Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Àz országgyűlés képviselőházának 34Ö. zóiuiak hasznos és egykor majd még haszno­sabb mimikáján. Kár, hogy ebiben az új magyar kereskedői társa dalomban is akadtak, — sze­rencsére csak elenyészően^ kevesen, — akik nem, hivatásérzetből, hanem a könnyebb és gyors meggazdagodás reményében, sodródtak a keres­kedelmi pálya felé. Közülük némelyek! nem­kívánatos elemeknek bizonyultak. Örülnünk kell azon, hogy kormányzatuinik, de maga a józan kereslkediői réteg is kizárja táborából azt oda nem való elemiekéit. (Ú\gy van! fabbfelőt.) A maradék réteg ereje ezzel annál jobban nő. Milyen jó azt látni, hogy fiatalságunk mdlndjoibban érdeklődik a kereskedelmi pályák iránt! Az évszázados oktalan tartózkodás meg­szűnt. De része van ebben a nagy átalakuláson kivüí annak is, hogy kereskedelmi kormány­zatunk mindent elkövet a szakoikltatás fejlesz­tésére és korszerűsítéséi'©, így biztosítandó a fiatal magyar kereskedelemi egykioiri utánpót­lását és elősegítendő a már kereskedők meg­erősödéséit. A kereskedők szabad érdékképvise­letei is kiépültek s bizton hisszük, hogy az így vezetett fiatal kereskedelem 1 meg fogja fel­adatait oldani. * , T. Ház! Áttérek most a tárca másik nagy feladatkörének, a közielkedés kérdéseinek tár­gyalására.^ Széchenyi híres közlekedésügyi javaslatából idézem a következő örökérvényű mondatokat. Az egyik: »A iközlekedésügy meg­felelő rendezése életkérdés, melynek szerencsés, vagy bal megoldásától függ, nemcsak anyagi állásunk, de sokkép mindem egyóbl viszonyaink további fejlődése és jövendője is.« A másik: »Osak helyes, ha a közlekedésügy közpon­tosított felügyelet alá adatik míiindenl ágazatai­ban, miáltal minden részletes munka az egész országban egy országos közlekedésügyi rend­szer kiegészítő részévé válik és ez az. amire törekednünk kell.« T. Ház! Ha ez a bölcs elv lebegett Széchenyi szemei előtt koráinak kezdetleges közlekedési viszonyai között, akkor ma, amikor a közleke­dés szinte minden képzeletet felülmúló módon fejlődik, ma ez paranccsá vált, olyan paranccsá, amelynek betartása a nemzet jövőjének egyik sarkalatos alapj a és biztosítéka. Nem túlzó az, aki- arra gondol, hogy a közlekedés kérdéseit még szorosabb kapcsolatba lehetne hozni a központi főhatósággal. . A jól bevált példa a posta és távírda vezérigazgatóság példája is­meretes. Ma valóban elengedhetetlenül szük­ség van a közlekedés egységes irányítására és vezetésére. Csak így lehet biztosítani a különféle köz­lekedési eszközök, egyensúlyát, csajk így leihet az egészségtelen versenyt kizárni, csak így lehet az egymást észszerűen kiegészítő, har­monikus, összetett közlekedési rendszert ki­építeni és az egységes közgazdasági érdekeket" figyelembevevő közlekedéspolitikát megvaló­sítani. Valahai ai.közléktedés útvonalaiba ijegíkiseibb természeti akadályt jelentő irányokiban haladd tak. Később, amikor a közlekedés technikájá­nak fejlődésével a< sebesség folytonos fokozása lett a cél, a forgalom a legrövidebb és a leg­kisebb gazdasági akadályul szolgáló útvonalak felé terelődik. T. Ház! A Nyugat és Kelet határán, a Bal­kán kapuja előtt fekvő hazánkon Európa egyik legfontosabb foirgalmi és kereskedelmi útja megy végig. Az Északi-tenger felől a Közel­Keletet leggyorsabban ezen a úton» lehet elérni. Az adott geopolitikai helyzet szabja meg Ma­gyarország közlekedési politikáját, ez szab ülése 1943. november ló-éri, pénteken. 4Ö3 irányt a közúti foirgaloin és vasútvonalak ki­építésének, csak úgy, mint ai hajózás és repülő­forgalom fejlődésének. Rajtunk, a mi helyes közlekedéspolitikánkon múlik, hogy a nagy átmenőforgalom tartósan a Duna völgyén bo­nyolódik-e le s ezzel jólétünket és gazdagodá­sunkat segíti-e elő, (Ügy van! jahbfelől,) vagy elkerüli hazánkat, mert másutt kedvezőbb közlekedési lehetőségekre' talál. A forgalmat meg kell érteni és jól ki kell szolgálni. A köz­lekedéstől azonban azt követelik meg, hogy legyen biztos, gyors, menetrendszerű, kényel­mes 1 és lehetőleg- olcsó. Az ilyen közlekedés azonban más célokra is jó, tudniillik egyben az idegenforgalmi propagandának is egyik legbiztosabb eszköze. (Ű9y vum! ai középen.) A közlekedés feladatai is két csoportra osztódnak. Az első csoportba tartoznak a ma problémái: mindenekelőtt a háborúval akár a legtávolabbi gazdasági értelemben is Össze­függő közlekedés zavartalanságát kell biztosí­tani. A polgári személy- és teherforgalom biz­tosítása is fontos, de csak másodsoirjbani az. T. Ház! Az államépítészeti hivatalok; hâtai­mas út- és hídépítő tervezeteiben & legkorsze­rűbb feladatokat szolgáló útépítéseken és kar­bantartásokon van a fősúly, illő dolog azon­ban kiemelni azt, hogy ma sem feledkezünk meg a magyar útügyi politikai egyik legszebb célkitűzéséről, arrólj hogy a forgalomból szine kizárt faluk lakosságát és gazdaságát bekötő utakkal az ország úthálózatába kapcsoljuk. A korszerű magyar úthálózat középpontjában a nemzetközi forgalmat is lebonyolító és egy­úttal országos fontosságú állami utak van­nak. Ehhez a gerinchez csatlakoznak a vár­megyei, illetve városi törvényhatóságok köz­útjai, továbbá a helyi jelentőségű és végül ai közdűlőutak. T. Ház! Már m|a kell arra gondolnunk, hogy a háború befejeződése, és a roncsak elitar karítása után minden valószínűség szerint ki­rolbanmó ütemben fog az automobilizmus fej­lődni. Ellőttünk áll itt az úgynevezett átme­iietgazdasági' idős'ziak egyik legfomtosialbb fel; adata, az európtai országutak magyarországi osatLakozásiájinlak további kiépítése. De az egész úthálózat tervszerű fejlesztése — mivel a szük­séges nyersanyagot nagyrészt itthon termel­jüík és mivel az útépítésnél szakmunkások mel­lett a kubikosok, napszámosok és egyéb segéd­munkások tömegét lehet. foglMkoztajtni — ki­válóan alkalmas a háború befejezése uitán rend­szerint jelentkező munkanélküli tömeg hasznos foglalkoztatására, a munkanélküliség veszedel­mének elhárítására. Szükséges és fontos tenait a részletes munlkatervek idejében való elkészí­tése. A) kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­tériuimj megtett erre minden intézkedést. A dol­gozó munkásságon kívül a magyar mérnöki karria isméit nagy feladat vár és egy ál talán/ nem kétséges, hogy Vásárhelyi és más nagy magyar mérnökzsenik méltó utódai azt meg is fogják oldani. T. Ház! Kell-e (hangoztatnom erről a hely­ről is, hogy az államvasutak vezetősége és minden elismerésre méltó szeimélyzete példásan teljesíti kötelesséigeit e nehéz időkben, amikor a. spki akiadiály mellett gyakran a. csodával határos ennek ,aí nagy magyar üzeminek telje­sítménye. Még alig fejezte be <a felszabadult területek elhanyagolt! hálózatának, biztonsági és egyéb berendezéseinek helyreállítását, még alig népesítette fee a 'hiazakerüilt vonalakat sze­< mélyzettel, még hozzá sem kezdhetett az el­66*

Next

/
Oldalképek
Tartalom