Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

Az országgyűlés képviselőházának 339. ülése 1943 november 18~án, csütörtökön. Somkúton, mind Magyarberkesen igen sok gyümölcsös vam, Somkúton a vármegyei közjóléti szövetkezetnek is van gyümölcsöse, amelyet az iskola céljaira nyárra bizonnyal szívesenr át is engedne. • Itt fel k

ell hívnom a miniszter úr figyelmét a rézgálic- és nikotinhiányra. Nem tudom, bogy a háborús nehézségek miatt vájjon megoldható-e ez a kérdés, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ha nem tudjuk, megoldani, akkor gyümölcsfáinkat igen nagy veszély fenyegeti. (Ügy van! Úgy van! a középen*) Ha már a gyümölcsnél tartunk, felvetődik bennem az a kérdés, hogy amikor azt látjuk, hogy nyakra-főre létesülnek az új telepítésű gyümölcsösök, vájjon á háború után nem fog-e egy nagy kraeh bekövetkezni; mert ami ma a gyümölcsárak tekintetében, van a mezőigaz,dasági árakkal szemben, az nagyoii egészségtelen. Budaipeisten ma..-egy. kiló alma ára 6—7 pengő, ami azt jelenti, hogy egy mázsa búzáért 6 kiló almát lehet kapni Ez csábítja ai gazdákat a gyümölcstelepítésre. T. Ház! Egy pár kérésemvolna még ezenkívül a földmívelésügyi miniszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk! a középjn.) Mi erdélylek a nitrogén műtrágyákat jóformán csak a felszabadulásunk után ismertük meg és azt tapasztaltuk, hogy az érte fizetett árat a termés többletben busásan visszakaptuk. Vonatkozik ez a mészsalétromra és a péti sóra, A műtrágyák alkalmazását a katasztrófális száraz ősz tavaszra nagyobb mértékben; fogja szükségessé tenni. Sajnos azonban azt kell látnunk, hogy nitrogén műtrágyát alig-alig lehet kapni. Ezért arra kérem a miniszter urat, hogy ha csak Lehetséges,^ Erdélyben egy nitrogén műtrágya gyárat létesítsen-. (Helyes'és a középen.) Ugyanezt a .kérést

: már Kiss Kálmán képviselőtársam is előadta. Ügy gondolom- hogy megvalósítható ez,^ az eszme, különösen ott, ahol a földgázt már fel lehet használni, mint energia forrást. Ezzel kapcsolatban az a kérésem volna, hogy áz összes mezőgazdasági vegykísérleti állomásokat lássák el talajtani laboratóriummal, hogy szélesebb körben vehessék igényibe a gazdák; a talaj vizsgálati célokra, mert hála Istennek, meg kell állapítani azt a körülményt, hogy. a gazdák kezdik felkeresni a vegykísérleti állomást, mert kíváncsiak földjük talaj összetételére. Köszönettel kell adóznom a földmívelésügyi miniszter úrnak vetőmagakciójáért, amely előmozdítja^ 'hogy Erdélyben a legjobban beváló terményeket termesszék a gazdák. E^zel kapcsolatban legyen szabad felhívni a figyelmet arra, hogy a pc-rüszök elleni védekezés igen körülményes, ez különösen az árpát támadja meg. Ez meglehetősen nagy szakértelmet igényel, ezért az a kérésem, hogy a ne^mesítö telepeikről k'kerülö vetőmag melegvíz-csávázás után kerüljön a kisgazdatársadalomhoz, valamint az árpatermelő vidékeken ilyen, melegvízcsávázó állomások létesíttessenek. Az idei esztendő mutatta meg, hogv melyik gazda műveli helyesen a kukoricáját. '• Azok a gazdaságok, ahol őszi szántással jó erőben levő földbe vetették idejében a kukoricát és azt lókápávál kapálták, vagy legalább háromszor kézzel megkapálták, a kukoricatermés, dacára a katasztrofális szárazságnak, lényegesen n,agyoibb termést adott, nem egy esetben öt-hatszorosát is a szomszédban levő kukoricával szemben, amely nem kapta meg a rendes művelést Ezért az volna a kérésem aföldmívelésügyi miniszter úrtól, adjo

n ki egy rendelkezést a kukorica helyes kötelező műveléséről. A gazdasági elöljárókkal kapcsolatban, az volna; a kérésem, hogy láttassanak el a legszükségesebb állategészségügyi elsősegély nyújtásához szükséges, eszközökkel. Továtbá igen célszerű volna hektó liter-súly mérő vei isr ellátni őket, mert, így a gazdák ellenőrizhetnék a kereskedelem hektólitersúly megállapításait, hiszen e téren igen sok panasz merült fel. (Albrecht Dezső: De még mennyi!) Tekintettel arra, hogy a ntniszter úr már eddig is számos bizonyítékát adta annak, hogy a megszállás alatt töníkrement Erdély mezőgazdaságának érdekeit szívén viseli, a.< költségvetést, személye iránti bizalmam jeléül elfogadom. {Éljenzés és taps jobbfelől és középen,— A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik'? Arvay Árpád jegyző: Gróf Serényi Miklós! Elnök,: Gróf Serényi Miklós képviselő urat illeti a szó! Gr. Seréiryi Miklós: T. Ház! Az előadó úr azt mondotta, hogy az egész költségvetés 6-6%-a jut a mezőgazdasági költségvetésre. Tekintettel aírra, hogy aigrárállairnr vagyunk és mindig ezt hangoztatják, kérdezem a földmívelésügyi mliniiszter urat, hogyan engedhette meg azt, hogy az egész költségvetésnek csak 6%-a j'uthaisson errre a legfontosabb tárcára, amely az ország nagy hadiüzeme. Minthogy beszédidőm hamar lejár, röviden szeretnék az egyes címekhez szólani, Itt van az erdészeti kérdés, amely szorosan összefügg a fiaetlátással. A faellátás azért olyan rossz, elsősorban Budapesten, mert a f akiosztás még mindig a faikairtel, a Winter Hermanok tulajdonában van, azonkívül a fakereskedők egy jórésze még minidig zsidó. Itt felolvasok egynéhány fakiskereistkiedőt Budapesten (olvassa): Adler Jenő, Deutsch Albert, Friedinanim Jenő, Glück Árminné, Grünfeld Pál, Guttmann Ibolya, Hirsch Gyula, Klein Nándor, Krtaiusz Andírás, Krausz, Mihály, Lusztig Katalin, Redtzer Mórné, Rosenzweig Sándor, Ruhig Rezső, Schlesingetri Gyula, Schwarz Benő, Stein József és Weisz Gyula. T. Ház! Ha ezeknek csak 90%-a zsidó és ha hozzávesszük m

ég a telefonikönyvben! levő magyar nevű zsidókat, akkor azt lehet mondani, hogy a fakiskereskedelemnek jónéhány százaléka zsiidókézfoen van. így tehát nem lehet csodálkozni azon, hogy magyar ember étig jut fához., hiszen ezek a fakereskedők elsősorban a hitsorsoisaikat látják el fával. (Maró.líhy Károly: Az elvtársakat!) Ami az állattenyésztést illeti, nagyon helyes az, hogy az ott szereplő tisztviselők fizetését körülbelül 80-110%>-kal felemelték, ellenben «unnál csodálatosabb, hogy azí állattenyésztés fejlesztiéseTé mindössze 10% .jut, pedig az indokolásban ezt olvashatjuk: »Egyre' általánosabb meggy őzlődéissé válik, hogy a jövő mezőgazdaságának az állattenyésztés leszi az alapjai. A mezőgazdasági termelés iszempontjátból különös jelentősége van az erős és virágzó állattenyésztésnek, mért a. belter jest gazdálkodásnak, a jó trágyázásnak és az okszerű talajművelésnek egyaránt a sok és jóminőségű állat adja meg a lehetőségét/' Nagyon Ibölcs szavak ezek, de ha az átlagos 30—150% -ősi drágulás mellett csak 10%-os költségvetési többlet jut errera fontos címre, akkor ez a,z, állattenyésztéiíi csődjét fogjai eredményezni. Rá szeretnék termi néhány szóval a törzskönyvezésrei Ez a törzskönyvezés igeim jó ered-