Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
442 Àz országgyűlés képviselőházának 339. dig kénytelének vagyunk eltűrni, hogy ai jószág ezeken az erdőterületeken legeljen. (Hendrey Vince: Először rendbe kell hozni a meglévői legelőket! — Egy hang a hátoldalon: Héndrey képviselő úr mva is ott leget!) Nagyon fontos vo'lnai népünk megélhetésének előmozdítása, erre nagy szükség volna. 'D& arra is gondolni kell, hogy ami megvan, azt rendben tartsuk. Mivel tarthatjuk rendben? Jól mondotta előttem szólott képviselőtársam, hogy nemcsak a nagyvizeket szabályozzuk, ám; bár magam azt mondottam, hogy szabályozni kell, nehogy elöntse a területet, de a kicsit is szabályozni kell. Ott ugyanis gyönyörű termőföldek vanak; ha kevés is a föld, 'de nagyon jó a föld, ameiy százszorosan megtéríti à befektetett tőkét. Szabályozni kell a kisvizeket is, mert akkor egy csomó kitűnő, jó kukorioatermo földet és kaszálót kapunk. (Ügy van! a bálközé; pen.) Ügy tudoui, hogy erre a tervek is megvannak már mind. csak át kellene nézni és ha másként nem lehet, ebből ai milliárdos alapból kell ezt a kérdést megoldani. Azt hiszem, 1942-ben egy, javaslatot terjesztettem be gazdasági fellendülésünk érdekében, Kárpátalja gyümölesöztetéeéiről. Különösen a Kárpátalja lábánál fekvő területekre gomüolok, ahol azok az ismert szép dombok hevernek. Ott sok szegény ember van, akinek tíz katasztrális hold földje ia van, de ezidőszerint nem tud vele mit csinálni, mert szegény. Eninelk következtében javasoltam aßt, hogy próbáljunk ezeknek amortizációs kölcsönt adni, de miunka fejében adjuk a kölcsönt. Kérem, hegy a gazdasági felügyelőségek, amelyek közüi nem mind, áll hivatása magaslatán^ mert feladatát nemi végzi mind úgy, ahogy kellene, vegyék a szívükbe azt, .amit mondok. A gazdasági felügyelők! és a járási gazdasági felügyelők először indítsiák meg a rigolirioizáisi munkáját, tisztíttassák ki a, talajt, de fizesisék v meg a kászmunkát miniden hónapban, így adjanak (kölesönt arra a húsa esztendőre, amíg beültetik a talajt, amit az. állam ellenőrizzen. Ha megcsinálják, higyjék el, aranybányái lesz, a ruszin nép <ryümölcstermelése. Szakszerűen meg kell tanítani erre aßt a szegény embert, aki ma ezzel a tíz vagy öt holdjával nem tud mit sem; csinálni sí ezekből a szegény emberekből gaizdag, meglégedett és boldog embereiket fogunk csinálni. A boldogságban van, a hazaszeretet, boldogság nélkül nincs hazaszeretet; ugyanúgy van ez, mint a családban, ahol, mint nagyon jól tudjuk, megélhetés .nélkül nincs családi béke. Kiterjeszktedtném még egy nagyon fontos kérdésre azzal kapcsolatban, ami a cseh éra alatt történt. Gondolok a cseh földreformra. A ruszin nép mindig jóhiszemű volt, mindig mindent hitt. Én legalább azt hittem, hogy visszakerülünk, de sok ruszin mást hitt. Eladta a kis vagyonkáját Szolyvám és Vereckén, miért legtöbbjük onnan jött le, jó pénzért adta el a kis vagyonkáját, mert arra mais is rá volt szorulva, tehát megvette tőle. Mondom, onnam lejöttek! és jóhiszeműen eladták vagyonukat. Amikor a cseh agrárpárt földmívelésüp-^i minisztere, Hodzsa megjelent s végigfutott Kárpátalján és megnézte a telepeseket, én mint tartománygyű'lési képviselő, azt miondottam, hogy miért nem mutatták meg neki azt a ruszintelepest, aki magacsinálta vályogból készítette a maga kunyhóját 1 ? Odiai nem vitték el Hodzisát, csak ahol cseh-telepesek^ építettek kitűnő téglából és kitűnő fenyőfából. ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. Jól tudjuk, hogy minden paraszt, úgy a magyar paraszt, mint ia ruszin paraszt, ragaszkodik a rögfhözi ragaszkodik a földhöz, hiszen utóvégre az az. alapja az egész, emberiség megélhetésének. Én tehát nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezeket a szegény ruszinokat hagyják, meg ott, a/hol vaunak. Mi nein tartunk tőle, hogy ők einxagyarosiodnak,- ha magyar vidéken, vannak* mert látjuk, hogy nagyon sok ruszin van Magyarons!zágon máshol is, nemcsak itt. Felhívom erre a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét. Egy másik probléma is van. Mondom, mi szeretnénk valahogyan boldogulni, szeretnénk haladni gazdaságilag és mindenféleképpen. A kincstár most átveszi a zsidó fűrészeket. En azt hiszem, a kincstári vagyon olyan vagyon, amely kell hogy emelje az ország gazdasági érdekeit^ is, viszont kell hogy a néu is éljen belőle. Én nagyon szeretem, na egypár fűrészt egypár ügye® ruszin kereskedőnek lehetne juttatni, de természetesen rönkfát is. Amíg; a háború tart. rendben van, az államháztartás i s tud boldogulni vele. de lehet, hogy békében ez nem fog így menni, a békében esetleg nagyon ügyesen kell macnipulálni, hogy ne fizessem rá a kincstár. Volna (egypár bevezetett keresztény fatermelő, fakereskedő és fűrésztulaadonos, aki alkalmas volna erre. Van esr^ nagyon nehéz pronléma a Kárpátalján, a, beiszolgáitatás. (Egy hang a ba középen: Mindenütt nehéz!) — Bródy András: Állat- vagy _ terménybeszolgáltatás?) Állat is és termény is. Nézzük például a terménybeszolgáltatást. Hivatalosan megállapították, hogy Kárpátalján az egér- és aszálykár 45 százalék körül mozog. Én kérem a földmívelésügyi miniszter urat,'csökkentsék a beszolgáltatás mértékét, hiszen érdieke a földmívelésügyi miniszter úrnak, hogy a földművesek mégis tudjanak valamennyire boldogulni, ne legyen mind kimerülve, dé nemcsak hogy minden terménykészlet kimerül, hanem nem egy gazda börtönbe fog kerülni, mert a legjobb akarat mellett sem fogja tudni -beszolgáltatni az előírt mennyiséget. Pedig annyira igyiekeznek beszolgál tatani, hogy amikor meghallották, hogy a tejszövetkezetbe beszállított tejet augusztus 1-től pontokra jegyzik be, állítom, az őszi betakarításon tej nélkül dolgoztak és vitték be a tejet, hogy eleget tudjanak tenni a beszolgáltatási pontoknak. Mindamellett kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hasson oda a közellátási miniszter úrnál, hogy Kárpátalján általában csökkentsék a beszolgáltatási kötelezettséget, legalább is 50 százalékkal, úgy, mint tavaly a kukoricabeszolgáltatást. A mi beszolgáltatási kötelezettségünket csökkentették, mégis mindenki bevitte azt is, ami arra volt, hogy megegye és mindenki eleget tett a köteleizettségének. Egy további kéréssel fordulnék a földmívelésügyi kormányzaitlhozi. Ha nálunk valaki közszolgálatban van, egy kis hivatalnok, útkaparó, erdész vagy erdőőr. az mind rögtön igyekszik — mert már veleszületett, ebben élt — egv kis házacskát, egy kis darabka földet teremteni magának, hogy az állami szolgálat mellett megkönnyítse az életét, Nagyon kérem, hogy a.hol nincs ok rá — nem mondom, más az. ha büntetésből helyeznek át valakit, az elleni nem sízólok semmit — hogy egy erdészt, egy mérnököt vagy egy erdőkerülőt áthelyezzenek, tekintsen el ettől a földmívelésügyi miniszter úr. (Hendrey József: Nincs kit áthelyezni!)
