, akkor ma, amikor a közlekedés szinte minden képzeletet felülmúló módon fejlődik, ma ez paranccsá vált, olyan paranccsá, amelynek betartása a nemzet jövőjének egyik sarkalatos alapj

a és biztosítéka. Nem túlzó az, aki- arra gondol, hogy a közlekedés kérdéseit még szorosabb kapcsolatba lehetne hozni a központi főhatósággal. . A jól bevált példa a posta és távírda vezérigazgatóság példája ismeretes. Ma valóban elengedhetetlenül szükség van a közlekedés egységes irányítására és vezetésére. Csak így lehet biztosítani a különféle közlekedési eszközök, egyensúlyát, csajk így leihet az egészségtelen versenyt kizárni, csak így lehet az egymást észszerűen kiegészítő, harmonikus, összetett közlekedési rendszert kiépíteni és az egységes közgazdasági érdekeket" figyelembevevő közlekedéspolitikát megvalósítani. Valahai ai.közléktedés útvonalaiba ijegíkiseibb természeti akadályt jelentő irányokiban haladd tak. Később, amikor a közlekedés technikájának fejlődésével a< sebesség folytonos fokozása lett a cél, a forgalom a legrövidebb és a legkisebb gazdasági akadályul szolgáló útvonalak felé terelődik. T. Ház! A Nyugat és Kelet határán, a Balkán kapuja előtt fekvő hazánkon Európa egyik legfontosabb foirgalmi és kereskedelmi útja megy végig. Az Északi-tenger felől a KözelKeletet leggyorsabban ezen a úton» lehet elérni. Az adott geopolitikai helyzet szabja meg Magyarország közlekedési politikáját, ez szab ülése 1943. november ló-éri, pénteken. 4Ö3 irányt a közúti foirgaloin és vasútvonalak kiépítésének, csak úgy, mint ai hajózás és repülőforgalom fejlődésének. Rajtunk, a mi helyes közlekedéspolitikánkon múlik, hogy a nagy átmenőforgalom tartósan a Duna völgyén bonyolódik-e le s ezzel jólétünket és gazdagodásunkat segíti-e elő, (Ügy van! jahbfelől,) vagy elkerüli hazánkat, mert másutt kedvezőbb közlekedési lehetőségekre' talál. A forgalmat meg kell érteni és jól ki kell szolgálni. A közlekedéstől azonban azt követelik meg, hogy legyen biztos, gyors, menetrendszerű, kényelmes

1 és lehetőleg- olcsó. Az ilyen közlekedés azonban más célokra is jó, tudniillik egyben az idegenforgalmi propagandának is egyik legbiztosabb eszköze. (Ű9y vum! ai középen.) A közlekedés feladatai is két csoportra osztódnak. Az első csoportba tartoznak a ma problémái: mindenekelőtt a háborúval akár a legtávolabbi gazdasági értelemben is Összefüggő közlekedés zavartalanságát kell biztosítani. A polgári személy- és teherforgalom biztosítása is fontos, de csak másodsoirjbani az. T. Ház! Az államépítészeti hivatalok; hâtaimas út- és hídépítő tervezeteiben & legkorszerűbb feladatokat szolgáló útépítéseken és karbantartásokon van a fősúly, illő dolog azonban kiemelni azt, hogy ma sem feledkezünk meg a magyar útügyi politikai egyik legszebb célkitűzéséről, arrólj hogy a forgalomból szine kizárt faluk lakosságát és gazdaságát bekötő utakkal az ország úthálózatába kapcsoljuk. A korszerű magyar úthálózat középpontjában a nemzetközi forgalmat is lebonyolító és egyúttal országos fontosságú állami utak vannak. Ehhez a gerinchez csatlakoznak a vármegyei, illetve városi törvényhatóságok közútjai, továbbá a helyi jelentőségű és végül ai közdűlőutak. T. Ház! Már m|a kell arra gondolnunk, hogy a háború befejeződése, és a roncsak elitar karítása után minden valószínűség szerint kirolbanmó ütemben fog az automobilizmus fejlődni. Ellőttünk áll itt az úgynevezett átmeiietgazdasági' idős'ziak egyik legfomtosialbb fel; adata, az európtai országutak magyarországi osatLakozásiájinlak további kiépítése. De az egész úthálózat tervszerű fejlesztése — mivel a szükséges nyersanyagot nagyrészt itthon termeljüík és mivel az útépítésnél szakmunkások mellett a kubikosok, napszámosok és egyéb segédmunkások tömegét lehet. foglMkoztajtni — kiválóan alkalmas a háború befejezése uitán rendszerint jelentkező munkanélküli tömeg hasznos foglalkoztatására, a munkanélküliség veszedelmének elhárítására. Szükséges és fontos tenait a részletes munlkatervek idejében való elkészítése. A) kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériuimj megtett erre minden intézkedést. A dolgozó munkásságon kívül a magyar mérnöki karria isméit nagy feladat vár és egy ál talán/ nem kétséges, hogy Vásárhelyi és más nagy magyar mérnökzsenik méltó utódai azt meg is fogják oldani. T. Ház! Kell-e (hangoztatnom erről a helyről is, hogy az államvasutak vezetősége és minden elismerésre méltó szeimélyzete példásan teljesíti kötelesséigeit e nehéz időkben, amikor a. spki akiadiály mellett gyakran a. csodával határos ennek ,aí nagy magyar üzeminek teljesítménye. Még alig fejezte be <a felszabadult területek elhanyagolt! hálózatának, biztonsági és egyéb berendezéseinek helyreállítását, még alig népesítette fee a 'hiazakerüilt vonalakat sze< mélyzettel, még hozzá sem kezdhetett az el66*